Miben látják a Hagyományok Házában megszervezett programok egyediségét?

Hont Angéla: A Hagyományok Háza a néphagyomány megőrzésére, továbbörökítésére létrejött kiemelt nemzeti intézmény. Közfeladatot látunk el, így a programok összeállításakor nem azt kell elsősorban mérlegelnünk, hogy mennyire térül meg egy adott program, hanem hogy lehetőség szerint a néphagyomány minden ága és a területen dolgozó minél több egyesület, szervezet, csoport, előadó lehetőséget kapjon a bemutatkozásra.

A programstruktúránk egyik irányvonala, hogy a szakmai szervezetek bevonásával a nagyközönségnek szervezünk programokat, a másik pedig, hogy szakmai rendezvényeket szervezzünk az ezen a területen működő csoportoknak, szervezeteknek, így nem csak egy szórakozni vágyó közönséget szolgálunk ki, hanem a szakmai közeget is. Emellett fontos küldetésünk a néphagyomány továbbörökítése és az utánpótlás nevelés. Nagy hangsúlyt fektetünk a pedagógusképzésre, az iskolai csoportoknak, gyerekeknek szóló programokra, illetve a népi kézműves szakmák oktatására és ezeknek a népszerűsítésére. Elmondható, hogy néphagyomány szinte minden területét felöleli a programkínálatunk és emellett jelentős szakmai munkát, értékmentést folytatunk. Részben ez adja a Hagyományok Háza programkínálatának egyediségét.

Hont Angéla – Fotó: Bege Nóra

Tucsni Anna: Az általunk szervezett programok mindezek mellett azért is különlegesek, mert több olyan programunk van, amelyek által néphagyományt mindenki közvetlenül megélheti, átélheti, kipróbálhatja. Kezdve a kézműves programjainktól a tematikus programokon át, amikor egy-egy tájegység specifikus – gasztronómiai, kézműves stb. – hagyományai elevenednek meg, egészen a szombatonként megrendezett, élő zenével működő táncházakig. A néptáncegyüttesek folyamatosan dolgozzák fel a Kárpát-medence néphagyományát, tehát a mindig aktívan alkotó társulatok éppen aktuális műsorait láthatja a közönség színháztermi előadásainkon.

Van például egy nagyon különleges, koreográfusokat bemutató sorozatunk, ahol egy klasszikus, emblematikus alkotót és egy ma is aktív művész koreográfiáit láthatja a közönség egymás után a színpadon. Számunkra ez azért nagyon fontos, mert így bemutathatjuk a nagy elődök munkáit ma aktív néptáncosoknak, koreográfusoknak és a sorozatban olyan kuriózum műveket állítunk színpadra, amik ma már nincsenek repertoáron, ezért csak nagyon ritkán láthatók. Emellett vannak a különböző szakmai továbbképzéseink, tanfolyamaink, workshopjaink, vitafórumaink, de tartunk konferenciákat és előadásokat is.

Mennyire tudják megszólítani a programjaikkal a különböző korcsoportokat?

H.A.: Igyekszünk úgy összeállítani a programkínálatot, hogy minden korosztály találjon benne magának valót. A nyugdíjas bérleteink, illetve a vasárnaponként tartott Nótadélutánunk kifejezetten az idősebb korosztálynak szólnak, de például nyáron a fesztiválok alkalmával a fiatalok és a családok kerülnek előtérbe. Ahogyan említettem, fontos számunkra az utánpótlás nevelés, ezért a gyerekeknek szóló programokra nagy hangsúlyt fektetünk.

Egyik legnépszerűbb programunk, az Aprók tánca a legkisebbeknek szól, ide már akár járni alig tudó gyerekek is jönnek. Itt megismerkedhetnek a gyerekek az évkörhöz tartozó ünnepeink és jeles napjaink szokásaival, kézműves hagyományaival, táncaival, zenéjével. Az Eltáncolt mesék sorozatunk előadásaira az óvodás, kisiskolás korosztályt és családjaikat várjuk. Az esti színháztermi táncelőadásaink, koncertjeink inkább a színházba járó felnőtt korosztály célozzák meg.

T.A.: A különböző korosztályok elérése alapvető célunk és feladatunk. Ennek szellemében szerveződik például a Mesterek és tanítványok sorozat, ahol nagyon szépen látható generációk közötti hagyományozódásnak a gondolata. A program arra utal, hogy bemutatjuk a természetes, generációs tudásátadást, azt, ahogyan az adott zenekar mestereitől megtanulta a dallamokat, és ahogy ő továbbadja tudását a saját tanítványainak. Tehát ezeken a koncerteken nagyon sokszor akár három generáció is képviselteti magát a színpadon egyszerre.

