Kövess minket!

Marketing

A rejtett kincsek felfedezői

Sperczel Dániellel, a Lounge Design ügyfélkapcsolati igazgatójával, a Magyar Turisztikai Ügynökség belföldi kommunikációja kapcsán beszélgettünk arról, hogyan lehet egy sikeres kampányt még sikeresebbé tenni.

2017-ben kaptatok egy briefet a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Mi volt a feladat, és mi volt a megoldás, amit javasoltatok?

A briefben foglalt feladatunk az volt, hogy motiváljuk a hazai potenciális turistákat új desztinációk felfedezésére. A kutatások szerint erre a hajlandóság adott volt, hiszen a magyarok szívesen utaznának többet, de ahhoz, hogy ez megvalósuljon mélyebb ismeretek, eredetibb ötletek, a desztinációk újszerű, más szemszögből történő bemutatása lenne szükséges kommunikációs szempontból.

Az ötletünket az a nagyon emberi insight adta, hogy a magyarok – mint Európában élen járó social media felhasználók – szeretik elárasztani a közösségimédia-felületeket a különféle utazásaik során készített képekkel, de ezeken szinte semmi nem látszik az adott desztinációkból. Így valójában az inspiráló, érdekes helyszínek helyett elsősorban „magukat” osztják meg, nem azt, amire a turisztikai iparágnak szüksége lenne. Így született meg a kampány üzenete: Magyarország sokkal többet tartogat annál, mint ami a fotókba belefér. „Itt kell lenned, hogy elhidd.”

Az „Itt kell lenned, hogy elhidd” kampány 2017-ben és 2018-ban nemcsak hazai, de nemzetközi díjat is nyert. Mi lehetett a siker kulcsa?

A kreatívot a célcsoport validálja, a kulcs tehát mindig az, hogy a befogadó hogyan viszonyul az adott kampányhoz. Hiába a szakmai elismerés, a díj, ha nem megy át az üzenet, ha nincs meg a kívánt hatás. Azonkívül, hogy a kommunikáció nagyon szép számokat hozott, rengeteg helyen forgattunk, és ezáltal számtalan emberrel találkoztunk, beszélgettünk személyesen, akiktől folyamatosan kaptuk a visszajelzéseket. Polgármesterek, szőlősgazdák, kompkapitányok, vidéki kocsmák pultosai és vendégei, kirándulók, hegymászók, vagyis sokféle hátterű, érdeklődésű, életmódú ember mondta el nekünk, hogy mit gondol a kommunikációról, és úgy vélem, hogy ez is nagyon sokat segített a munkában.

Szerintem jó kreatívmegvalósításokkal jöttünk ki, valós volt az insight, a potenciális turisták örömmel vették a negyedévente újabb és újabb hazai rejtett kincseket. A kreatív csapat mellett fontos szerepe volt Kiss Rudolf Péter rendezőnek is, aki a kampány stílusának, vizuális világának, emocionális és eredeti filmes megközelítésének megalkotásában sokat vállalt, és nagyon profi munkát végzett. Mindezek mellett a kampány megfelelő médiatámogatást is kapott, így minden adott volt a kitűzött célok eléréséhez.

Hogyan tudtátok ezt a sikeres kommunikációt úgy megújítani, hogy a tavalyi nemzetközi díjak után idén is újabbakat szereztetek, gyakorlatilag ugyanazzal a témával? A szakmai elismerések mellett az ügyfélnek és a célközönségnek is ugyanannyira tetszett a megújult platform?

Az ügyféllel végzett sok közös munka volt ennek a kulcsa. Nagy kihívás volt, hiszen mindenki szerette a meglévő irányt, de belülről éreztük, hogy ezen a ponton kihoztuk belőle a maximumot. Ez kicsit talán olyan volt nekünk, mint az első szerelem. Az ember nagyon benne van, de tudja valahol, hogy véget fog és kell is érnie egyszer. Mindezt az MTÜ ugyanígy látta, és megadták azt a szabadságot és azt a szakmai szempontból elengedhetetlen segítséget, ami lehetővé tette, hogy ne forduljon unalomba önmagunk ismételgetése. Sem az ügyfél, sem mi nem gondoltuk, hogy megvan a siker, üljünk rá az eredményekre.

