Művház
Hajnalcsillag
Milánovics Danica író, nyugdíjas gyermek- és családgondozó. A Fészek Gyermekvédő Egyesület tiszteletbeli elnöke és aktív tagja. Szeret barátkozni és szeret utazni. Összebarátkozott Faludy Györggyel is, akinek az utolsó évéről könyvet írt. Végigjárta az El Caminót, Európa és a világ egyik leghíresebb zarándokútját, a Szent Jakab zarándoklatot is, ahol új barátságokat kötött. Sárközi Lászlónak, a Fedél Nélkül szerzőjének interjúja.
A Danica név nem éppen egy szokványos magyar név. Honnan ered?
A családom Szerbiából származik. Édesapám a Danica nevet adta nekem. Ezt többféleképpen lehet értelmezni – Holdacskának, Napocskának, Csillagocskának is. A Szerbiában élő rokonaim és az édesapám azt mondták, azt jelenti, hogy Esthajnalcsillag, Hajnalcsillag. És emiatt lett Hajni lányom is Hajnalka.
Danica könyvei
Kérlek, mesélj néhány korábbi könyvedről!
Az írásaim túlnyomó része még kéziratként a szekrények mélyén lapul. Olyan gondolatokat, embereket és érzéseket, amikről azt, gondolom, mások talán nem írnak. “Amit nem írnak meg, olyan mintha meg sem történt volna.” Ez az Oscar Wilde idézet a fő inspirálóm. Mert ezt ugyanígy gondolom.
A Te vagy az hajnalcsillag című könyvem életrajzi könyv, illetve önéletrajzi könyv, az eredeti címe az volt: Ősök és utódok között. Dédpapám testvére megírta az előző száz év történetét, én próbálkoztam az 1914 és 2014 közötti éveit bemutatni a családomnak, elsősorban saját élmények alapján. Mint minden könyvem ez is dokumentumregény. Hat évig íródott.
A Majomfalvi kalandokban unokáimnak írtam 30 történetet a Karibi szigeteken eltöltött időről – meseszerű igaz történetekkel próbálkoztam.
Nemrégiben született meg a Fészekmesék című kis kötetem, a Fészek Gyermekvédő Egyesület 25. évfordulójára, ami inkább összeállítás, mint saját szerzemény.
Egyáltalán nem a mának és nem is elsősorban a mai olvasóközönségnek próbálok írni. Persze örülök, ha írásaimmal ma is segítséget, élményt és tudást tudok nyújtani sokaknak, de a fő célom a dokumentálás. Az írás a szenvedélyem. Azért élek, hogy írjak. És azért írok, hogy éljek.
Faludy György bűvöletében
Faludy Györggyel nagyon jó barátságba keveredtél. Hogyan ismerkedtél meg a műveivel?
Az első kötetet Faludy György utolsó éve címmel azért írtam meg, mert nagyon megragadtak bennem Csomós Róbert szavai: „…mert Faludyról minden kis morzsát meg kell őrizni az utókornak…” és azt is szerettem volna, hogy Faludy könyvei ott legyenek majd a halála utáni évben is a Könyvhéten, ha ő már nem is lehet ott, de róla a könyv igen. Olyan érzésem volt, hogy örülne neki, hogy ő is ezt szeretné.
Egész életemben voltak példaképeim. Volt egy időszakom, amikor nagyon sok Faludyt olvastam. Akkoriban még csak szamizdat kiadásban lehetett hozzájutni. Egy barátom hozta nekem. Oda voltam a verseiért.
Miért gondoltad azt, hogy könyvet kell írnod Faludy Györgyről?
Nagyon szomorú voltam, amikor meghalt. És tudtam, hogy neki is fontos, hogy ott legyen a köztudatban, ezért ez nekem is fontossá vált. A másik okom az volt, hogy a közvetlen családján, és a legközelebbi barátain kívül nem sokan ismerték úgy Faludyt, az embert, mint amennyire én ebből a korszakából megismerhettem. Csak arról tudok írni, amit szeretek, ami fontos, és Faludy Györgyöt nagyon szerettem, nagyon fontos volt nekem, minden könyvét elolvastam. Azt gondolom, hogy valóságosan olyan életet élt, amilyet megírt, nem szépítette, nem színezte.
 |
Gyermekvédelem, és a Fészek Egyesület létrejötte
A család és gyermekvédelem a hivatásom. Már nagyon korán tudtam, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni. Ferge Zsuzsától tanultam a szociális munkát az egyetemen, és erre nagyon büszke vagyok.
Jó főnökeim és kollégáim voltak, viszont a gyermekvédelem borzalmas állapotban volt. Nem mindig a gyermekek érdekeit tartották szem előtt. Ekkoriban már egyetemre jártam, és a szakdolgozatomat ebben a témában írtam. Ezért sok nevelőszülővel teremtettem kapcsolatom az országban is, nem csak a megyében. Kialakult egy társaság, akik rendszeresen összejártak, nemcsak a gyerekek ügye miatt, és akikkel közös programokat is szerveztünk a gyerekekkel együtt. Az egyik nevelőszülő, Remete Katalin, a későbbi egyesületi elnökünk, kifejezetten aktív és kezdeményező volt ezekben. Nála gyűltünk össze havonta nyolcan-tízen. Eljártunk egymáshoz is, hogy jobban megismerjük a másik problémáit. Felvetődött az ötlet, hogy létre kellene hoznunk egy egyesületet. De csak én voltam közöttük szakember.
Ekkoriban még szokatlan volt az önszerveződő civilszervezet. De 1995-ben bejegyeztek minket. Most vagyunk huszoöt évesek!
A zarándokút
Voltál az El Camino-n és a Szent Jakab zarándoklaton. „Indulj el, hogy megérkezhess” – ez a Szent Jakab zarándokút ars poeticája. Honnan indultál és hova tartasz? Hova szeretnél megérkezni?
A zarándokutak egyik legnagyobb tanulsága az, hogy teljesen mindegy, honnan indul és hová érkezik az ember, a lényeg maga az út. Az, hogyan megyünk végig az úton. Hogy „meghallom-e néhány hangya sikolyát”, hogy lehajolok-e, ha csigára taposok véletlenül az úton, és reccsen a háza a talpam alatt, vagy beljebb rakom-e az úttestről a fűbe, vagy hogy megállok és bekötözöm-e a vérző lábú embertársam lábát? Hogy megvigasztalom-e azt, akinek fájdalma van, és adok-e enni az éhezőnek, inni a szomjazónak? Az úton sokan voltak, akik végig imákat mormoltak és nem néztek se jobbra, se balra, senkit és semmit nem vettek észre. Én magam örültem a tavasznak. Emellett nagy tapasztalás volt az is, hogy hiába szeretnénk segíteni, és átvenni a másik hátizsákját. Mindannyinknak megvolt a saját batyuja.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Amikor két éve nyugdíjas lettem, elterveztem, hogy nem akarok többet már dolgozni. Pénzért sem. De a gondokkal és örömökkel megkeresnek a régen látott gyerekek is. Olyanok is, akiknek már családja van. És a Faludy könyvem megjelenése után szintén nagyon sokan megkerestek. És akik ismerték és szerették Gyuri bácsit, állandóan inspiráltak, hogy valamiképpen őrizzük meg az emlékét. Egy évvel ezelőtt létre hoztuk a Faludy Kört. Anyukám régi lakásában, Pesten tartjuk az összejöveteleinket.
Úgy érzem, hogy teljes életet éltem és élek, elégedett vagyok az életemmel. Hiszek abban, hogy rajtam is múlik, hogy milyen lesz körülöttem a világ. A számomra nem tetsző társadalmi folyamatok ellenére is megpróbálom úgy élni az életemet, ahogy azt megálmodtam gyerekkoromban. Az egyik kedvenc idézetem Pierre Curie-től: „Az életet álommá kell átalakítani, s álmainkból valóságot formálni.”
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.
Művház
Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét
A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.
A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.
Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez
– írta a Variety.com.
Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.
Művház
Tévéfilm készül a Ványa bácsiból
Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.
A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.
Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.
A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.
A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.
1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.
300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.
Borítókép: illusztráció