Művház
200 ezer font kártérítést nyert a BBC-től Cliff Richard
Több százezer font kártérítést nyert a BBC-től és a rendőrségtől Cliff Richard, akit négy évvel ezelőtt gyermekmolesztálási vád ért.
A londoni felsőbíróság szerdai végzése alapján a brit közszolgálati médiatársaság és Dél-Yorkshire megye rendőrsége összesen 210 ezer fontot (77 millió forintot) köteles fizetni a 77 éves angol popveteránnak.
Az ügy közvetlen előzményeként Sir Cliff házát évtizedekkel ezelőtti szexuális visszaélések gyanúja miatt 2014 augusztusában átkutatták a rendőrök, és ezt a BBC a helyszínről, élő adásban közvetítette.
Az énekest négy férfi jelentette fel, azt állítva, hogy a popsztár szexuális bűncselekményeket követett el ellenük. E bűncselekmények a feljelentők szerint 1953 és 1984 között, az ő gyermekkorukban történtek.
Cliff Richard a komoly nemzetközi feltűnést keltő házkutatás idején portugáliai nyaralójában tartózkodott, ám nem sokkal később hazatért, és önként megjelent a területileg illetékes Dél-Yorkshire megyei rendőrségen, ahol kihallgatták.
A popsztárt nem vették őrizetbe és vádat sem emeltek ellene, az ügyészség pedig 2016 júniusában közölte, hogy bizonyíték hiányában megszünteti a vizsgálatot.
Sir Cliff az eljárás során végig teljesen megalapozatlannak és hamisnak minősítette a feljelentésben foglalt állításokat, és már a házkutatás után kilátásba helyezte, hogy kártérítési pert indít a BBC és az ügyben eljáró rendőrkapitányság ellen magánéletéhez fűződő jogainak durva megsértése címén – írja az MTI. Ezt két éve meg is tette, és ebben az ügyben hozott a BBC számára súlyosan elmarasztaló ítéletet szerdán a londoni felsőbíróság eljáró tanácsa.
A bírói testület 122 oldalas végzése kimondja, hogy a BBC jogi megalapozottság nélkül, súlyosan és “bizonyos mértékig szenzációhajhász” módon megsértette az énekes magánéleti jogait.
A határozat elvetette a BBC azon érvelését, hogy a házkutatás közvetítése a szólás- és a sajtószabadság elvei alapján indokolt volt.
A BBC úgy keveredett az ügybe, hogy 24 órás hírtelevíziójának stábja, amelyet a rendőrség az időközben kiszivárgott üzenetváltások tanúsága szerint előre értesített, már a helyszínen várta a házkutatásra érkező rendőri egységet és egyenes adásban közvetítette a fejleményeket.
A házkutatást a nézők a földről és a levegőből is figyelemmel kísérhették, a BBC ugyanis egy helikoptert is a helyszínre küldött. A helikopteres stáb kamerái a ház ablakain keresztül arról is részletekbe menő közeli képeket sugároztak, ahogy a rendőrök Sir Cliff személyes holmijában kutakodnak.
Az ügyben parlamenti vizsgálat is lezajlott, amely megállapította, hogy bár a BBC a rendőrséggel folytatott együttműködése során a maga részéről megfelelően járt el, a házkutatás élő közvetítése azonban ennek ellenére “óriási, helyrehozhatatlan károkat” okozott Sir Cliff Richard közmegítélésében.
A londoni felsőbíróság szerdai végzése szerint a popsztárnak megítélt 210 ezer font kártérítésből a BBC-nek 65 százalékot, Dél-Yorkshire megye rendőrségének 35 százalékot kell kifizetnie.
Sir Cliff a rendőrséggel két éve peren kívül megállapodott egy 400 ezer fontos kártérítésről is.
A szerdai végzés kihirdetése után az énekes ügyvédje a bíróság előtt felolvasott nyilatkozatában leszögezte: ügyfele a BBC-vel is hasonló megállapodásra törekedett, és “méltányosan járt volna el” a kártérítés összegének meghatározásában, ha a médiatársaság ebbe beleegyezett volna.
Az ügyvéd szerint azonban a BBC még bocsánatot sem volt hajlandó kérni és folyamatosan azt hirdette, hogy a történtek a közérdeket szolgáló újságírás határain belül maradtak.
“Most már tudjuk, hogy ez nem így volt” – tette hozzá a jogi képviselő, hangsúlyozva, hogy a szerdán megítélt anyagi kártérítés a legmagasabbak közé tartozik az angol jogtörténetben hasonló ügyek esetében.
Sir Cliff, aki ügyvédje mellett állt a nyilatkozat felolvasása idején, csak annyit mondott az újságírók kérdéseire, hogy túláradó érzelmei miatt nem tud nyilatkozni, majd távozott is a bíróság elől.
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.