Marketing
A lokális az új globális trend
A Digitália 2016 konferencia keretében a Whitereport mediabrowser szakmai támogatásával szerveztük meg a Hiperlokális Workshopot, amely idén a lokális médiahasználati trendekkel foglalkozott. Cikksorozatunk a rendezvény előadásait foglalja össze.
„Globálisan is van egyfajta lokális boom, nem csak a mi témánkban, az adatok rendszerezői és elemzői, de a retail vagy a design területén is” – összegezte szakmai partnerünk, a Whitereport mediabrowser vezetője a New Orleans-ban rendezett áprilisi startup-konferencián szerzett tapasztalatait. Incze Kinga elmondta: a lokalitásra építő, a környéken élőknek nyújtható szolgáltatások előretörése figyelhető meg több területen is. Amerikai példaként a helyi televíziós híraggregátorokat, vagy azt a finanszírozási megoldást említette, hogy médiatulajdonosok tulajdonrészért adnak médiafelületeket helyi hirdetőknek. A Whitereport mediabrowser 2900 település médiaszereplőinek alapadatait követi, negyedéves frissítésben minden ágazatét, kereskedelmi, tulajdonlási, hirdetési tényadatokkal segítik az ügynökségek és a médiatulajdonosok döntéseit.
– vázolta a struktúrát a szakember, hozzátéve azt is: a vállalati szintű teljes árbevételt tekintve, a megyei lapkiadók benne vannak a top20-ban, egyéb helyimédiás szereplő ide nem tudott bekerülni, de pár százmilliós szereplő jócskán van a piacon.
 |
Kozma Anita, a Buda Gourmet Bistro and Market by Príma marketingvezetője az üzlet bevezetésének módjával szemléltette a helyi média hatékony használatát. Az óbudai szupermarket és bisztró koncepciójának lényege a környéken egyedülálló kivételes kínálat biztosítása volt. Százféle zöldséget és gyümölcsöt, több mint húszféle steaket kínálnak, 900 féle bort; saját szárazmarha-érlelő kamrájuk van. A Varró Zoltán belsőépítész tervei alapján kialakított étteremben svédasztalos és a ’la carte étkezésre egyaránt lehetőség van. 2015 nyarán nyitottak, az indulás után a kommunikációs munka erősítésére törekedve kerültek kapcsolatba a Whitereporttal. „Óbudán sok médiacég működik, őket szerettük volna elérni – a bisztrót a találkozások, a céges rendezvények, üzleti tárgyalások helyszíneként pozícionálva. A szupermarket célközönsége a környékbeli lakosság volt. A nyitópartival a helyi médiát szólítottuk meg, rengeteg cikk született, bloggerek is megfordultak nálunk. Sok pozitív visszajelzést kaptunk. A közeli irodaházakban szórólapokat terjesztettünk. A hirdetésekben a döntéshozókat céloztuk meg. Az Inforádióban, a Jazzy Rádióban, a Klubrádióban és a Trend FM-en hirdettünk. Folyamatosan kérdeztük a vendégeinket és a visszajelzések igazolták a kampány hatékonyságát.”
A Crimtan segítségével az interneten is a hiperlokális célzást tartották szem előtt. „Az induló kampányhoz képest feleannyi pénzből, az idén februártól augusztusig megháromszorozódott az étteremben ebédelők száma. Kevesebb pénzből több vásárló – mindenkinek ez az érdeke” – fogalmazott Kozma Anita.
 |
Rajki Diána, a Build-Communication Kft. ügyvezető igazgatója B2B példát hozott.
„Szakmai közhely, hogy a nagy büdzsével elérsz mindenkit, a kicsivel pedig a kreativitást kell mozgósítani. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy jól kell célozni” – kezdte előadását Rajki Diána. Az építőiparral foglalkozó ügynökség vezetője elmondta: a kétezres évek elején 25-40 ezer lakás épült évente Magyarországon, akkor könnyebb volt a lakásépítésben érdekeltek elérése. A válság azonban az építőipart is elérte és hatása, a CSOK és az áfacsökkentés ellenére ma is érezhető. A reklámvásárlásra, kreatívokra költhető büdzsék a korábbi töredékére csökkentek, a lehetséges, de nehezen elérhető célcsoportok száma viszont megnőtt.
„Sok megbízónk úgy döntött, hogy a döntést befolyásoló célcsoportokra fókuszál. Így kerültek a kommunikációnk központjába a szakemberek, építészek, kivitelezők és olyan marketingmódszerek, mint a pontgyűjtő akciók, pályázatok, szakmai konferenciák és képzések. Miután nem tudtuk, hol van a célcsoportunk, és annyi pénzünk nem volt, hogy céltalanul lőjünk a semmibe, ezért kénytelenek voltunk sokkal pontosabb célzással kommunikálni. Ezért szerveztünk az építőipari cégeknek különböző aktivitásokat. 2012-ben iparági felmérést végeztünk: 629 magánépítkezőt, 202 építészt, 796 kivitelezőt különböző területekről. A megbízóinknak nem volt büdzséjük egy ilyen kutatásra, mi viszont azt gondoltuk, hogy számukra is hasznos lesz megismerni ennek a tanulságait. A közvélekedés szerint az interneten a legolcsóbb elérni az embereket. Az építészek szinte kivétel nélkül elérhetők így, de a kőművesek nem, tehát kénytelenek vagyunk más eszközöket is bedobni. Mint Münchausen báró, saját hajunknál fogva próbáljuk kihúzni magunkat a válságból.”
