Marketing
A Coca-Cola, az Invitech, az E.ON, és a Tesco kapta az Effekt 2030 díjat
Az Effekt 2030 díjat azok a gazdasági szereplők kaphatják meg, akik a tőkéjüket olyan projektekbe fektetik be, amelyek pozitív és mérhető hatást fejtenek ki, értéket teremtenek a közösségek számára.
Mára elérkeztünk oda, hogy a legtöbb vállalat vezetőségének napirendjén van a fenntarthatóság, fontossá vált a befektetőknek és a tulajdonosoknak egyaránt. Az üzleti élet szereplőinek megvan a lehetőségük és a tudásuk is ahhoz, hogy az élére álljanak azoknak a változásoknak, amelyek a környezeti és társadalmi kihívások megoldásához szükségesek. Ehhez egyrészt az kell, hogy a cég a tevékenységeivel megőrizze természeti környezetünk szépségét és sokféleségét, igazságosabbá tegye társadalmunkat és mindezt a teljes ellátási láncában. Másrészt fenntartható megoldásokba és fejlesztésekbe kell befektetniük, hosszabb távú megtérüléssel. A szakértők szerint a befektetések kiválasztásánál – ideális esetben – ma már többet kell a vállalatnak figyelembe vennie, mint a reputációs, vagy pénzügyi teljesítmény: fontos, hogy az a stratégiájuk része legyen és jól kimutatható hatást érjen el nemcsak a vállalaton belül, hanem azon kívül is.
Az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díja azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa a vállalatok és innovatív kezdeményezéseik példaértékű programjait, az elismerésükkel hozzájáruljon az üzleti és startup szektor társadalmi szerepvállalásának, fenntarthatósági kezdeményezéseinek erősítéséhez, inspirálja a vállalati döntéshozók ilyen irányú szakmai munkáját és ösztönözze őket személyes szerepvállalásuk növeléséhez. A díj kategóriáit az ENSZ által meghatározott és 2030-ra elérendő Fenntartható Fejlődési Célok alapján alakították ki, így Esélyteremtő üzlet, Jövő gazdasága, Zöld egyensúly és Mindenki társadalma kategóriában pályázhattak a cégek. A zsűri kategóriánként 3-3, vagyis összesen 12 vállalatot juttatott a döntőbe.
„Az értékelés során a szervezetünk szlogenjét is tükröző szempontokat vettünk figyelembe: a közösség, a hatás és a jövő dimenziói mentén vizsgáltuk a programok kölcsönösségét, mérhető eredményeit és innovatív szemléletét. Olyan projektek kerültek kiválasztásra, amelyek mérhető, pozitív társadalmi és környezeti változásokat eredményeznek és összhangban állnak a cég üzleti tevékenységével. A jövő a fenntartható üzleti modelleké, ezt azonban csak az érintettekkel összhangban, szektorokon átívelő partnerségben, együttműködve lehet elérni” – mondta dr. Molnár Klára, az Effekteam igazgatója.
 |
Az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díját Esélyteremtő üzlet kategóriában a Tesco-Global Áruházak Zrt., az Élelmiszermentés a Tescónál program kapta. A program keretében a több mint 170 áruház dolgozói naponta összegyűjtik a már nem eladható, de még fogyasztható élelmiszereket a Magyar Élelmiszerbank és partnerszervezetei számára, akik szétosztják a rászorulók között. Eddig 53 millió adag ételnek megfelelő élelmiszert adományoztak. Shortlistesként elismerésben részesült a Numil Kft., Nutricia Otthonápoló Szolgálata, amely évente 1500 szondával táplált betegnek és hozzátartozóinak nyújt segítséget, valamint a Liferay Hungary Kft. Employee Volunteer Programja, amelynek keretében az InDaHouse Egyesület munkáját támogatják, akik fiataloknak segítenek kitörni a szegénység-spirálból.
A Jövő gazdasága kategóriában az Invitech vehette át a díjat. Okosfalu programjuk az egyedi igényeket figyelembe véve segíti a kistelepülések digitális felzárkózását úgy, hogy teljes körű infrastruktúrát létesít a fejlesztésekhez. A program ezáltal hozzájárul például az oktatás vagy az egészségügy fejlődéséhez, az esélyegyenlőségi programok megvalósításához, az idegenforgalom élénkítéséhez vagy a helyi vállalkozások megerősítéséhez. Döntős volt a K&H Csoport Start it @K&H startup vállalkozásokat támogató nagyvállalati inkubátorprogramja és az UniCredit Bank Hungary Zrt. Lépj velünk! társadalmi innovációs programja. Utóbbi olyan szervezetek kezdeményezései mellé áll, melyek fenntartható módon csökkentik a hátrányos helyzetű közösségek gazdasági kiszolgáltatottságát.
Zöld egyensúly kategóriában a zsűri díjazottja az E.ON lett. Az E.ON Energia Kaland program célja, hogy segítsen a pedagógusoknak az energiatudatosság kialakításában és a gyerekeknek az energiával kapcsolatos tudás bővítésében. A szakminisztériummal közösen kialakított projekt 5-től 18 éves korig kínál az energiával kapcsolatos ismeretanyagot óvodások, diákok és tanáraik számára. Döntős volt a SPAR – A vásárlókkal együtt a környezet védelméért energiatakarékos és környezetkímélőbb megoldásokat kínáló globális programja; valamint a Procter&Gamble GoGreen belső munkatársi érzékenyítés a környezetvédelem iránt kezdeményezése.
A Mindenki társadalma kategóriagyőztese a Coca-Cola Magyarország lett. Az #énjövőm programjuk hátrányos helyzetű fiataloknak, kisgyermekes szülőknek és fogyatékkal élőknek nyújt gyakorlati tudást, motivációt ahhoz, hogy visszataláljanak a munka világába. Már több mint 6200 résztvevőt vontak be a munkavállalást megkönnyítő, ingyenes képzéseikbe. Elismerésben részesült az OTP Bank Nyrt. az Akadálymentesítési program és szemléletformáló kampányáért, melynek keretében a vakok számára “beszélő” bankjegykiadó automatákkal, a hallássérültek ügyintézését segítő videó-tolmácsszolgáltatással és érzékenyített ügyfélhívó rendszerrel szerelte föl több száz fiókját. Shortlistes volt az Accenture Kft. Skill2Succeed – Rajtad áll a jövőd programja is, amely a hátrányos helyzetű gyermekeknek segít megoldani a mindennapi élet kihívásait.
A nagyközönség a legtöbb szavazatot a Tesco-Global Áruházak Zrt., Élelmiszermentés a Tescónál programjára adta, így a Közönségdíj is az övék lett. A zsűri idén különdíjat is átadott: az Effekt 2030 Különdíjasa az OTP Bank Nyrt. lett, a mindenki számára egyenlő eséllyel használható infokommunikációs környezet megvalósítását támogató fejlesztéseiért, valamint a szakmai és civil szervezetekkel történő szoros együttműködéséért.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.