A legnagyobb kihívás számunkra az ifjúság megszólítása. Ehhez egyik nagyon fontos kulcsmomentum a VR (Virtual Reality), Virtuális Valóság. Ez egy tavalyi újítása a Hagyományok Házának, és igyekszünk minél szélesebb közönséghez eljuttatni. A virtuális szemüvegen keresztül, az ő gondolkodásmódjukhoz talán közelebb álló módon lehet egy-egy kiállításba betekinteni, vagy akár a Magyar Állami Népi Együttes előadásán részt venni. Emellett fontosnak tartjuk azt is, hogy a kézműves hagyományaink megjelenjenek a nyári fesztiválokon, és ott is lássák a fiatalok, hogy ezek olyan trendi dolgok, amelyekkel ma is érdemes foglalkozni.

Hogyan szélesítették a kínálatukat a közelmúltban? Illetve mik a terveik a jövőre nézve?

H.A.: Tavaly októberben költöztünk vissza a gyönyörűen felújított Budai Vigadóba, ami sokkal több lehetőséget kínál programok szervezésére, mint a felújítás előtti épület. Fedett belső udvarunk, az Átrium kiváló helyszíne a januárban indult szombati táncházainknak, illetve a megújult épületben két új kiállítóteret is kialakítottunk. Az egyik egy fotógaléria, ahol a néphagyományhoz kapcsolódó, különböző életkorú és látásmódú fotósokat szeretnénk bemutatni, a másik pedig egy nagyobb kiállítótér, amit Kallós Zoltán teremnek neveztünk el. Ide olyan kiállításokat szervezünk, ahol a képzőművészet és a néphagyomány kapcsolatát szeretnénk bemutatni, olyan komplex kiállítások létrehozása a cél, ahol nemcsak a tárgykultúra jelenik meg, hanem akár a népzene vagy a néptáncfelvételek, folklórszövegek is egy adott tematikához kapcsolódóan.

Például most az 1848-as kiállítás kapcsán nem csak Somogyi Győző képzőművész grafikái láthatóak, hanem az ehhez kapcsolódó tárgyak is, amik bemutatják, hogy hogyan őrződött meg ’48 emlékezete a népi tárgyakon, de ehhez kapcsolódó népdalszövegek is olvashatóak a falon. A felújítás során olyan műhelyeket is létrehoztunk, amelyeknek hatalmas ablakai nyílnak a Fő utca felé, így aki az utcán jár-kel, az betekinthet, hogy éppen mi zajlik a kézműves műhelyeinkben. Azt hiszem ennél hatékonyabb marketingeszköz nincs is, mert az emberek megállnak, benéznek, kíváncsiak, akár be is jönnek, megkérdezik, hogy hogyan lehet bekapcsolódni a munkába.

Tehát itt az utca embere közvetlenül láthatja, hogy mi zajlik a Hagyományok Házában. A felújításnak egy másik előnye, hogy a színháztermünk többfunkciós lett, tehát nem csak ültetett színházteremként használható, hanem be is tudjuk tolni a széksorokat, és abban a pillanatban bálteremmé alakul a tér. Így a klasszikus, ültetett koncertek mellett akár esti táncos rendezvényeket is tudunk szervezni. Tartottunk már itt táncházat, és tervünk, hogy hosszútávon bálokat is rendezzünk a színházteremben.

T.A.: Ahogy azt már korábban említettük, január óta új elemmel bővült az intézmény programkínálata, elindultak tematikus táncházaink fedett belő udvarunkban, az Átriumban. Itt heti rendszerességgel, minden szombaton tánctanítással és táncházzal várjuk a néptánc iránt érdeklődőket. Jelenleg főleg a fiatal-felnőtteket célozzuk meg, de az eddigi tapasztalatok alapján is látjuk, hogy van igény a fiatalabb korosztály esetében is a táncházakra. Itt is szeretnénk idővel úgy bővíteni a korcsoport-kínálatot, hogy alkalomszerűen velük korábbi időpontban, már délután elindítsuk a szombati táncházprogramot, és aztán szépen fokozatosan jutnánk el az esti órákra a felnőtt korosztályhoz.

Egy jövőre mutató tervünk, hogy a színháztermi programoknál mindenképpen szeretnénk elmozdulni a komolyzene és a régizene irányába. Olyan együttműködéseket keresünk és próbálunk már a jövő évadunkban beilleszteni a programkínálatba, ahol a népzene és a komolyzene, illetve a népzene és a régizene kapcsolódása megmutatkozik. Elmondható, hogy nem csak a befogadó tereink lettek nyitottabbak az épület felújítása óta, de a programkínálatunk is elmozdult a társművészetek felé.