Művház
ByeAlex színeváltozása: hogyan lett a hipszter-karikatúrából X-Faktor zsűritag?
Napjaink egyeik legmegosztóbb médiaszereplője ByeAlex, aki pályája elején talán a kelleténél több kritikát kapott, feltehetően ezzel magyarázhatók az X-Faktorban és a jelenlegi zenei munkássága során hozott döntései.
Márta Alex zenei karrierje a hiedelmekkel ellentétben nem a Kedvesemmel, hanem nagyvonalakban a Láttamoztammal kezdődött. A szám a korra jellemző underground/alternatív szcéna egyik sokadik megnyilvánulása, melyet a nyugis, kellemes hangulatkeltés miatt lehet dicsérni, a szövegét feltehetően az előadó érti csak igazán. Ennek a zenei ágazatnak a ládikáját a Kispál és a Borz nyitotta még ki anno, azóta rengeteg hasonló együttes látott napvilágot, a műfaj sokadik virágzását éli.
A Miskolci Egyetem bölcsészkarán filozófusként diplomázott, korábban szerkesztőként dolgozó ByeAlexszet a Dal 2013-as szériájában ismerhette meg az ország. A már említett Kedvesem című számával nagy meglepetésre megnyerte a műsort, az Euróvíziós Dalfesztiválon pedig a tizedik helyezést érte el. Az énekes kialakított öltözködési stílusa miatt (középhosszú, oldalra fésült haj, fülbevaló, felhajtott nadrágszár, vicces mintás zokni, kötött sapka és kardigán, vastag keretes szemüveg) gyakorlatilag a hipszterség karikatúrájaként tündökölt, amelyet az akkori magyar társadalom egy része nem igazán tudod befogadni.
 |
| Fotó: A “régi” Alex – YouTube |
Szokták mondani, hogy milyen fontos az első benyomás, így aztán a korai évek rányomták a bélyegüket ByeAlex későbbi pályafutására is.
Ciki volt hasonlítani rá
Aki egyébként – Kedvesem ide vagy oda – egy tehetséges előadó. Érdemes meghallgatni a már bezárt zenei csatorna, a VIVA TV egyik műsorában előadott Nekemte akusztikus verzióját. Ráadásul szó sincs arról, hogy a karrierjét ne kisérné kiemelt figyelem, több dala (Fekete, Részeg, Még mindig…, Hé Budapest!, Nehéz vagyok) magas nézettséget hozott. Kreatívitása ellenére ByeAlex munkásságával sok probléma van: a rímek, versszakok a számaiban sokszor erőltetettek vagy épp „lusták”, ezért azok a dalai, amelyek a korai időszakát idézve valamely szubkultúrának szóltak, nem túl népszerűek, pedig van pár kifejezetten érdekes produktuma, többet között ilyen a 30, a KicsiLány, illetve a Senkise formációval elkészült első számuk az Erdő is.
A csapongó zenei pályát nemcsak a különféle műfajú dalok, hanem a külső stílusjegyek váltakozása is jellemzi. A furcsa frizurák, egyre nagyobb tetoválások, sokszor minimalista, sokszor pedig „maximalista” (értsd: meglehetősen figyelemfelkeltő mintákkal tarkított) ruhák kerültek elő a szekrényéből, amelyek tovább szították a karrierje első szakaszában iránta gerjesztett utálatot, hiába kezdett el mindezek mellett gyúrni és futni is.
Új szerepben
A zenei tehetségkutatók őskorában olyan prominensek ültek a Megasztár zsűrijében, mint Presszer Gábor, Friderikusz Sándor vagy épp Eszenyi Enikő, de az X-Faktornak sincs oka miért szégyenkezni, a székeiben megfordult már Alföldi Róbert, Geszti Péter és Malek Miklós is.
