Kövess minket!

Művház

Nem elég a kellemes hang, a jó szinkronszínész dobbantó nélkül ugrik

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) interjút készített Kautzky Armanddal.

„Minden színpadi, illetve szinkronszerepben benne van az eddigi pályafutásom teljes lenyomata. Minden feladatra a teljes szakmai életemmel, a harminc év során gyűjtött tapasztalataimmal, megoldásaimmal készülök” – vallja Magyarország egyik legsokoldalúbb, legismertebb szinkronszínésze.

A közkedvelt művész életében új fejezetet jelentett, mikor rendezőként is próbára tette magát. Nem meglepő, hogy ezen a területen is sikert aratott. Balatoni nyaralása során Kautzky Armandot a Mamma Mia 2 szinkronszerepéről, a magyar tenger varázsáról, a természetgyógyászatról és aktuális fellépéseiről is kérdezte az EJI.

 

A Balaton érezhetően nagy szerelem Ön és családja számára.

Ez így igaz. Szegény családba születtem. Színész házaspár gyermekeként a nyaralás számomra legfeljebb szakszervezeti üdülőkben töltött napokat jelentett. A Balaton akkor még kimaradt az életemből. A fiam születése után egy véletlen folytán vetődtünk el Balaton-felvidék azon részére, ahol később házat is vettünk, mert beleszerettünk a tájba, a hangulatba, az itteni életbe. A nyár jelentős részét a magyar tengernél töltjük, innen járunk dolgozni, illetve intézni a különböző ügyeket. A gyerekek már évek óta szinte egész nyáron át járnak a közeli vitorlás táborba. Most már az oktatók segédjeként kapcsolódnak be a tábori életbe, egész nap friss levegőn, víz közelben vannak. Az egész család nagyon szereti ezt az életformát, kikapcsol és feltölt minket a természet közelsége. Nagyon szeretjük a Balatont.

Most nyáron milyen feladatok szólítják el ebből a miliőből?

Gyakorlati oktatást tartok egy iskolában, ahol a szinkronszakmára készítjük fel a gyerekeket. Nagyon szokták élvezni, mert olyan emberekkel találkozhatnak személyesen, akiket korábban csak a televízióban láthattak. A feladatok szintén izgalmasak, most is olyan filmekkel dolgozunk, amelyek jelenleg mennek a mozikban. Vannak emellett szabadtéri fellépéseim. Tavaly mutattuk be Molnár Ferenc – véleményem szerint – egyik legjobb darabját, az Üvegcipőt a Körúti Színházban, az előadást pedig most két szabadtéri színpadon, Diósdon, illetve Pécsváradon, a várudvar színpadán adjuk elő.

A szabadtéri előadásoknak mindig különleges hangulatuk van.

Valóban. Magam is nagyon szeretem a nyárestéket, egész más az előadások hangulata, kiváltképp, ha az időjárás is kegyes hozzánk. Tud nagyon kellemetlen is lenni. Emlékszem, évekkel ezelőtt a Macskákat adtuk elő, háromszor kellett abbahagynunk, mert szakadni kezdett az eső. Pécsváradon a Vörös malom darabot pedig nem is tudtuk végigjátszani. A vihar beszorított minket egy sátor alá, ahol a közönséggel együtt vártuk, hogy jobbra forduljon az idő. Végül, amikor már látszott, hogy esélyünk sincs folytatni, a közönség kérte, hogy legalább áruljuk el, hogyan végződik a darab. Ekkor Esztergályos Cili a jól ismert fergeteges stílusában elkezdett mesélni, majd magam is csatlakoztam hozzá. Rögtönzött előadásba fogtunk, nagyon jó hangulat kerekedett.

A filmtörténet legnagyobb férfikaraktereinek, szereplőinek kölcsönözte már a hangját. Melyik állt legközelebb a szívéhez? Úgy tudom, hogy nem James Bond.

Közelebb áll hozzám Ralph Fiennes karaktere Az angol betegben. A színész személyisége, érzékenysége és finomsága, illetve filmbéli szerepe is jobban megfogott. Ha pedig Bond, akkor jobban tetszik a korábbi, klasszikus karakter, aki fegyver nélkül, az eszével és ügyességével oldja meg a helyzeteket. A mostani Bond szerep már nem tetszik annyira – és nem azért, mert nem én szinkronizálom –, hanem mert beállt a terminátorok sorába, akik fegyvert rántva, a filmet végiglövöldözve sietnek a világ megmentésére. Az emblematikus James Bond nem tucathős volt, kiemelt ranggal rendelkezett, őfelsége, az angol királynő titkos ügynöke volt. Nagyon kedveltem az antimilitarista MacGyvert is, évtizedeken keresztül szinkronizáltam. Pisztoly és golyószóró helyett az eszével és praktikáival győzte le az ellenséget.

Érdekes megtapasztalni, hogy egy hang, egy tónus mennyit tud hozzátenni egy-egy karakterhez, szerephez.

Magam is így gondolom. Pont ezért tölt el sajnálattal, hogy megkérdőjeleződött a szinkronizálás létjogosultsága, annak fontossága. Persze a világ abba az irányba halad, hogy lehetőség szerint egy-egy közös nyelven beszéljünk, a nyelvtanulás miatt is fontos lehet. De magam úgy vélem, hogy elsősorban nem az a korosztály néz televíziót, aki nyelvet tanul. A fiatalok inkább letöltik a filmeket, így módjuk van eredeti nyelven nézni azokat. Nem tartanám fairnek, ha az idősebb korosztályt kizárnák abból az élményből, hogy magyar szót és hangot halljanak kedvenc sorozataikban, műsoraikban. Ráadásul, ha az ember csak a filmfeliratot nézi, könnyen lemaradhat a színészi játékról, a filmnézés igazi élményéről.

Ezen felül a magyar szinkron az élvonalban van.

Igaz, bár egyre többször hallom, hogy már a magyar szinkron sem a régi. ilyenkor szoktam visszakérdezni: manapság mi olyan, mint a régen? Még a rántott hús sem olyan. A világ változik. A szinkronszakma pedig igekszik alkalmazkodni a felgyorsult világhoz, de meggyőződésem, hogy ez nem von le az értékéből. Elég, ha csak az egyik legújabb filmre, a Mamma Mia 2-re gondolok, amiben szinkronizáltam. Olyan fantasztikus karaktereknek kellett hangot kölcsönöznünk, mint Meryl Streep, Colin Firth, vagy éppen Cher. Én ezúttal is Pierce Brosnant szinkronizáltam. Szinészóriások ők, tökéletes hanggal és jelenléttel, ott és úgy kellett megszólalnunk, ahol és ahogy ők is megszólalnak, mert hitelesnek, valódinak, őszintének kell tűnni.

Hogyan készül egy-egy ilyen kihívásra, szinkronszerepre?

Kicsit büszkén, kicsit szomorúan mondom, hogy harminc év van mögöttem. Minden feladatra egész életemmel készülök. Amit ez idő alatt elkövettem a mikrofon mögött, vagy a színpadon, ott van a hangomban, megoldásaimban. Erre támaszkodok. Ugyanis amikor szinkronizálunk, nincs idő a felkészülésre. Néhány szakmai instrukció után feltesszük a fülhallgatót, és azonnal bele kell vágunk a feladatba. Abban a pillanatban hozni kell az adott karaktert, a hangszínt, az érzelmeket, legyen az a legszélsőségesebb helyzet, kirohanni például egy égő házból, vagy átélni egy szerelmi együttlétet. Nincs lehetőség időkérésre, hogy tessék adni nekem öt percet, hogy felhergeljem magam. Pont ezért nem elég, ha valakinek szép hangja van. Arra azt szoktuk mondani, menjen bemondónak. A szinkronszínészet egy teljesen más hivatás, amelyhez erős intuíció, azonnali reagálás, átélési és átadási képesség kell. Minden rákészülés nélkül csapunk bele, ahogy magunk között mondjuk: dobbantó nélkül ugrunk.

