Marketing
A vállalkozások több mint fele digitális fejlesztésre készül
Azokat a cégeket érintette meg legkevésbé a válság szele, amelyek több digitális megoldást használtak – derült ki a reprezentatív kutatásból, amelyet az eNET a Telekom megbízásából készített.
A kutatásban résztvevő kis- és középvállalkozások (kkv) fele vagy szűkített kapacitással, vagy szűkített tevékenységi körrel vészelte át a vírus időszakát, harmaduk szerint nem érintette őket a kialakult helyzet, de 11 százalékuk kénytelen volt szüneteltetni a működését. Egy százalékuk megszűnt – ez derült ki az eNET kutatásából, amelynek során hazai vállalkozókat kérdeztek a Telekom megbízásából. A kutatással a Telekom célja, hogy támogassa küldetését, a kkv-k digitalizációját. A cégvezetőket és alkalmazottakat is kérdező tanulmány szerint egyre több vállalkozó vonta le azt a tanulságot a járványból, hogy a digitális a könnyebb, vagy éppen az egyetlen út.
 |
A kérdőívet kitöltő azon vállalkozások körében, amelyek korábban nem használtak digitális megoldásokat, 22 százalék tudta zavartalanul tovább folytatni korábbi tevékenységét. 1-2 digitális megoldás használata esetén 23 százalék, 3-4 megoldás esetén 30 százalék, míg az öt különböző digitális megoldást használó vállalkozások körében már 37 százalék ez az arány – derül ki az adatokból.
Minél több digitális megoldást használt már korábban is egy vállalkozás, annál kevésbé nehezítette meg a működését a járvány – vonja le a tanulságot az adatokból az eNET, hozzátéve, hogy az adatokat árnyalja, hogy melyik szektorban működik egy kkv. A webshop, a készpénzmentes fizetési megoldások, az elektronikus kommunikáció és az online számlázás már a járvány előtt is széles körben használt funkciók voltak a vizsgált kisvállalkozásoknál, de mindegyik esetben elmondható, hogy jelentősen nőtt a használók száma és több vállalkozás mondja, hogy a jövőben vezeti be ezeket az újításokat.
 |
A kutatás adatai szerint a járványhelyzet lökést adott a digitalizációnak, hiszen a vállalkozók alig egy negyede kíván teljesen visszaállni a járvány előtti működésre, negyven százalékuk azonban úgy nyilatkozott, hogy abban a metódusban dolgoznak tovább, ahogy a vírusveszély alatt. A vállalkozások egyharmada ebben az időszakban kezdte el az online csoportmunkát támogató alkalmazások használatát. Szintén a vállalkozások egyharmada változtatta meg az üzleti kapcsolattartás mikéntjét, majdnem egyharmad vezetett be az irodai munkavégzés helyett valami mást. Hogy a digitalizáció útjának még csak az elején jár a kkv-szektor, azt jól mutatja, hogy a megkérdezett cégek 21 százaléka hozott be legalább egyet az olyan megoldások közül, mint a közösségi média jelenlét, honlap, webshop, online számlázás vagy éppen a készpénzmentes fizetési lehetőség biztosítása.
Az ilyen változások azonban nemcsak technológiai, hanem szemléletbeli változást is igényelnek. A Telekom ennek segítésére hívta életre a Hello Biznisz Klubot, amely egy partnerségre építő, a digitalizációt támogató közösségi kezdeményezés, ahol a Telekom a vállalkozóknak megjelenési lehetőséget biztosít, sőt, online hirdetési felületeinek egy részét felajánlja a vállalkozások részére.
„Büszkék vagyunk a vállalkozókra és támogatni szeretnénk őket abban, hogy a digitális fejlesztések révén minden helyzetből nyertesként jöhessenek ki. A kutatás adatai szerint minél digitálisabb egy vállalkozás, annál jövőállóbb. Partnerként segítjük a kkv-kat végigmenni a digitalizáció útján, mert ez az egyetlen út” – mondta Iski István a Soho-SMB terület igazgatója.
 |
A kutatás szerint a cégek 56 százaléka a vírushelyzet után nagyobb hangsúlyt fektet a digitális fejlesztésekre és csaknem negyedük úgy nyilatkozott, hogy ez lesz az első dolga. A kutatásban részt vevő kkv-k 13 százaléka mondja azt, hogy már ma is teljesen digitálisan működik.
„A tervezett digitális fejlesztések közül a közösségi médiában történő megjelenés a legjellemzőbb, ezt alig lemaradva követi a honlap működtetése. A fejlesztéseket tervező cégek mintegy harmada tervezi webshop és az online számlázási rendszer működtetését” – ismertette a részletes adatokat dr. Kis Gergely, az eNET partnere.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.