Kövess minket!

Művház

Ricsipí: „A világ folyamatosan változik és nem csupán fekete és fehér”

Dósa Richárddal az Animal Cannibals rapperével, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Könnyűzenei Kollégiumának vezetőjével készített interjúnkban többek között a zeneiparról, a támogatási rendszerről és az előadók érvényesüléséről beszélgettünk.

A Könnyűzenei Kollégiumhoz befutó pályázatok győzteseinek elbírálása milyen úton történik? Ki mondja ki az „utolsó szót”?

A hat tagú kollégium dönt, kizárólag szakmai alapon, a privát érzelmeinket és a politikát teljesen kizárva minden döntésünkből.

Nagy port kavart, hogy az NKA támogatásban részesítette a Senkise x Majka koprodukciót, amelyről közleményben a szerv azt írta, hogy: „Jelen pályázati felhívás nem írta elő a klipek forgatókönyvének, illetve dalszövegének benyújtását, ebben az esetben a két előadó eddigi munkássága alapján szavazott bizalmat a Kollégium.” A közlemény a későbbiekben így folytatódik: „… ügy kapcsán a jövőben bővítjük, pontosítjuk a pályázati dokumentáció tartalmát.” Tervezik, hogy szigorítják a pályázatok elbírálásának menetét is?

Még októberben tartunk kollégiumi ülést, amelyen ez a téma is napirendre kerül. (az interjú október 22-én történt – a szerk.)

A Nemzeti Kulturális Alap a közleményben a továbbiakban azt is leszögezte, hogy: „A Nemzeti Kulturális Alap kirekesztő, rasszista, obszcén, szélsőséges politikai elemeket tartalmazó produktumokhoz nem nyújt támogatást, ugyanakkor tiszteletben tartja a művészi szabadságot.” A Ganxsta Zolee és a Kartel az elmúlt két évben közel másfélmillió forint támogatásban részesült, amely együttesnek a szövegei véleményem szerint tekinthetőek obszcénnak. Miért kapott a támogatást az együttes?

Tiszteletben tartjuk a szókimondó szerzők és előadók alkotásait. Személyes véleményem, hogy lehet úgy is dalt írni, hogy nincs benne káromkodás. Azonban a döntéseknél félre kell tenni a magánvéleményt.

A nemzetközi könnyűzenében – ahogy Magyarországon is – jelen vannak a szókimondó dalszövegek. Amennyiben a kollégium többsége támogatja a pályázatot, akkor az megkapja a támogatást. A Könnyűzenei Kollégium minden esetben betartja a törvényi szabályozást.

Hogyan lehet a megosztó zenei ágazatok (mint például amilyen a rap/hip-hop szegmens is) képviselőit államilag támogatni?

Nagyon fontosnak tartom, hogy minden könnyűzenei stílus élhessen a pályázati lehetőséggel. Nem lenne szerencsés, ha egyes stílusokat kizárnánk különféle indokok miatt.

A közelmúltban az említett szcéna egyik képviselője azt nyilatkozta a Médiapiacnak, hogy ki vannak szolgáltatva a könnyűzenei előadók a YouTube-nak. Nem lenne jó megoldás egy médium átpozícionálásra olyanra, amilyen a Petőfi Rádió is volt annak idején?

Azt el kell fogadnunk, hogy a kereskedelmi médiumok zenei szerkesztésénél szinte minden esetben a profit a meghatározó vezérlő elv. Úgy gondolom, hogy ha valaki sikeres szeretne lenni, akkor minden lehetőséget meg kell ragadnia ahhoz, hogy megtalálja a közönségét. Amikor mi kezdtük, nem volt se zene tévé, se rap zenét játszó rádió, se internet. Ehhez képest most mérföldekkel jobb a helyzet ilyen téren. Jómagam minden új könnyűzenei platform létrejöttét támogatom, ha az a hazai könnyűzenét segíti színvonalas tartalmával.

Ön, mint az Animal Cannibals egyik előadója részesült állami támogatásban zenei karrierje során?