Ha már a hivatás szót említette, a felesége is Ön mellett talált rá a saját hivatására.

Úgy gondolom, hogy a részese lehettem annak, hogy rátalált a hivatására. Csodás, rendkívül kifejező a magyar nyelv, magában a szóban is benne van, hogy elhív. Azaz a hivatás valójában küldetés, szolgálat, ami elhív, hogy annak szenteljük magunkat. A feleségem többdiplomás, sok nyelven beszélő, felsővezetői pozíciókban remekül helytálló szakemberként dolgozott, de én már jó ideje láttam, hogy másra hivatott. Ezt ő is érezte. Túl a negyvenen jött rá, hogy a munkáját a természetgyógyászatnak akarja szentelni. Megtalálta az utat, ami rá várt, én pedig amennyire tudtam, támogattam.

Családi berkeken belül is követik az egészségmegőrzés, gyógyítás természetgyógyászati alternatíváit?

Magától értetődő. Persze a gyerekeknél ez nem olyan egyszerű, mert ugyebár a gyógyteák nem feltétlenül finomak, azokat nem az élvezeti értékéért fogyasztjuk, mégis szükségesek. Azért idővel győzelmet tudunk aratani, és követik az útmutatásokat.

Hol találkozhat Önnel a közönség az ősz folyamán?

Elég hajszolt időszak áll mögöttem. Miután az Újszínházból eljöttem és a szabadúszást választottam több magánszínházban is játszottam. Szoros volt az ütem, gyakran túlságosan is. Nem volt idő pihenni, töltekezni. Kis megállásra vágytam. A sors pedig mintha meghallgatott volna, az őszi szezon egyelőre nem állított új kihívások elé. A repertoárra tűzött darabok természetesen folytatódnak, de nincs most új feladat. Ha adódik, természetesen nyitott vagyok rá.

Akár például rendezőként is?

Még az is lehet. Bár kicsit tartottam tőle, amikor annak idején a rendezésbe fogtam, de mérhetetlen örömmel töltött el, hogy bepillanthattam ennek a szakmának a rejtelmeibe is. Sokat tanultam még magáról a színészetről is, hiszen más perspektívából és más szögből kezdtem látni a színészi jelenlétet a színpadon. Ha ilyen jellegű megkeresés érkezik hozzám, annak külön fogok örülni, mert felidézné, hogy a rendezés egy új utat nyitott az életemben, aminek minden lépését és mozzanatát nagyon élveztem.

Művház

Öt bérletet kínál a Magyar Rádió Művészeti Együttesei az új évadra

Öt bérletet, közte újdonságként a Bartók Rádió-bérletet kínálja a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) a 2024/2025-ös koncertévadra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

A keddtől megvásárolható Vásáry-, Lehel-, Dohnányi- és Sapszon-bérlet mellett újdonság lesz a Bartók Rádió-bérlet

– mondta el Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója és a Bartók Rádió csatornaigazgatója az évadot bemutató sajtótájékoztatón a Zeneakadémián.

Közölte azt is:

új korszakba lép az MRME, hiszen az új évadot a tervek szerint már a VI. kerületi Jókai utcai próbateremben kezdik, amelynek munkálatai ütemterv szerint haladnak. A zenei bázist Dohnányi Ernőről fogják elnevezni.

Kitért arra is, hogy az Újévi Nyitány karmestere 2025-ben Héja Domonkos lesz.

Devich Márton köszönetét fejezte ki az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak, hogy a próbaterem építkezését koordinálja, finanszírozza, valamint az MRME működéséhez, a művészi munkához is biztos anyagi hátteret nyújt. Kifejtette: a Jókai utcai próbateremben korszerű, minden szempontból kielégítő új hangversenystúdió épül, amely koncertek befogadására is alkalmas lesz. Az énekkarnak is lesz önálló próbaterme, amelyet kamarakoncertek előadására és felvételére is tudnak használni.

Szólt arról is, hogy a jövő évadban is évfordulót ünnepel az együttes, mivel a Dinyés Soma vezette gyermekkórust 70 éve alapította Csányi László és Botka Valéria.

