Marketing
45%-al felgyorsítható a munkaerő toborzás mesterséges intelligenciával
Egy új kolléga kiválasztása átlagosan 50 napba és közel 1,2 millió forintba kerül a cégeknek, azonban mesterséges intelligenciával a toborzásra fordított idő és a költségek is jelentősen csökkenthetők.
Egyre több nehézséggel szembesülnek a mindennapokban a cégvezetők és a HR szakemberek, hiszen a gyorsan változó munkaerőpiaci viszonyok és trónkövetelő generációk között kell megállniuk a helyüket. Ma már a munkahelyváltás folyamata is felgyorsult, ami a toborzóktól azonnali reakciókat és hatékony kommunikációt kíván meg számos csatornán, miközben rövid időn belül kell megtalálniuk a szervezet számára tökéletes munkaerőt. Egy-egy pozíció kapcsán akár többszáz CV között kell navigálniuk és gyakran 7-8 toborzási kampányt is kezelnek párhuzamosan, így a leterheltségük jelentős. Nagy nyomás nehezedik rájuk eközben menedzsment oldalról, a munkaerő-tervezési szempontokon gyakran nagyvonalúan átsikló vezetőség költséghatékony és gyors megoldásokat vár el.
 |
Kincset ér a jó chatbot – szó szerint
Baltay Kristóf, a ChatBoss Team ügyvezetője mindezt elsőkézből tapasztalhatta a hazai és nemzetközi nagyvállalati HR-környezetben eltöltött évek során: „Sok cégnél a mai napig nem tudatosult, hogy a toborzási folyamatok milyen elképesztő mértékű erőforrásigénnyel járnak. Egy betanított munkás kiválasztási költsége több mint 1oo ezer forintról indul, míg egy magas beosztású vezető kiválasztási költsége akár 8-1o millió forintra is rúghat és 3-6 hónapot vehet igénybe. A tét hosszú távon is nagy, mert egy rosszul kiválasztott kolléga nem csak a vállalat tevékenységének és üzleti céljainak sikerét veszélyezteti, de az adott munkavállaló havi bérköltségének háromszorosával járhat a helyzet kezelése, vagyis a betanítás, továbbképzés, esetleges leépítés.”
A Chatboss Team ezekre a kihívásokra tervez vállalatra szabott megoldásokat a mesterséges intelligencia segítségével. Tapasztalataik szerint a kiválasztási folyamat első szakasza jól automatizálható, így az értékes HR-erőforrást más, nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező folyamatokra lehet fordítani. A manuális megoldásokkal szemben gyorsabban és egyszerűbben teremthető kapcsolat a potenciális jelöltekkel, ráadásul a chatbotok a népszerű közösségi alkalmazásokba is integrálhatók. Az AI-alapú megoldásokkal a toborzókra nehezedő, időigényes munkafolyamatok szinte teljesen kiválthatók: gyorsabb az előszűrés és a jelölt lista kialakítása, valamint megspórolható az első interjú szervezésére és a gyakori kérdések megválaszolására fordított idő. Ezzel egy átlagos, 300 fős munkavállalói állománnyal rendelkező cég még havi 10 nyitott pozíciót számolva is százezreket takaríthat meg a toborzó alapbéréhez viszonyítva.
Nagy lépés a toborzónak, még nagyobb a cégnek
A költséghatékonyság mellett is számos előnye lehet a chatbotok alkalmazásának a kiválasztások során. A figyelem, a gyors reakciók és a felmerülő kérdésekre érkező átlátható válaszok nagyban segítik a pozitív jelölt élmény kialakítását, mely később a munkavállalói elkötelezettség egyik forrása lesz – és a szintén költséges fluktuációt is csökkentheti. Az a kolléga, akiben az első perctől kedvező kép alakul ki munkaadójáról, nemcsak motiváltabb lesz, de kiváló nagykövete is a cégnek, vagyis a munkáltatói márkaépítés fontos szereplője. A mesterséges intelligencia által vezérelt chatbot tulajdonképpen egy extra erőforrása lesz a HR-csapatnak, mely nagyban javítja a terület hatékonyságát.
„Számos sikeres termékfejlesztésen vagyunk már túl, az Audi-nak készített eszközünk, Chatelka végül díjnyertes megoldás lett. Dolgoztunk az HBO-nak, a PWC-nek és az E.ON-nak is, jelenleg egy nagynevű nemzetközi munkaerő toborzó cég projektjével foglalkozunk, de tárgyalunk például a New York-i hivatásos tűzoltókkal is, hogy egy chatbottal segítsük őket a hatékonyabb kiválasztásban. Talán ez az egyik legfőbb versenyelőnye a ChatBoss Teamnek: vállalatra szabottan, akár többnyelvű megoldásokat kínálunk a HR-es és az IT-s know-how integrálásával, miközben olyan szempontoknak is maximálisan megfelelünk, mint például a GDPR-kompatibilitás” – teszi hozzá Baltay Kristóf.