Igen. Még mielőtt az NKA Zenei Kollégiumának tagja lettem. Akkoriban nem kapott még ekkora nyilvánosságot a pályázati lehetőség. Beadtuk a 25 éves jubileumi koncertünkre a támogatási igényt és nyertünk ötmillió forintot. Ez az összeg egyébként kevesebb, mint amit az Artisjus-tól elvont források miatt mi nem kaptunk meg az elmúlt években. Ráadásul, aki ügyesen pályázik, az ennél lényegesen több összeghez is hozzájuthatott az elmúlt évek során. Amióta az NKA-ban kollégiumi tag vagyok semmilyen pályázatot nem adott be a zenekarunk sem szólóban, sem közösen. Ráadásul minden olyan pályázat, amelyben más cég/koncertszervező/lemezkiadó kért volna támogatást a zenekarunkra, én határozottan visszautasítottam, és ez a jövőben is így marad, amíg kollégiumi tag vagyok.

 

Fotó: Dósa Richárd alias Ricsipí – Facebook

 

Dósa Richárd zenész, az Animal Cannibals alapító tagja, háromszoros Arany Zsiráf-díjas, VIVA Comet életműdíjas rapper.

Milyennek látja napjaink zeneiparát?

A 2000-es évekig rengeteg „műsoros” adathordozót (bakelit lemezt, kazettát, VHS-t, CD-t, DVD-t ) lehetett értékesíteni. A kereskedő eladta a lemezt, a kiadó megkapta a bevételt, amelyből részesedést kapott az alkotó, továbbá a kiadó elutalta a jogdíjkezelők részére az értékesített példányoknak megfelelő, központilag szabályozott nagyságú, meghatározott jogdíjat. Így a bevételekből részesültek a szerzők, az előadók, a lemezkiadók és a kereskedők.

Az eladási számok alapján viszonylag pontosan lehetett tudni, hogy mennyi pénzt termeltek az alkotásaikkal. Már akkoriban is létezett az Üres Adathordozói Díj, amely a szerzőket kárpótolta a jogdíjkiesés miatt, vagyis az eladott üres adathordozók után beszedett jogdíjak, nagy részben az eladott „műsoros” adathordozók mennyisége alapján kerültek felosztásra.

Az ügy az internet megjelenésével kezdett bonyolódni. Egyre kevesebb „műsoros” adathordozó fogyott, így már nem lehetett pontosan megállapítani azt, hogy valóban kit illet meg és milyen arányban az Üres Adathordozói Díj. Innentől kezdve, mindenki számára igazságos rendszert képtelenség volt létrehozni.

Napjainkban az így befolyt milliárdos nagyságrendű jogdíjat, évenkénti finomhangolással a rádiós- és tévés játszások, koncertek, online forgalmak és egyéb tényezők bonyolult képlete alapján osztják fel a jogvédő szervezetek. Ráadásul, közben a hazai zeneipar is átalakult. A kereskedők és a lemezkiadók vagy tönkrementek vagy drasztikus bevételcsökkenést szenvedtek el, amit legérzékenyebben az „utánpótlás” finanszírozása érzett meg. Ha nincs sok bevétele a lemezkiadónak, akkor nincs elég tőkéje az új tehetségek kibontakozásának támogatásához („befuttatásához”). Az internet kínálta ingyenes zenehallgatás megroppantotta a zeneipart.

A mostoha körülmények ellenére, a jogvédő szervezetek kiváló munkájának köszönhetően a beszedett jogdíjak összege így is folyamatosan nőtt. Azonban ezek felosztásával rengeteg szerző elégedetlen volt. Mivel a kifizetett jogdíjak összege nem nyilvános adat, többen azt feltételezték, hogy egyes kivételezett szerzők lényegesen többet kapnak, mint amennyire jogosultak lennének. A számos panasz eljutott a legfelsőbb szintre, ahol az állam akcióba lépett, hogy a helyzetet jobbá tegye. Így került az eredetileg az Artisjus által felhasználható kulturális célú levonások teljes összege és az Üres Adathordozói Díj 25 százaléka a Nemzeti Kulturális Alaphoz (ez ellen jómagam is tiltakoztam, hiszen nem volt ismert az NKA „újraosztási” elve). Véleményem szerint, a hazai zenei szakma visszajelzése alapján az elmúlt 3-4 évben azonban bebizonyosodott, hogy nem lett rosszabb a hazai könnyűzenének, sőt. A mára kialakult rendszer, átlátható, érthető, nyilvános. Persze, tökéletes sohasem lesz. Fontos, hogy nem „automatikusan” jön a pénz, pályázni kell.

