Marketing
A láthatatlan árucikk, amit mindennap használunk
Vannak piacok, ahol többek között áram is kapható. Persze nem a zöldségpiacokhoz hasonló helyek ezek, hanem tőzsdei felületek. De vajon hogyan alakult ki a villamos energia kereskedelme? (x)
Az MVM Partner Zrt. szakértőivel most ennek jártunk utána.
Az elmúlt időszakban többször is rekord szintre ért a megújuló energia termelése, főként a napelemek egyre nagyobb száma miatt. A zöld energia térnyerése egy olyan fogalomra is felhívja a figyelmet, mint a villamosenergia-rendszer egyensúlya. De mit is jelent ez?
A villamos energiát különböző erőművekben termelik meg nukleáris tüzelőanyag, szén, földgáz vagy biomassza felhasználásával, esetleg a nap, a szél vagy a víz segítségével. Az erőművekből kilépve aztán az áram árucikké válik, amit villamosenergia-kereskedők értékesítenek tovább, hogy végső soron mi, fogyasztók felhasználhassuk otthonunkban vagy akár a munkahelyünkön. Maga a villamosenergia-rendszer egy végtelenül bonyolult hálózat: erőművek, távvezetékek, elosztó hálózatok, fogyasztók (azaz háztartások, intézmények, üzemek,) alkotják, és fontos, hogy mindig egyensúlyban kell lennie. Mivel az áram javarészt nem tárolható, ezért minden pillanatban olyan mennyiségnek kell bekerülnie a rendszerbe, amennyit „kivesznek” belőle. Azért, hogy ez az egyensúly országos szinten működjön – vagyis, hogy a pillanatnyi fogyasztás és a pillanatnyi termelés, valamint a külföldről beérkező áram, és az export egyenlege nulla legyen –,a rendszerirányító MAVIR ZRt. a felelős. A MAVIR azonban nem fogyasztónként, hanem a teljes villamosenergia-rendszer tekintetében, mérlegkörökön keresztül – ismertette Varga Viktor, az MVM Partner eszközalapú kereskedelmi igazgatója.
 |
A rendszer megfelelő működéséhez szükséges mérlegkörökkel hazánkban alapvetően a villamosenergia-kereskedők rendelkeznek. A mérlegkör egy virtuális egység, amelyben energiatermelők (erőművek) és fogyasztók is megtalálhatók: minden betáplálási és fogyasztási pont egyetlen ilyen egység tagja lehet. A mérlegkörön belül pedig egy izgalmas „játék” zajlik: ugyanis nullára kell kihozni a bekerülő és kikerülő áram egyenlegét. A mérlegkörök összessége pedig kiadja a teljes villamosenergia-rendszert, és annak egyensúlyát.
– Az áram fizikai kereskedésének egyik legfontosabb célja, hogy a villamosenergia-kereskedők az eltérő termelői és fogyasztói igényekből adódó időbeni és mennyiségi, azaz lényegében az árkockázatot átvállalják, és kezeljék a tényleges fizikai leszállítás időpontjáig – mondta Hazlach András, az MVM Partner Zrt. proprietary kereskedelmi igazgatója.
 |
Az, hogy otthonainkban legyen áram, sok szempontból azon múlik, hogy a kereskedők hogyan végzik a munkájukat. A MAVIR-nak minden kereskedő, erőmű, illetve fogyasztói portfólióval rendelkező energiapiaci szereplő leadja másnapi termelési, szállítási, felhasználási, export- és importadatait. Ezt a tervet hívják menetrendnek, ami azt írja le negyedórás bontásban, hogy mennyi áramot állít elő, fogyaszt el, vásárol, ad el, importál, vagy exportál az adott napon az adott piaci szereplő. Mindezek egyenlegének pedig szigorúan egyensúlyban kell lennie. A másnapi valóság persze a tervektől eltérhet, ha váratlanul kiesik egy időre egy erőmű, rögtön kisebb lesz a tervezettnél az előállított áram mennyisége. Ha pedig a meghatározott napon belüli (intraday) kereskedési határidőn belül nem sikerül kereskedelmileg pótolni a kiesett energiamennyiséget, a tervtől eltérő piaci szereplőnek magasabb költséget jelentő kiegyenlítő energiát kell fizetnie.
A legtöbb termék, így a villamos energia piacának kialakulása is a fizikai kereskedéssel kezdődött, majd a piac egy bizonyos fejlettségi szintjén jelentek meg az úgynevezett szervezett piaci platformok, jellemzően a tőzsdék vagy ahhoz nagyban hasonló kereskedési platformok. Az árammal nemcsak tőzsdén, de úgynevezett brókerek segítségével is lehet kereskedni. A brókerek anonim ajánlatokat jelenítenek meg, vagyis csak az adott, eladni vagy megvenni kívánt mennyiséget jelenítik meg. A partner személye pedig csak akkor derül ki, amikor megkötik az üzletet. Ráadásul az országok közötti kereskedelem sem működik hasonló felületek nélkül. A határok között húzódó távvezetékek kapacitását ugyanis határkeresztező kapacitásként vásárolhatják meg az energiakereskedők, jellemzően aukciókon keresztül.
 |
Az MVM Partner Zrt., mint az MVM Csoport egyetlen villamosenergia-nagykereskedője minden kereskedési szegmensben jelen van, egyben a legnagyobb termelői portfólióval rendelkezik Magyarországon. Kevesen tudják, de végső soron az otthonokba is az MVM Partneren keresztül jut el az áram, hiszen a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatók jellemzően tőle vásárolják az áramot, évi mintegy 10 TWh mennyiséget. Mindemellett a villamos energiát a versenypiacon vásárló cégeket is – az NKM Energia Zrt.-n, mint kiskereskedőn keresztül – ellát az MVM Partner. Ez a szegmens évi 7–7,5 TWh áram értékesítését jelenti. Az MVM Partnerrel szerződésben álló erőművek pedig évi 18–20 TWh áramot termelnek Magyarországon. A nagyságrendek érzékeltetésére: egy átlagos háztartás a statisztikák szerint egy hónapban 200 kWh áramot használ, egy évben 2,4 MWh-t.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.