Ezért bár az MTÜ korábbi céljai megmaradtak, csavartunk egyet a kampányon, és újradefiniáltuk a rejtett kincsek fogalmát. A rejtett kincs ezentúl már nem kizárólag az utazók által kevésbé ismert helyeket vagy természeti látványosságokat jelenti, hanem szubjektív élményeket és felfedezéseket is, melyek személyenként eltérőek lehetnek. Utazás, véletlen találkozások, zajok, ízek, hangulatok vagy éppen maga a csend. Az előző kommunikáció folytatásaként most már tehát nem arra inspiráljuk az embereket, hogy fedezzék fel az általunk ajánlott rejtett kincseket, hanem arra, hogy találják meg a számukra értékes és izgalmas felfedeznivalókat az egyes desztinációkon a mi segítségünkkel, és ezeket osszák meg másokkal is. Így született meg 2018-ban a „Mondj egy jó helyet, találj egy még jobbat!” szlogenre felfűzött új platform, amelynek a digitális kiterjesztése is erősen támogatta a kommunikációs célokat, az emberek involválását.

Elárulsz pár kulisszatitkot a „Mondj egy jó helyet, találj egy még jobbat!” őszi kampányfilmről?

Ezen a forgatáson például egy olyan szarvassal dolgoztunk, amelyik arra lett idomítva, hogy az emberek után fusson. Így születhettek elképesztően látványos képek a rohanó állatról. Állatokkal egyébként is mindig izgalmas a munka. Szarvason kívül forgattunk már farkassal, jegesmedvével és egy tucat lóval is, de szerintem a hátizsákban szívesen utazó tacskó is nagy formátumú színész volt.

Tartottatok az új platform fogadtatásától az első nagy sikere után?

Inkább izgultunk, ez egyfajta egészséges drukk ilyenkor. Mindenki várja az első cikkeket, az első telefonokat, az első chatüzeneteket.

És miről szóltak az első cikkek, telefonok és chatüzenetek?

Még a vártnál is pozitívabb visszajelzéseket kaptunk. Volt, aki azt mondta, hogy ez már szinte film, nem is tévészpot, de természetesen akadt olyan is, akinek például az előző filmek vagy zene jobban tetszettek.

Ha már szóba kerültek a visszajelzések: melyik volt számodra a legemlékezetesebb?

Neveket nem mondanék, de az embernek jólesik, ha az ügyfelei köréből kap gratulációt. Ezenkívül versenytársaktól, kommunikációs területen dolgozó egyetemi oktatótól és utazási szokásokkal foglalkozó szociológustól is érkezett pozitív visszajelzés. A legemlékezetesebbet egy tender első körében kaptuk, személyesen, ahol a prezentációra szánt idő egy része arra ment el, hogy erről beszélgettünk. Ezt az időt persze nem adták vissza a prezentáció többi részére.

Aztán jöttek az őszi kampányt elismerő díjak is: előbb egy Craft Award-arany (legjobb rendezés kategória – Kostil Danila), majd Berlinben, a világ egyik legnagyobb turisztikai, multimédiás szakmai versenyén két ezüst The Golden City Gate-díj. Mit jelentenek ezek az eredmények?

Örülünk ezeknek a visszajelzéseknek, hiszen azt mutatják, jó az, amit csinálunk. Az új platform filmjeit Kostil Danila jegyzi mint rendező, aki segített abban, hogy ne csak az üzenet, hanem a vizualitás, a filmes megvalósítás is formálódjon. Azt gondolom, hogy az új platform szakmai körökben is jól vizsgázott.

Hogy látod: lehet még megújulni? Lesz újabb MTÜ-kampány?

Úgy vélem, hogy jó az irány, és ebben a platformban még nagyon sok lehetőség rejlik.

Egy kampány kihathat az azon dolgozók életére? Te és a kollégák például többet utaztok belföldön? Másként néztek Magyarország rejtett kincseire?

Hogyne! A kollégákra is inspirálóan hatnak a forgatáson tapasztaltak, a mai napig tanulunk újat Magyarország „rejtett kincseiről”, és ez nagyon jó dolog sok szempontból. Ott voltunk, elhisszük.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom