Kövess minket!

Marketing

„A könnyűzene nem csak biznisz”

Ricsipí után Bajnai Zsoltot a Nemzeti Kulturális Alap Hanfoglaló Program Ideiglenes Kollégiumának vezetőjét is megkérdeztük a ByeAlex-Majka-ügyről, a támogatási rendszerről, az utánpótlás nevelésről és az előadók helyzetéről.

Milyen előadóknak érdemes támogatás nyújtani?

Nehéz kérdés. A Hangfolgaló – idén októberig Cseh TamásProgram nevében azt tudom mondani, hogy megpróbáltunk felvázolni egy könnyűzenei életpálya-modellt. Ez úgy néz ki, hogy ha valaki elkezd zenélni és szeretné magát megmutatni, akkor az elmegy egy helyi, megyei tehetségkutató versenyre, ahol kap egy szakmai értékelést. Amennyiben jól szerepel, pályázik hozzánk az induló előadó alprogramba, ahol az első lemez, videóklip elkészítéséhez kaphat támogatást. A következő évben részese lehet az előzenekari vagy a klubtámogatói alprogramunknak, majd pár év múlva a nemzetközi alprogramunk segítségével tovább tudja egyengetni a karrierjét. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az állam – beleértve az önkormányzatokat, illetve minden egyéb szervezeteket – rengeteg támogatást nyújt fesztiváloknak, akkor az előadó még számos alkalommal közönséghez juthat.

Ebből kifolyólag, mi egy művésznek vagy formációnak 5-8 éven keresztül tudunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy belépjen egy olyan piacra, amely valljuk be meglehetősen szűk és kevés forrással rendelkezik.

Tehát a Hangfoglaló Program nemcsak a kezdőkről szól, hiszen azzal, hogy közel száz klubbot támogatunk az országban, a fővárosban és a határon túli területeken, olyan helyeket tudunk életben tartani, ahol bárki felléphet vagy megszervezhető egy országos turné.

Visszatérve a kérdésre: azt, hogy kinek érdemes segíteni, nagyon nehéz megmondani, mert nehéz megjósolni, hogy kiből mi lesz. Az elmúlt három évben mindig sikerült olyanokat találni – például a Margaret Island -, akikbe érdemes volt befektetni. Természetesen azt is el kell fogadni, hogy mindig lesznek olyan művészeti produkciók, amelyek nem fogják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy nagy piramist, amelynek az alján nagyon sokan vannak, de a csúcsra csak kevesen jutnak fel. Ha mi nem segítünk a kezdő pályázóknak, akkor többet veszítünk, mint a támogatások megspórolásával esetleg nyerünk.

Általában a kezdő együtteseket támogatják?

Részben, hiszen a kilenc alprogramból csak egy szól erről. Az viszont nagyon fontos, hogy az ország 19 megyéjében és a fővárosban, illetve – ettől az évadtól – a határon túl öt helyen támogatunk egységes támpontok alapján szervezett tehetségkutatókat. Ez egy olyan hívószó, amelyre egy éven keresztül tud készülni egy kezdő zenekar. Ugyanakkor az induló előadói alprogramnál sem csak a Hangfoglaló Program kollégiuma dönt, hanem felkérjük a szakmát, hogy segítsen olyan zenekarokat találni, akiknek érdemes ezt a lökést megadni, amely néhány évvel előrébb viszi őket, segítséget nyújt nekik, hogy bekerüljenek a körforgásba. Ez egy utánpótlás nevelés, amely minden szakma területén meg kell, hogy legyen.

Ezek a támogatások mekkora összegek szoktak kitenni?

Az induló előadói alprogramban egységesen kétmillió forint áll rendelkezésre, amely pár tízezer, százezer forinttal ugyan eltérhet a pályázat megírásától függően. Ezért cserébe egy új lemez, illetve egy videóklip elkészítését kérjük, illetve a saját promóciós eszközök gyártását és lemezbemutató turnét lehet belőle finanszírozni.

 

Fotó: Induló zenekarok / Díjátadó – csehtamasprogram.hu

 

Ez elegendő arra, hogy beindítsák a karrierjüket?

Ez is egy nehéz kérdés, mert az, hogy ezt a pénzt mire fordítják, mire mennyit költenek, nagyon sok mindentől függ. Az biztos, hogy lökést ad, hiszen profi stúdióban, profi körülmények között kell dolgozniuk, teljesíteniük, ráadásul egy mentor segíti őket. Természetesen minden pénzt el lehet rosszul is költeni, de ez már mindig a támogatottokon múlik. Mi kilógunk kicsit a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) többi kollégiuma közül, mert nem csak odaítéljük a támogatást és legközelebb egy év múlva látjuk a beszámolókat, hanem folyamatosan tartjuk a pályázókkal a kapcsolatot. Hangsúlyozom azonban, hogy ezek a támogatások nem csak az NKA, hanem a zenekarok részéről is egyfajta befektetésnek tekinthetők. És az biztos, hogy rossz irány, ha erre a támogatásra honoráriumként tekintenek.