Ugyanakkor már messze vagyunk attól, hogy ezek a műsorok könnyedén kineveljenek, pályára állítsanak előadókat. Ebben az értelemben a tehetségkutatók inkább showműsorok, realityk. Részben ezért dönthettek úgy 2016-ban az RTL Klub producerei, hogy a szakzsűrit lecserélik a popkultúra képviselőire. Így kerülhetett be Gáspár Laci és Puskás Peti mellett ByeAlex is zsűri-mentorok közé, aki ezzel végérvényesen aláírta a celeb-szerződést.
 |
| Fotó: Puskás Peti, Radics Gigi, ByeAlex és Gáspár Laci – RTL Klub |
Az idei műsor élőshowk előtti része gyakorlatilag a mentorokról szólt, hiszen a sírás, csipkelődés, a sértődés, a veszekedés, a káromkodás, a röhögés, az asztalborogatás volt a főszerepben, amíg az énekesek kevesebb figyelmet kaptak. A zenés-realityk szerkesztői korábban a gyatra produkciókra építettek a versenyek ezen időszakában (még biztosan előttünk van az ominózus „bikicsunáj” jelenet), viszont ezek az „előadások” showműsor után is érdekesek maradtak, virális úton terjedtek. Ráadásul az akkori versenyben maradt énekesek után is nagyobb volt az érdeklődés.
 |
| Fotó: Gáspár Laci, ByeAlex és Radics Gigi a mentorházban – RTL Klub |
Disney-effektus
ByeAlexszet a műsor évadai során számos kritika érte – kezdetben azért, bírálták, mert elvállalta a zsűrizést, idén még le is rasszistázták –, a 2017-es idényben kellemetlenül erőszakosan ragaszkodik a véleményéhez. A válogató során Alex sok ígéretes hanggal bíró jelentkezőt fél-egyperces próbálkozás után „leintett”, mert számára azok unalmasak voltak.
Ugyanakkor akaratoságának következményeképp az élőshowba jutott az extrém külsejű (kopasz, fejtetovált, kettévágott nyelvű) Erdős Viola, akiben ugyan tényleg van „valami különleges”, de azért vélhetően voltak nála jobb énekesek is. A második élőshow után az énekes párbajozni kényszerült, igaz az ő szerepleltetése még mindig több izgalmat rejt, mint az elég langyos London Kids-é, ezért az utóbbi együttest küldték haza a mentorok.
Ezek a döntések megmutatják, hogy a megosztó mentort sokkal inkább a saját elhatározásai, mintsem környezete véleménye érdekli, ez viszont nem feltétlenül nézőbarát. Márpedig a producerek nézőket szeretnének és – a Nemzeti Kulturális Alap támogatása következtében kialakult botránytól függetlenül – nem biztos, hogy a következő évadban ott ül majd a zsűriben. Lehet, hogy történt valami a színfalak mögött, mert ByeAlex az első élőadás során az egyik versenyzőt azzal dicsérte meg, hogy ha ő maga nem lesz jövőre a mentorszékben, akkor a mentorált megérdemelné a pozíciót, mert világszínvonalon énekelt.
(Emlékezzünk csak Miley Cyrus esetére: neki évekbe és számos botrányba tellett, míg levetkőzte magáról a Hannah Montana-múltat). A kegyetlen zsűrizés és a nemrég napvilágot látott Majka-koprodukció is mintha ezért történt volna, amiért csak részben lehet őt felelősségre vonni. Ebbe bizony közbejátszott az a rengeteg negatív komment is, amelyek gyűjtögetését akkor kezdte el, amikor először énekelt a farkasok által felnevelt kedveséről.
Művház
Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét
A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.
A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.
Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez
– írta a Variety.com.
Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.
Művház
Tévéfilm készül a Ványa bácsiból
Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.
A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.
Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.
A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.
A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.
1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.
300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.
Borítókép: illusztráció
Művház
Filmkoncerttel készül a magyar film napjára az Uránia
Április 30-án élőzenei kísérettel vetítenek két 1914-ben készült filmritkaságot, a Munkászubbony és a Dódi karrierje című filmeket.