Általában milyen pályaszakaszban lévő előadókat, együtteseket támogatnak?

A Könnyűzene Kollégiuma kizárólag könnyűzenei tematikájú pályázatok kiírásával foglalkozik. Elsősorban olyan zeneszerzőket, szövegírókat, zenészeket, zenekarokat, énekeseket támogat, akik több éve, szakmailag magas színvonalú alkotásokat hoznak létre. Emellett támogatja az ismeretterjesztő könnyűzenei koncertek megvalósulását magyarországi oktatási intézményekben, a zene iránti nyitottság és a jövő koncertlátogató közönség számának növelése érdekében, külföldi vendégszerepléseket magyarlakta területeken, magyarországi könnyűzenei koncertek megvalósulását, magyar zeneszerzők és szövegírók alkotását, hang- és képanyagok készítését, valamint kiemelt könnyűzenei szervezetek kiemelt projektjeinek egyedi támogatását.

A Könnyűzene Kollégiuma stratégiájának három fő eleme: értékes alkotások létrehozásának támogatása, alkotások eljuttatása a közönséghez, alkotások rögzítése, megörökítése. Fontos tényező az elbírálásnál a pályázat színvonala, a tervezett projekt szakmai/művészi értéke, a pályázó hazai és/vagy nemzetközi rangja, elismertsége, az esetleges hazai és nemzetközi forgalmazás várható lehetőségei, a pályázó hangszeres/énekes technikai tudása, a dalszerző műlistája és az adott pályázat egyedisége.

Ezek a támogatások általában mekkora összeget szoktak kitenni?

Általában 500 000, 1 000 000 vagy 2 000 000 forint az igényelhető összeg, ez pályázati kiírásonként változó. A 2016-os évben hozott döntések között a legalacsonyabb összegű megítélt támogatás 30 000 forint volt. Ez a konkrét eset a határon túli, magyarlakta területeken megtartott koncertekre kiírt altémában szerepelt. Itt 500 000 forintos maximális támogatás volt igényelhető. Ennek a keretnek a felhasználását a többség átgondoltan, jól szervezetten, maximálisan ki is használta.

De ebben a témában (is) voltak olyanok, akiknek nem volt szükségük a maximális összegre. Ilyen volt a legalacsonyabb összegű támogatásban részesült előadó is: A Drywing zenekar, tekintettel arra, hogy még nem rendelkezik olyan nagy szakmai elismeréssel, mint a többi, az altémában támogatást nyert művész, ezért szerény igénnyel élt a szabadkai koncertje megvalósításának támogatása érdekében. A legmagasabb összegű hozzájárulást a Magyar Hangfelvételkiadók Szövetsége kapta 2016-ban egyedi pályázati módon. Itt fontos kiemelni, hogy csak a kiemelt, sok szerzőt/előadót tömörítő szervezeteket támogatunk egyedi pályázati módon (Fonogram díj, Jazz Szövetség, stb.).

A Mahasz Fonogram magyar zenei díjátadó és gála 2017 megvalósítására kért tőlünk tízmillió forintot. Ez az esemény nagy hagyománnyal rendelkezik és a könnyűzenei szakma számára kiemelt fontosságú, ezért a kollégium egyhangúan megszavazta ezt támogatást.

Tudomásom szerint általában a százezres nagyságrendű támogatások a jellemzőek. Ezek egy fiatal együttes/ előadó és egy már befutott együttes/előadó esetében mire elegendőek?

Ebből meg lehet írni egy egész lemeznyi dalt, vagy fel lehet venni egy teljes nagylemeznyi hanganyagot, vagy egy igényes videóklipet is le lehet forgatni. De akár egy nagykoncerthez vagy koncert turnéhoz is jól jön a támogatás. Ennyiből el lehet jutni a határon túli magyarokhoz koncertezni, de akár tanórákon népszerűsíteni a zenélést (sajnos, európai viszonylatban ez ügyben nem állunk túl jól).