Az MRME életében a kortárs zene kiemelkedő helyet foglal el – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve: ezért a Bartók Rádió-bérletet szimbolikusan is egy nagy kortárszenei koncerttel indítják a Pesti Vigadóban, amelyen három ősbemutató is elhangzik, Kecskés D. Balázs, Bánkövi Gyula és Kutrik Bence egy-egy műve.

Az ifjúsági koncertek közül felhívta a figyelmet Vivaldi A négy évszak című művére a Magyar Zene Házában, a Hajnaltól estig a Városligetben műsorra, valamint Beischer-Matyó Tamás idén nagy sikerrel bemutatott művének újbóli előadásaira a Müpában. A Müpa felkérésére vállalt fellépések között említette még a Budapesti Wagner-napokat és a Fischer Ádám tiszteletére rendezendő születésnapi koncertet.

Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes az MRME és a Zeneakadémia közötti együttműködésről elmondta: az értékét az adja, hogy két nagy presztízsű intézmény között jön létre. Az együttműködés ékkövének nevezte az Újévi nyitányt, amelyen hagyományosan fellépnek a Zeneakadémia legtehetségesebb hallgatói is. A koncertet a Duna és a Bartók Rádió élőben közvetíti.

Riccardo Frizza vezető karmester az évadban egyebek mellett Verdi Requiemjét dirigálja. Elmondta, hogy Verdihez ezer szállal kötődik. Felhívta a figyelmet két hangversenyre, az egyiken Brahms, a másikon Gershwin-, Barber- és Dohnányi-műveket adnak elő. Olyan világsztárok érkeznek a zenekarhoz, mint Simon Trpceski és Jeneba Kanneh-Mason zongoraművész vagy Pretty Yende szoprán. Kitért arra is, hogy egy angliai és egy olaszországi turnén is részt vesznek az évadban.

Kovács János karmester három koncertet emelt ki: a zene világnapján Elgar és Holst műveit dirigálja a Müpában, Truls Mork csellóművész lesz a szólista, novemberben Vivaldit és Bachot adnak elő a Zeneakadémián Matthias Höfs trombitaművésszel, áprilisban pedig francia szerzők műveit a Müpában, azon a koncerten Emmanuel Pahud fuvolaművész lesz a sztárvendég.

Dinyés Soma a gyermekkórus programjai közt említette, hogy meghívást kaptak egy kínai nemzetközi kórusfesztiválra, ahol a Kodály-kultúrát és a magyar zenét népszerűsítik. Nagyszabású születésnapi koncertet adnak a La Maitrise de Radio France közreműködésével márciusban a Zeneakadémián, idén júliusban Kolonits Klára, jövőre pedig Cser Krisztián lép fel a kórussal.

Pad Zoltán vezető karnagy a vendégművészek között említette Peter Dijkstra holland karnagyot, aki októberi estjüket dirigálja. Az évad egyik különlegessége az a kóruskoncert a Mátyás-templomban, amely Bruckner a capella műveit állítja párhuzamba Palestrina kompozícióival, a Szilágyi Dezső téri templomban pedig Szabó Barna a Keresztút szélén című passiója szólal meg.

Vásáry Tamás elnök-karmester azokat a zeneakadémiai koncerteket emelte ki, amelyeknek egyik részét ő, a másikat pedig a fiatalabb karmesterek, Cser Ádám, Erdélyi Dániel, Hontvári Gábor, Dubóczky Gergely dirigálják.

Borítókép: Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) ügyvezető igazgatója (b5) beszél az MRME következő évadát bemutató sajtótájékoztatón a Zeneakadémián 2024. március 26-án. Mellette Kovács János, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó karmestere (b), Riccardo Frizza, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek vezető karmestere (b3), Dinyés Soma, a Magyar Rádió Gyermekkórusának vezető karnagya (b4), Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia rektori feladatok ellátásával megbízott rektorhelyettese (j3), Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának karigazgatója (j2) és Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere

Tovább olvasom

Művház

Már várják a nevezéseket a 23. Lakiteleki Filmszemlére

Korkép, portré, krónika, valamint hungarikumok és helyi értékek témakörben szeptember végéig lehet jelentkezni a mustrára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Sára Sándor operatőr, filmrendező emlékére meghirdetett filmszemlét a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, a Hungarikum Bizottság, a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Nonprofit Közhasznú Kft., valamint a Dunaversitas Egyesület november 13. és 15. között rendezi meg – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója az MTI-nek.