Egyre több nehézséggel szembesülnek a mindennapokban a cégvezetők és a HR szakemberek, hiszen a gyorsan változó munkaerőpiaci viszonyok és trónkövetelő generációk között kell megállniuk a helyüket. Ma már a munkahelyváltás folyamata is felgyorsult, ami a toborzóktól azonnali reakciókat és hatékony kommunikációt kíván meg számos csatornán, miközben rövid időn belül kell megtalálniuk a szervezet számára tökéletes munkaerőt. Egy-egy pozíció kapcsán akár többszáz CV között kell navigálniuk és gyakran 7-8 toborzási kampányt is kezelnek párhuzamosan, így a leterheltségük jelentős. Nagy nyomás nehezedik rájuk eközben menedzsment oldalról, a munkaerő-tervezési szempontokon gyakran nagyvonalúan átsikló vezetőség költséghatékony és gyors megoldásokat vár el.
Kincset ér a jó chatbot – szó szerint
Baltay Kristóf, a ChatBoss Team ügyvezetője mindezt elsőkézből tapasztalhatta a hazai és nemzetközi nagyvállalati HR-környezetben eltöltött évek során: „Sok cégnél a mai napig nem tudatosult, hogy a toborzási folyamatok milyen elképesztő mértékű erőforrásigénnyel járnak. Egy betanított munkás kiválasztási költsége több mint 1oo ezer forintról indul, míg egy magas beosztású vezető kiválasztási költsége akár 8-1o millió forintra is rúghat és 3-6 hónapot vehet igénybe. A tét hosszú távon is nagy, mert egy rosszul kiválasztott kolléga nem csak a vállalat tevékenységének és üzleti céljainak sikerét veszélyezteti, de az adott munkavállaló havi bérköltségének háromszorosával járhat a helyzet kezelése, vagyis a betanítás, továbbképzés, esetleges leépítés.”
A Chatboss Team ezekre a kihívásokra tervez vállalatra szabott megoldásokat a mesterséges intelligencia segítségével. Tapasztalataik szerint a kiválasztási folyamat első szakasza jól automatizálható, így az értékes HR-erőforrást más, nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező folyamatokra lehet fordítani. A manuális megoldásokkal szemben gyorsabban és egyszerűbben teremthető kapcsolat a potenciális jelöltekkel, ráadásul a chatbotok a népszerű közösségi alkalmazásokba is integrálhatók. Az AI-alapú megoldásokkal a toborzókra nehezedő, időigényes munkafolyamatok szinte teljesen kiválthatók: gyorsabb az előszűrés és a jelölt lista kialakítása, valamint megspórolható az első interjú szervezésére és a gyakori kérdések megválaszolására fordított idő. Ezzel egy átlagos, 300 fős munkavállalói állománnyal rendelkező cég még havi 10 nyitott pozíciót számolva is százezreket takaríthat meg a toborzó alapbéréhez viszonyítva.
Nagy lépés a toborzónak, még nagyobb a cégnek
A költséghatékonyság mellett is számos előnye lehet a chatbotok alkalmazásának a kiválasztások során. A figyelem, a gyors reakciók és a felmerülő kérdésekre érkező átlátható válaszok nagyban segítik a pozitív jelölt élmény kialakítását, mely később a munkavállalói elkötelezettség egyik forrása lesz – és a szintén költséges fluktuációt is csökkentheti. Az a kolléga, akiben az első perctől kedvező kép alakul ki munkaadójáról, nemcsak motiváltabb lesz, de kiváló nagykövete is a cégnek, vagyis a munkáltatói márkaépítés fontos szereplője. A mesterséges intelligencia által vezérelt chatbot tulajdonképpen egy extra erőforrása lesz a HR-csapatnak, mely nagyban javítja a terület hatékonyságát.
„Számos sikeres termékfejlesztésen vagyunk már túl, az Audi-nak készített eszközünk, Chatelka végül díjnyertes megoldás lett. Dolgoztunk az HBO-nak, a PWC-nek és az E.ON-nak is, jelenleg egy nagynevű nemzetközi munkaerő toborzó cég projektjével foglalkozunk, de tárgyalunk például a New York-i hivatásos tűzoltókkal is, hogy egy chatbottal segítsük őket a hatékonyabb kiválasztásban. Talán ez az egyik legfőbb versenyelőnye a ChatBoss Teamnek: vállalatra szabottan, akár többnyelvű megoldásokat kínálunk a HR-es és az IT-s know-how integrálásával, miközben olyan szempontoknak is maximálisan megfelelünk, mint például a GDPR-kompatibilitás” – teszi hozzá Baltay Kristóf.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.