Annak idején volt könnyebb befutni vagy manapság?

Hogy dupla közhellyel éljek: a világ folyamatosan változik és nem csupán fekete és fehér. A könnyűzene hazai állami finanszírozása a véleményem szerint egy jól működő modell. Korábban én sem hittem volna el, hogy ez lehetséges.

A Könnyűzene Kollégium elsődleges feladata az, hogy az Artisjus-tól elvont forrásokat, a jogdíjkezelőnél jobban, hatékonyabban, igazságosabban ossza el. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk az Artisjustól és a tagjaik felől érkező visszajelzéseket. Mivel a szerzői szakma minden egyes döntésünket árgus szemmel figyeli, ezért nagyon körültekintően kell a döntéseinket meghozni.  Azt támogatjuk, aki a saját stílusán belül megüti a szakmai szintet. Fontos az is, hogy nem csak a „fiatal tehetségeket” támogathatjuk. Hiszen egyfelől annál azért lényegesen nagyobb a rendelkezésünkre bocsájtott forrás, hogy ezt felszívhassák a feltörekvők, másfelől miért zárjuk ki a jól működő csapatokat egy olyan lehetőségből, ahol a saját nívójukat emelhetik?

Nem lenne jó, ha a működő zenekarok tökéletesnek nem mondható pénzügyi helyzetét mi még azzal is rontanánk, hogy a konkurencia támogatása mellett őket kivéreztetjük. Egy koncert, egy lemezfelvétel vagy videóklip színvonala láthatóan nőhet az NKA támogatásával, ami mindenkinek jó. Szintén gyakran ismétlődő kérdéskör, hogy miért támogatjuk a jómódú művészeket. A kollégium nem adóhivatal és nem tartom jó ötletnek a „rászorultság” vizsgálatát. Azért, mert valami nagyon sikeresnek látszik kívülről, nem biztos, hogy nincs szüksége állami forrásra. Másfelől, pont az ilyen sikeres, „nagynevű” előadók és szerzők termelik meg a jogdíjak nagy részét, amit tőlük elvont az állam. Eddig ez úgy tűnik, ez működik, még akkor is, ha az egyes műfajokkal vagy konkrét előadókkal szemben akár stílusbeli, akár érzelmi ellenérzéseink is vannak.

A siker titkát szerintem senki sem ismeri. Ettől is érdekes a könnyűzene: folyamatosan változik, fejlődik és napról napra emberek milliárdjait teszi boldoggá. A művészetek közül a zenével találkozik a legtöbb ember napi szinten, ezért fontos az, ha van rá mód, akkor az állam is segítse, azt hogy minél színvonalasabb alkotások születhessenek.

Művház

Öt bérletet kínál a Magyar Rádió Művészeti Együttesei az új évadra

Öt bérletet, közte újdonságként a Bartók Rádió-bérletet kínálja a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) a 2024/2025-ös koncertévadra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

A keddtől megvásárolható Vásáry-, Lehel-, Dohnányi- és Sapszon-bérlet mellett újdonság lesz a Bartók Rádió-bérlet

– mondta el Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója és a Bartók Rádió csatornaigazgatója az évadot bemutató sajtótájékoztatón a Zeneakadémián.

Közölte azt is:

új korszakba lép az MRME, hiszen az új évadot a tervek szerint már a VI. kerületi Jókai utcai próbateremben kezdik, amelynek munkálatai ütemterv szerint haladnak. A zenei bázist Dohnányi Ernőről fogják elnevezni.

Kitért arra is, hogy az Újévi Nyitány karmestere 2025-ben Héja Domonkos lesz.

Devich Márton köszönetét fejezte ki az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak, hogy a próbaterem építkezését koordinálja, finanszírozza, valamint az MRME működéséhez, a művészi munkához is biztos anyagi hátteret nyújt. Kifejtette: a Jókai utcai próbateremben korszerű, minden szempontból kielégítő új hangversenystúdió épül, amely koncertek befogadására is alkalmas lesz. Az énekkarnak is lesz önálló próbaterme, amelyet kamarakoncertek előadására és felvételére is tudnak használni.