A versenyre falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek és magánszemélyek jelentkezését várják az ország határain túlról is. Nevezni lehet minden olyan, 2015 után egyénileg vagy csoportosan készített magyar nyelvű alkotással, amely a korábbi lakiteleki filmszemléken még nem szerepelt.

Minden filmről egy legfeljebb 500 karakter hosszú szöveges leírást is kérnek, amely az alkalomra készülő katalógusba is bekerül.

Ezúttal is meghirdetik a Most mutasd meg! pályázati kategóriát, amelyikre 18 év alatti fiatalok nevezhetnek a témakörben mobiltelefonnal készített, legfeljebb 3 perc hosszúságú rövidfilmjeikkel.

A benevezett alkotások közül előzsűri választja ki a szemlére bejutó filmeket. A döntésről a pályázókat október végéig elektronikus úton értesítik. A zsűri elnöke Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, a társelnök pedig Sára Balázs Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense lesz. A legjobb alkotások díjazásban részesülnek.

Tovább olvasom

Művház

László Evelin Legényese nyerte A Dal 2024-et

László Evelin, a nép-, a rock- és a szimfonikus zene fúziójában előadott Legényes című dalával nyerte meg a közmédia idei könnyűzenei versenyét, Az Év Dala 2024 címet, és ezzel lehetőséget arra, hogy elkészítse lemezét a világ egyik legnevesebb stúdiójában – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Közzétéve:

MTI/Bruzák Noémi

Véget ért az ország egyetlen dalválasztója, a döntő tíz dala szimfonikus változatban versengett Az Év Dala 2024 címért és a lemezkészítési lehetőségért a világhírű, berlini Hansa Studios-ban. A magyar zenék versenyében a Szandi, Németh Alajos Lojzi, Ferenczi György és Egri Péter alkotta zsűri pontszámai alapján a legjobb négy közé jutott: a Kiáltás a Roy Galeritől, a Nem lehetek más a Negáltól, a Legényes László Evelintől, valamint a Félszavak a Phoenix RT-től.

A döntés a közönség kezében volt, a nézők a legtöbb szavazattal a népzenei motívumokat felvillantó Legényest választották az év dalának. László Evelin intim üzenetet megfogalmazó dalát, annak zenéjét és szövegét a férje ihlette.

“Szerzeményem lényege önmagunk elfogadása. Gyermekkoromban sok nehéz időszakot éltem át és büszke vagyok arra, hogy fel tudtam állni ezekből. Remélem, akik hallgatják, erőt merítenek dalomból, és felismerik a bennük rejlő csodát” – fogalmazott a győztes.

A fináléba extra produkcióval tért vissza a tavalyi nyertes Titán. A szászrégeni zenekar előadásában dalválogatás hangzott el az együttes A szavakon túl című új albumáról, közte az előző évad győztes dalával, az Éjféli járattal.

Hazánk egyik legnagyobb televíziós zenei eseményén a legújabb magyar dalok mérettettek meg a heteken át tartó élő show-ban. Több száz pályaműből idén először kapott lehetőséget 60 dal a zsűri előtti bemutatkozásra az előválogatóban. Innen 40 produkció folytathatta a versenyt a fődíjért. A válogatóból továbbjutott 20 versenyzőre izgalmas kihívás várt: az elődöntőben az eredetitől eltérő műfajban, a magyar könnyűzene kiválóságainak segítségével átdolgozva mutatták be dalukat.

A döntőbe került produkciók a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében hangoztak el Balassa Krisztián karmester vezénylésével.

Borítókép: A győztes László Evelin A Dal 2024 televíziós show-műsor döntőjében a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2024. március 23-án

Tovább olvasom