Mindkettőt Bródy István rendezte, és mindkettőnek Zsitkovszky Béla, az Uránia első technikusa és mozigépésze volt az operatőre, aki arról híres, hogy ő fényképezte A tánczot, az első magyar filmalkotást – ismerteti az Uránia közleménye.
A február végén indult FILM/ZENE sorozatban több mint negyven vetítést, közönségtalálkozót, koncertet rendeztek az Urániában. Ennek a nagyszabású, a filmek hangi-zenei dimenzióját kutató eseménysorozatnak az április 30-i filmkoncert lesz a fináléja. Ezen az estén először vetítik nagy nyilvánosság előtt a néhány éve Amszterdamban felbukkant, majd idehaza a Filmarchívumban teljes körűen restaurált Munkászubbonyt. Bródy István filmje Hegedűs Gyula remeklő főszereplésével egy gyárigazgatóról szól, aki egyrészt munkásruhába öltözve beáll dolgozni a fizikai munkások közé, hogy fényt derítsen panaszaik jogosságára, másfelől nem várt szerelmi kalandba keveredik, aminek bonyodalmas következményei lesznek. Mindeközben csodálatos felvételeket láthatunk a korabeli Budapestről, utazhatunk a Ferencz Ferdinánd nevű dunai gőzösön, de rácsodálkozhatunk a Duna régi teherhajóira és a korabeli emberi karakterekre is. A felújítás során új kísérőzene is készült a filmhez – megtartva a némafilm-korszak mozizenéjének világát, de kortárs, jazzes hangzással, amit a zeneszerző, Káel Norbert zongoraművész ad elő ezen az alkalmon.
Az est másik némafilmje a Dódi karrierje szintén századelős karriertörténet, de immár könnyedebb hangnemben. Bohózatot látunk egy léha pesti fiatalemberről, aki hősiesen megvéd egy csinos lányt egy részeg ember tolakodásától. A dologból randevú, majd szerelem és házasság lesz, és a lány, illetve annak apja révén Dódi végül hihetetlen karriert csinál. A vetítéshez Szabó Ádám harmonikaművész-énekes, számos tehetségkutató sikeres szereplője, a Sztárban sztár hetedik évadának nyertese adja a harmonikakíséretet a rá jellemző virtuozitással. Érdekesség, hogy az est során látható két filmnek nemcsak a rendezője, de az operatőre is közös: Zsitkovszky Béla, az Uránia első technikusa és mozigépésze. Ő rögzítette egykor az épület tetőteraszán az első magyar filmalkotást, az egyperces jelenetek fűzéréből álló Tánczot, amelynek 1901-es premierje a magyar filmtörténet kezdete. Erre emlékezünk minden év április 30-án – idén egyebek mellett ezzel a két régi magyar mozidarabbal is. A vetítések előtt Ráduly György, a filmeket őrző és felújító Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója mond bevezetőt – írják.
A filmtörténeti klasszikusok sorát felvonultató FILM/ZENE sorozat záróeseményéig további érdekességekkel készül még az Uránia. Április 24-én közönségtalálkozóra várják Forgács Péter médiaművészt, filmrendezőt, aki a Dusi és Jenő, valamint a Miss Universe 1929 – Lisl Goldarbeiter – A Szépség útja című különleges found footage filmjeit kíséri el a moziba – az előbbi zenéjét Szemző Tibor, az utóbbiét Melis László szerezte. További emlékezetes kortárs alkotások is műsorra kerülnek, köztük Mundruczó Kornél Johannája Tallér Zsófia zenéjével, Giuseppe Tornatore Ennio Morriconéról szóló dokumentumfilmje, Leos Carax Annatte című rendhagyó musicalje a Mael-fivérek zenéjével és – április 26-án – Alejandro González Inárritu Birdmanje, amely idén tízéves. A mexikói sztárrendező munkáját nemcsak a látszólag vágások nélküli kameravezetés és jelenetszervezés teszi bravúrossá, hanem az egyetlen dzsessz dobszólóra épülő zenei világ.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult FILM/ZENE sorozat teljes programja elérhető a www.urania-nf.hu weboldalon.