Szólt arról is, hogy a jövő évadban is évfordulót ünnepel az együttes, mivel a Dinyés Soma vezette gyermekkórust 70 éve alapította Csányi László és Botka Valéria.

Az MRME életében a kortárs zene kiemelkedő helyet foglal el – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve: ezért a Bartók Rádió-bérletet szimbolikusan is egy nagy kortárszenei koncerttel indítják a Pesti Vigadóban, amelyen három ősbemutató is elhangzik, Kecskés D. Balázs, Bánkövi Gyula és Kutrik Bence egy-egy műve.

Az ifjúsági koncertek közül felhívta a figyelmet Vivaldi A négy évszak című művére a Magyar Zene Házában, a Hajnaltól estig a Városligetben műsorra, valamint Beischer-Matyó Tamás idén nagy sikerrel bemutatott művének újbóli előadásaira a Müpában. A Müpa felkérésére vállalt fellépések között említette még a Budapesti Wagner-napokat és a Fischer Ádám tiszteletére rendezendő születésnapi koncertet.

Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes az MRME és a Zeneakadémia közötti együttműködésről elmondta: az értékét az adja, hogy két nagy presztízsű intézmény között jön létre. Az együttműködés ékkövének nevezte az Újévi nyitányt, amelyen hagyományosan fellépnek a Zeneakadémia legtehetségesebb hallgatói is. A koncertet a Duna és a Bartók Rádió élőben közvetíti.

Riccardo Frizza vezető karmester az évadban egyebek mellett Verdi Requiemjét dirigálja. Elmondta, hogy Verdihez ezer szállal kötődik. Felhívta a figyelmet két hangversenyre, az egyiken Brahms, a másikon Gershwin-, Barber- és Dohnányi-műveket adnak elő. Olyan világsztárok érkeznek a zenekarhoz, mint Simon Trpceski és Jeneba Kanneh-Mason zongoraművész vagy Pretty Yende szoprán. Kitért arra is, hogy egy angliai és egy olaszországi turnén is részt vesznek az évadban.

Kovács János karmester három koncertet emelt ki: a zene világnapján Elgar és Holst műveit dirigálja a Müpában, Truls Mork csellóművész lesz a szólista, novemberben Vivaldit és Bachot adnak elő a Zeneakadémián Matthias Höfs trombitaművésszel, áprilisban pedig francia szerzők műveit a Müpában, azon a koncerten Emmanuel Pahud fuvolaművész lesz a sztárvendég.

Dinyés Soma a gyermekkórus programjai közt említette, hogy meghívást kaptak egy kínai nemzetközi kórusfesztiválra, ahol a Kodály-kultúrát és a magyar zenét népszerűsítik. Nagyszabású születésnapi koncertet adnak a La Maitrise de Radio France közreműködésével márciusban a Zeneakadémián, idén júliusban Kolonits Klára, jövőre pedig Cser Krisztián lép fel a kórussal.

Pad Zoltán vezető karnagy a vendégművészek között említette Peter Dijkstra holland karnagyot, aki októberi estjüket dirigálja. Az évad egyik különlegessége az a kóruskoncert a Mátyás-templomban, amely Bruckner a capella műveit állítja párhuzamba Palestrina kompozícióival, a Szilágyi Dezső téri templomban pedig Szabó Barna a Keresztút szélén című passiója szólal meg.

Vásáry Tamás elnök-karmester azokat a zeneakadémiai koncerteket emelte ki, amelyeknek egyik részét ő, a másikat pedig a fiatalabb karmesterek, Cser Ádám, Erdélyi Dániel, Hontvári Gábor, Dubóczky Gergely dirigálják.

Borítókép: Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) ügyvezető igazgatója (b5) beszél az MRME következő évadát bemutató sajtótájékoztatón a Zeneakadémián 2024. március 26-án. Mellette Kovács János, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó karmestere (b), Riccardo Frizza, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek vezető karmestere (b3), Dinyés Soma, a Magyar Rádió Gyermekkórusának vezető karnagya (b4), Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia rektori feladatok ellátásával megbízott rektorhelyettese (j3), Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának karigazgatója (j2) és Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere

Tovább olvasom

Művház

Már várják a nevezéseket a 23. Lakiteleki Filmszemlére

Korkép, portré, krónika, valamint hungarikumok és helyi értékek témakörben szeptember végéig lehet jelentkezni a mustrára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Sára Sándor operatőr, filmrendező emlékére meghirdetett filmszemlét a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, a Hungarikum Bizottság, a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Nonprofit Közhasznú Kft., valamint a Dunaversitas Egyesület november 13. és 15. között rendezi meg – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója az MTI-nek.

