Megoldókulcs 2018

2018. február 21. Budapest, Hotel Marriott Courtyard

Szerzői jogi reform és adatvédelem

Nem túlzás, hogy a közeljövőben oly’ mértékű változások lesznek a médiapiacot is érintő uniós jogszabályokban, mint amit legutóbb az új médiatörvény megalkotása után tapasztaltak a cégek, szolgáltatók és a fogyasztók.

Nem árt tehát felkészülnie a új szabályokra a hazai piacnak, csakhogy továbbra is sorjáznak a kérdések.

A Médiapiac segít a változásokban.


Programok Letöltöm PDF-ben

10:00-10:05 Előadás
Megnyító Előadó: M. László Ferenc (Médiapiac Kft.)

A program ismertetése, az előadók bemutatása

10:05-10:25 Előadás
Bevezető előadás az európai szerzői jogi reformról Előadó: Tóth Andrea Katalin (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala)
Letölthető prezentáció - Szerzői jogi reform az EU-ban

Az Európai Unió szerzői jogának modernizálását célzó reformcsomag 2016 szeptemberében került nyilvánosságra. Bár a csomag részeit képező tervezetek tárgyai sokszínűek és a szerzői joghoz sokrétűen kapcsolódnak, abban megegyeznek, hogy a digitalizáció és az online felhasználások elterjedése által támasztott különféle kihívásokra igyekeznek megoldást találni. Az előadás a reformcsomag egyes javaslatainak lényeges rendelkezései és a szabályozás mögötti problémák bemutatása mellett arra is kitér, hogy a jövőben mik lehetnek a gyakorlati következményei.

10:25-10:45 Előadás
Ami nem ment kicsiben, próbáljuk meg nagyban? Előadó: Lábody Péter (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala)
Letölthető prezentáció - A lapkiadók szomszédos jogáról

Sajtókiadványok digitális szomszédos joga az Európai Unióban. Németország és Spanyolország néhány éve biztosított saját oltalmat a sajtókiadványok kiadóinak. E kezdeményezések ugyanakkor korántsem voltak sikeresek. Ennek ellenére az Európai Unió jelenleg is tárgyalt szerzői jogi reformtörekvéseinek egyik kulcseleme egy hasonló jellegű oltalom immár uniós szintű bevezetésére irányul. Az előadás célja a sajtókiadványok ezen új oltalmát célzó rendelkezések, továbbá a tárgyalások során felmerült érvek és ellenérvek a bemutatása lesz.

10:45-11:05 Előadás
A tartalomközvetítések szerzői jogi kérdései az Európai Bíróság gyakorlatában Előadó: Sár Csaba (Sár és Társai)
Letölthető prezentáció - Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata

Az Európai Bíróság az elmúlt több mint tíz évben jelentős, az európai szerzői joggyakorlatot befolyásoló ítéletet hozott a médiát, műsorszolgáltatást, műsorközvetítést érintő szerzői jogi ügyekben. Ítéletei alapvetően érintik a sajtó-, médiafigyelés, a műholdas és kábeles műsorközvetítés, az internetes tartalomközvetítés szerzői jogi kérdéseit, a közvetítést végző szervezetek szerzői jogi felelősségének kérdését, az internetszolgáltatók szerepét, felelősségét, a szerzői jogvédett tartalmak internetes közzétételét végzők, és a közzétételben közreműködő más szervezetek, személyek felelősségének kérdéseit. Az EB döntései nemcsak az európai szerzői jogalkotást, de a nemzeti, így a magyar szerzői jogot, joggyakorlatot is befolyásoló jelentőségűek.

Az Európai Bíróság az elmúlt több mint tíz évben jelentős, az európai szerzői joggyakorlatot befolyásoló ítéletet hozott a médiát, műsorszolgáltatást, műsorközvetítést érintő szerzői jogi ügyekben. Ítéletei alapvetően érintik a sajtó-, médiafigyelés, a műholdas és kábeles műsorközvetítés, az internetes tartalomközvetítés szerzői jogi kérdéseit, a közvetítést végző szervezetek szerzői jogi felelősségének kérdését, az internetszolgáltatók szerepét, felelősségét, a szerzői jogvédett tartalmak internetes közzétételét végzők, és a közzétételben közreműködő más szervezetek, személyek felelősségének kérdéseit. Az EB döntései nemcsak az európai szerzői jogalkotást, de a nemzeti, így a magyar szerzői jogot, joggyakorlatot is befolyásoló jelentőségűek.

11:05-11:25 Előadás
Sajtószabadság és jog az elfelejtéshez Előadó: Koltay András (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)

A Google keresőmotorja sajátos „szerkesztést” végez, hiszen tartalmakat rangsorol, helyez előtérbe vagy tüntet el. A „feledéshez való jog” (right to be forgotten) ezt számára kötelezővé is teszi. Azonban, amit a Google tesz, mégsem tekintjük tényleges szerkesztésnek, azaz „média-tevékenységnek”. Pedig az adatvédelmi szabályozás alapján ha a keresőmotort a médiához hasonlónak tekintenénk, mentesülhetne a feledéshez való jog tiszteletben tartásának kötelezettsége alól. A tét nagyobb, mint gondolnánk: a személyes adatok védelmén túl a média fogalmának esetleges újragondolásából ma még beláthatatlan jogi, piaci, társadalmi és egyéb következmények fakadnak.

11:25-11:45 Előadás
A szerzői jog korlátozásai az uniós szerzői jogi reformcsomagban Előadó: Grad-Gyenge Anikó (BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar)

Az Európai Bizottság 2016-os reformcsomagja a szerzői jog szinte valamennyi égető kérdésére választ kíván adni. A tárgyalások a titánok harcának tűnnek: a nagy médiacégek, internetes vállalkozások és a szerzői jogi jogosultak érdekei feszülnek egymásnak. A szabályozási megoldások a konvergencia korában nem csak az európai piacok, hanem a globális kulturális piacok sorsát fogják meghatározni. Az előadás ezeknek a folyamatoknak a vázlatos áttekintésére vállalkozik.

11:45-12:45 Ebédszünet
Ebédszünet
12:45-13:05 Előadás
Nagyobb biztonság vagy több adminisztráció? Előadó: Váradi Szilvia (Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar)
Letölthető prezentáció - A GDPR sarokpontjai

A GDPR általános bemutatása, összehasonlítása az eddig hatályos EU-s irányelvvel különös tekintettel az új kihívásokra.

13:05-13:25 Előadás
Az adatvédelem aktuális kérdései, különös tekintettel a GDPR-ra való felkészülésre Előadó: Balogh Gyöngyi (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság)

Változások a jogi szabályozásban, a NAIH szerepe az eljárási kérdések (pl. bírságolás) és az adminisztrációs kötelezettségek tekintetében.

13:25-13:45 Előadás
Internetes szerzői jogsértések és adatvédelem – mit hoz az új GDPR? Előadó: Mezei Péter (Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar)
Letölthető prezentáció - Eljött a torrentezés alkonya?

Az internetes szerzői jogsértések hosszú múltra tekintenek vissza, ám az elmúlt egy évtizedben fontos dimenzióval bővült a velük szembeni fellépések eszköztára. A személyes adatok szolgáltatók általi kiadása és/vagy a végfelhasználók perlése sok országban bevett gyakorlattá vált. Van-e egyáltalán mód a magánszemélyek adatainak szolgáltatók általi kiadására? Milyen előírásai vannak e téren az adatvédelmi jognak? És a GDPR hozhat-e ebben változást?

Még kaphatóak szabad early bird jegyek a(z) Digitália - geneRÁCIÓk - B oldal konferenciára.