Az egyik ügyfelük egy belgiumi cég, csarnokelemeket gyárt, elhozza Magyarországra és itt összeszereli. Leginkább a mezőgazdaságra jellemző, kisebb csarnokok építése vonzó a számukra. A másik célcsoport a kisebb műhelyek, gyártócégek KKV-i. Volt olyan partnerük, amelyik jellemzően arról sztorizott, hogy amikor húsz éve feladtak egy hirdetést a HVG-ben, özönlöttek a megrendelések, most mégis nagyon lelkesen ment bele a Whitereporttal közös hiperlokális tervezésbe. „Ez komoly megerősítés volt számunkra. Ez a kampányunk jövőre indul, de egy másik ügyfelünk esetében már túl is vagyunk az első olyan együttműködésen, amikor ezt az új szemléletet képviselve a tanácsunkra helyi rádiókban hirdetett a megbízó.”
 |
Pichovszky Domonkos, a Createam ügyvezetője és stratégiai igazgatója ügyfelük, az Ivanics-csoport kommunikációs megfontolásait és a közös munka kihívásait ismertette. A vállalkozás idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A tulajdonos és családtagjaik is dolgoznak a cégben, amelyben éppen ezért nagyon eredményalapú a megközelítés. „A márkaoldali elkötelezettségek miatt azonban akkor is kell médiára költenie, ha nem szeretne. Nyilván szeretne is, de nem feltétlenül akkor, amikor és úgy, ahogy muszáj” – magyarázta az értékesítéstámogató marketinggel foglalkozó cég vezető munkatársa.
„Mi szeretünk minden célpontot megszámolni, a célcsoport tagjaival beszélgetni, mielőtt lövünk rájuk, és szeretjük sales-kontraktussal zárni az interakciót. Az autóértékesítés, ami eleve nem gyakran történik, konzultatív folyamat. Fontos a pontos célzás. Gyorsan tudnék bannerkampányt foglalni, printhirdetést venni, az elődeim meg is tették ezt. De 1/1-en nehéz autót eladni, és visszamérni bizonyosan lehetetlen” – mondta el Pichovszky Domonkos, a kihívás további részleteit sorolva: „Székesfehérváron nagyjából 100 ezer emberhez, Budapesten az érintett kerületekben még 200 ezerhez, maximum tehát egy bőven vett fél millió emberhez beszélünk a 10 millióból. Ha a Fordot nézzük, a szórásunk Budapest csücskére, a XI. és a XII. kerületre korlátozódik. A Hyundai esetében egész Budapestet érinti a szórás, mert kereskedés alig van és nincs is olyan tiltás, hogy a kereskedések egymás területén ne kommunikálhassanak. Van egy Volvónk, magának az importőrnek van egy kereskedése Budapesten, ott a szórásterületünk a budai régióra korlátozódik. Ivanics úr ezt kevésnek érezte, ezért a Kawasakinak ő az importőre és a kereskedője is egyben Magyarországon.”
Lehetetlen feladatnak tűnt, gondolkodási időt kértek. Ekkor vették fel a kapcsolatot Czövek Hajnalkával a Whitereporttól, olyan megoldást kerestek, amely minden márka esetében képes figyelembe venni a konferencián vázolt egyedi jellegzetességeket. „Van az intenzív kampány: az S90, V90 a Volvónál például, országos súlyú bevezetések. És vannak a fenntartó típusú kampányok, például a téligumi-akciók. A vásárlói célcsoportokat is megpróbáltuk elkülöníteni – olyan mélységig belementünk, hogy például az agglomerációt elérő médiát is végig vettük. Hogy mennyit és mikor foglalunk? Nagy meglepetést okozott, hogy a KKV-k többnyire túlfoglalták magukat, úgy érezték, hogy a helyi média súlya nem elegendő. Nagyjából 25-30 százalékos túlfoglalás volt. Tudunk kevesebből ugyanannyit hozni – ez volt a legfőbb tanulság.” Pichovszky Domonkos szerint a hiperlokális tervezés a visszamérési módszerekkel együtt lesz igazán hatékony. „Ha már azt is tudjuk majd, hogy hány eladást, konverziót hozott ez az abszolút mért alapú, valós interakción alapú, lokális beágyazottságú reklámtervezés és kampányrendszer, az minden szereplő számára nagyon tanulságos lesz.”
A cikksorozat a médiaoldali előadások ismertetésével hamarosan folytatódik.
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.