A versenyre falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek és magánszemélyek jelentkezését várják az ország határain túlról is. Nevezni lehet minden olyan, 2015 után egyénileg vagy csoportosan készített magyar nyelvű alkotással, amely a korábbi lakiteleki filmszemléken még nem szerepelt.

Minden filmről egy legfeljebb 500 karakter hosszú szöveges leírást is kérnek, amely az alkalomra készülő katalógusba is bekerül.

Ezúttal is meghirdetik a Most mutasd meg! pályázati kategóriát, amelyikre 18 év alatti fiatalok nevezhetnek a témakörben mobiltelefonnal készített, legfeljebb 3 perc hosszúságú rövidfilmjeikkel.

A benevezett alkotások közül előzsűri választja ki a szemlére bejutó filmeket. A döntésről a pályázókat október végéig elektronikus úton értesítik. A zsűri elnöke Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, a társelnök pedig Sára Balázs Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense lesz. A legjobb alkotások díjazásban részesülnek.

Tovább olvasom

Művház

László Evelin Legényese nyerte A Dal 2024-et

László Evelin, a nép-, a rock- és a szimfonikus zene fúziójában előadott Legényes című dalával nyerte meg a közmédia idei könnyűzenei versenyét, Az Év Dala 2024 címet, és ezzel lehetőséget arra, hogy elkészítse lemezét a világ egyik legnevesebb stúdiójában – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Közzétéve:

MTI/Bruzák Noémi

Véget ért az ország egyetlen dalválasztója, a döntő tíz dala szimfonikus változatban versengett Az Év Dala 2024 címért és a lemezkészítési lehetőségért a világhírű, berlini Hansa Studios-ban. A magyar zenék versenyében a Szandi, Németh Alajos Lojzi, Ferenczi György és Egri Péter alkotta zsűri pontszámai alapján a legjobb négy közé jutott: a Kiáltás a Roy Galeritől, a Nem lehetek más a Negáltól, a Legényes László Evelintől, valamint a Félszavak a Phoenix RT-től.

A döntés a közönség kezében volt, a nézők a legtöbb szavazattal a népzenei motívumokat felvillantó Legényest választották az év dalának. László Evelin intim üzenetet megfogalmazó dalát, annak zenéjét és szövegét a férje ihlette.

“Szerzeményem lényege önmagunk elfogadása. Gyermekkoromban sok nehéz időszakot éltem át és büszke vagyok arra, hogy fel tudtam állni ezekből. Remélem, akik hallgatják, erőt merítenek dalomból, és felismerik a bennük rejlő csodát” – fogalmazott a győztes.

A fináléba extra produkcióval tért vissza a tavalyi nyertes Titán. A szászrégeni zenekar előadásában dalválogatás hangzott el az együttes A szavakon túl című új albumáról, közte az előző évad győztes dalával, az Éjféli járattal.

Hazánk egyik legnagyobb televíziós zenei eseményén a legújabb magyar dalok mérettettek meg a heteken át tartó élő show-ban. Több száz pályaműből idén először kapott lehetőséget 60 dal a zsűri előtti bemutatkozásra az előválogatóban. Innen 40 produkció folytathatta a versenyt a fődíjért. A válogatóból továbbjutott 20 versenyzőre izgalmas kihívás várt: az elődöntőben az eredetitől eltérő műfajban, a magyar könnyűzene kiválóságainak segítségével átdolgozva mutatták be dalukat.

A döntőbe került produkciók a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében hangoztak el Balassa Krisztián karmester vezénylésével.

Borítókép: A győztes László Evelin A Dal 2024 televíziós show-műsor döntőjében a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2024. március 23-án

Tovább olvasom