 

Fotó: Februári mentori találkozó – csehtamasprogram.hu

 

Mi történik akkor, ha láthatóan nem térül meg a befektetett pénz?

Másra nehezen tudják fordítani a támogatást, mint amit a pályázatban megjelöltek, ráadásul az NKA szigorúbban ellenőrzi a teljesítéseket, számlákat. Ugyanakkor itt mindig egy művészeti tevékenységről van szó, ahol nehéz megítélni, hogy az elkészült produkció megüti-e azt a színvonalat, amelyet a piac meg a szakma is megkíván. De általában ezzel kevésbé szokott baj lenni.

Az egy másik dolog, hogy a fiatal zenészek hajlandók-e menetelni vagy azt mondják, hogy „ebből én nem élek meg”. Láttunk arra is példát, hogy nagyon ígéretes tehetségek elkoptak idő előtt.

De ez máshol is így van. El tudom azt fogadni, hogyha mondjuk egy irodalmi mű megírására támogatást ad az NKA. Ettől még nem biztos, hogy bárki ki is akarja azt majd adni, de ha kiadják, még mindig nem biztos, hogy bárki terjeszteni fogja, és akkor az olvasói értékelésről még nem is beszéltünk. Ez így működik. Egy biztos, az eredményt soha nem fogjuk tudni mérni, ha az NKA nem nyújt támogatásokat, és így az adott projekt nem valósul meg. A Hangfoglaló Programmal négy év alatt 2,7 milliárd forintot fordított és fordít a hazai könnyűzenére, remélve, hogy ez valamilyen formában megtérül, hasznosul, eredményt hoz. Egy tízmilliós országban, ahol számos remek zenekar van, kötelességünk legalább ennyit erre szánni.

A támogatások elbírálása milyen úton történik?

Egy előadó csak a produkciója és az életműve miatt nem fog kapni pénzt, minden esetben pályázni kell. Kilenc alprogramunk van, amelyekhez igazodva írjuk ki a pályázatokat. A nyílt pályázati felhívásokra 30 napig lehet jelentkezni. Az egyes alprogramok pályázatai természetesen nagyon eltérőek, hiszen mást kérünk egy nemzetközi projekttől, egy klubtól vagy éppen egy induló zenekartól. Az utóbbiaknál például három dalt is csatolni kellett, majd a kollégium által szűkített pályázói körből, egy élő meghallgatás után, egy 15 fős szakmai zsűri javaslatára választottuk ki az idei 20 formációt.

Az elmúlt hetek legnagyobb könnyűzenei botránya volt a ByeAlex, Majka dal támogatása, tervezik, hogy szigorítják a pályázati elbíráslások menetét?

Nem ezt érzem az elmúlt hetek legnagyobb könnyűzenei problémájának, ráadásul nem is a mi kollégiumunktól kapták a támogatást. A Hangfoglaló Programnál immár negyedik éve, minden újra kiírandó pályázatot újra átrágunk: mi volt jó, mik a tapasztalatok, mik a szakmai visszajelzések, hol szigorítsunk, hol ne szigorítsunk. Ennek ellenére

néha az az érzésem, hogy úgy tekintenek ránk, mintha fakabátos hivatalnokok lennénk, akiknek semmi közük a világhoz, csak irkálnak meg átalakítanak dolgokat. Pedig ez nem így van, az elmúlt négy évben körülbelül ezerháromszáz szakmabelivel dolgoztunk együtt, viszont még így sem lehet kizárni azt, hogy ne szülessen olyasmi, ami nem mindenkinek tetszik.

Az adott dalról azt tudom mondani, hogy az én ízlésemnek nem felel meg, magamtól nem is hallgatnám meg, de ez ettől miért ne készülhetne el egy ilyen dal is?

A legélesebb kritika a produkcióval szemben az volt, hogy lealacsonyító a dalszövege a nőkre nézve.

Ezt én is kikérem magamnak, de olyasmit, amivel nem értek egyet, nem tudok azonosulni, nem hallgatok meg, nem nézek meg. Vannak tévéműsorok, színházi előadások, amelyeket nem nézek meg, könyvek, amelyeket nem veszek a kezembe, de ez csak annyit jelent, hogy nem vagyunk egyformák, mások az ízlések.

A NKA közleménye szerint a pályázat nem írta elő a forgatókönyvek, dalszövegek bemutatását.

Erről nem tudok konkrétan nyilatkozni, mert nem a mi kollégiumunk pályázata volt. Ugyanakkor az indulózenekaroknál, amikor klipet kell készíteni, akkor mi sem kérjük, hogy nyújtsák be a forgatókönyvet. Nálunk könnyebbség, hogy a felkért mentor ott van az előadók mellett.

A közleményben az is szerepel, hogy nem támogatnak obszcén tartalmakat. Az NKA körülbelül másfélmillió forinttal járult hozzá a Ganxsta Zolee és a Kartel együttes munkájához az elmúlt években. A kettő hogy fér össze?

Szerintem fura dolog az NKA-tól vagy a mi kollégiumunktól elvárni, hogy azt mondjuk: „ez Magyarországon nem vállalható”.

Ganxsta Zolee esetében egy olyan előadóról van szó, aki az év jelentős részében körbe turnézza az országot, számtalan önkormányzati rendezvényre kap meghívást, nagyon sokan jegyet váltanak a koncertjére. Ezen az alapon ki vagyok én, hogy azt mondjam: Ganxsta Zolee márpedig alkalmatlan arra, hogy az adóforintokból fenttartott programból pénzt kapjon? Ön ezt merné vállalni?

Nem akarom ebbe a helyzetbe beleképzelni magam.

Ők is ugyanúgy adó befizetők, az ő produktumuk után is keletkezik adó. Esetükben, határon túli magyaroknak szerettek volna koncertezni, amelyben szerintem semmi kivetnivaló nincs. Egyébként, ha a Ganxta Zolee tényleg olyan dolgokat mondd, énekel, amely törvénybe és erkölcsbe ütközik, hogy ki kell őt zárni a hazai könnyűzenei életből, akkor ezt valaki vállalja fel!

De ez nem lehet az NKA feladata.

Ön szerint jó irányba halad a könnyűzene marketingje?

Ha megnézzük, hogy a YouTube-on egy-egy formációnak micsoda elérése van, akkor szerintem sokan vagyunk, akik azt gondoljuk, hogy nem ez jó iránya. Tovább, ha megnézzük azt is, hogy egy városi napon vagy ingyenes fesztiválon ötszáz tízéves tinédzser lány elé milyen zene kerül, akkor hasonló érzéseink vannak. Borzasztó nehéz, hogy miképpen tudjuk az értékes magyar zenét eljuttatni az emberekhez.

Kicsit visszakanyarodva a ByeAlexhez meg a Ganxsta Zolihoz, úgy csinálunk, mintha ez lenne a magyar zene. Nem vesszük észre, hogy a Szabó Benedek és a Galaxisok is használnak néha csúnya szavakat vagy a Quimby is, és hosszan lehetne sorolni a szerintem egyébként színvonalas, értéket teremtő produkciókat, amelyek olykor kiverik a biztosítékot, de mégiscsak ettől a mai magyar kultúra részei, hozzátesznek ahhoz.

Már, ha képesek vagyunk elfogadni, hogy nem az a magyar kultúra, amit én vagy egy-egy ember szeret, hanem egy rendkívül komplex dolog.

Nem lenne jó egy közszolgálati médium átalakítása olyanra, mint amilyen a Petőfi Rádió volt annak idején?

Én úgy érzékelem, hogy a Petőfinél van erre hajlandóság meg együttműködési készség.

Erre nekünk nincs befolyásunk, de fantasztikus lenne. Az én vágyaim között szerepel az, hogy legyenek különféle tematikus – például hard rock – rádiók, amelyeket az ország minél több pontján el lehet érni. Ugyanakkor könnyűzenei sajtóra is szüksége volna, amely értő módon tud erről beszélni. De a lehetőségeinket nem vagyunk képesek átugrani. Az rettentően fontos, hogy minél több helyre eljuttassuk az igényes, élő zenét. Azon kell dolgoznunk, hogy az embereket ki tudjuk erre a rendezvényekre csalogatni. Lehet azt mondani, hogy egy klubkoncerten valamelyik vidéki városban csak hetven ember volt, de azok között biztos lesz jó néhány olyan, akiket úgy megfogtunk, hogy máskor is elfog jönni vagy elhív másokat is. Ezt tehetjük per pillanat, mi a Hangfoglaló Programmal.

Mit tapasztal, milyen a kezdő zenekarok felhozatala?

Azt látjuk, hogy a megyei tehetségkutatókon több száz zenekar próbál szerencsét évente. Mi az induló előadói alprogrammal mindig azt gondoljuk, hogy már nem lesz több jelentkező, mint az előző évben, pedig de. A közreműködésünkkel elindult a Hangszert a kézbe program nyolc nagyvárosban, ahova eljött huszonnégyezer fiatal.

 

Fotó: Egy hangszer a kézben – csehtamasprogram.hu / Csákvári Zsigmond

 

Volt olyan, aki a kiállítás mind a négy napján ott volt, és végig próbálta az összes hangszert, de volt olyan is, akit este hatkor úgy kellett „hazazavarni”. Igenis, nagyon sokan zenélnek, de a hangszert oda kell adni a gyerekek kezébe. Hangszerboltból egyre kevesebb van, és amúgy sem merik elkérni például a gitárokat, hogy kipróbálják. Lehetőséget kell teremtenünk, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el.

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom