Marketing
A vásárló az új arc a menedzsmentben
Az IBM friss kutatása szerint a felsővezetők egyre nagyobb figyelmet szentelnek a vevők felől érkező kezdeményezéseknek, sok vállalatban már fogyasztókból verbuvált tanácsadói testület segít az üzleti stratégia kialakításában. A megkérdezettek egyharmada viszont komolyan aggódik amiatt, hogy menedzsertársaival túlságosan is eltávolodtak a vásárlók eleven világától.
A kutatás, amely a “A vevő lendíti fel a vállalkozást” címet kapta, 4000 CEO, CMO, CFO, CIO és más beosztású felsővezető véleményét gyűjtötte össze, akik a világ minden tájáról, összesen 70 országból és 20 iparágból érkeztek. A kutatást az IBM Institute for Business Value központja készítette.
Összefoglaló elemzésük szerint a felsővezetők 60%-a azt tervezi, hogy a következő 3-5 évben a vásárlóik tanácsait is kikéri az üzleti tervezés proaktív alakításához, a CEO-k 43%-a pedig már most bevonja a vevőit cége üzleti stratégiájának fejlesztésébe.
Nyitás minden irányba
A konnektivitás és a folyamatos kommunikáció új korszaka a transzparencia új szintjét követeli meg a szervezetektől. Az üzleti vállalkozások vezetői elbontják a belső és külső akadályokat az együttműködés, innováció és növekedés új lehetőségeinek útjából. A legradikálisabb elmozdulás ott következhet be, ahol a felsővezetők arról döntenek, milyen módon működjenek együtt a vásárlókkal. Az IBM tavalyi kutatása szerint tavaly a CEO-k 44%-a számított arra, hogy az általa irányított szervezet nagyobb teret nyit majd az egyéni fogyasztói kezdeményezések számára. 2013-ban már 56%-uk gondolja így, ami egy év alatt 27%-os növekedést jelent.
A felsővezetők növekvő arányban (ma már 54%-ban) tartják úgy, hogy a fogyasztói befolyásnak túl kellene terjednie a termékfejlesztés hagyományos terepén. A tapasztalt vezetők inkább enyhítenek a szigorú belső kontrollon, csak hogy értékes inputokat szerezhessenek a vásárlóktól például az üzleti stratégia fejlesztésében, az árstruktúra kialakításában, vagy a vállalat szociális és környezetvédelmi irányelveinek és gyakorlatának kidolgozásában.
Az IT-cég vizsgálata kritikus összefüggést állapít meg a sikeres vállalatok és a külső együttműködések szintje között. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok 54%-kal inkább hajlandóak arra, hogy teret engedjenek a fogyasztói befolyásnak, és széleskörű együttműködésre lépjenek a vásárlókkal.
A CEO-k megosztják a kontrollt
A kiemelkedően teljesítő vállalatok új módszereket találnak ki a fogyasztói inputok begyűjtésére, hogy ezáltal jobban megértsék a piaci mozgásokat, megoldják a kihívásokat és feltárjanak friss üzleti lehetőségeket is.
“Ha elfogadjuk, hogy az innovációhoz a vállalaton kívülről is érkezhet a kezdeményezés, akkor előnyben részesíthetjük a vásárlók felvetéseit, s így összhangban maradunk értékeikkel és igényeikkel” – mondta David Johnson, a Jones Lang Lasalle informatikai igazgatója. “Az együttműködés révén képesek leszünk több releváns szolgáltatást nyújtani, s ez segít az elégedettségen alapuló, élethosszig tartó ügyfélkapcsolatok fenntartásában.”
Egyre több vállalkozás hoz létre fogyasztói tanácsadó testületeket, amelyek stratégiai irányokat jelölnek ki, jó gyakorlatokat osztanak meg, segítenek a piaci szegmens pontosabb megértésében és az üzleti funkciók finomhangolásában. Ezek a testületek egyre inkább olyan eszközként is szolgálnak, amelyen át a vevők inputjai beérkeznek a vállalathoz a teljes fogyasztói életciklus során – a fogyasztói lehetőségek kezdeti meghatározásától a piacravitel terveinek befolyásolásáig.
A vásárlók vállalati aktivizálásának másik módja az új digitális-fizikai innovációkhoz kapcsolódik. Digitális és fizikai stratégiáik fogyasztói megerősítésével a vállalatok olyan integrált megközelítéseket dolgozhatnak ki, amelyekkel képesek megfelelni a technológiailag felkészült fogyasztók igényeinek. A CMO-knak és a CIO-knak is a túlnyomó többsége jelezte, hogy kész határozott lépéseket tenni, hogy újragondolja a vevőkkel való együttműködés formáit.
Intim közelségben a vásárlókhoz
Ahhoz, hogy vállalkozásunk valóban a fogyasztói közreműködésből merítsen lendületet, arra van szükség, hogy mélyen megértsük a vásárlót mint individuumot, és rá fókuszáljunk, ne egy kategóriára, vagy piaci szegmensre. Mivel a piaci tájkép változóban van, a felsővezetők 54%-a a következő 3-5 évben már individuumként szeretné célba venni a fogyasztót. A vevőkapcsolat intimitásában még meglévő távolság áthidalásához számos vállalkozás olyan digitális technológiákat választ, amelyek képesek ösztönözni az elkötelezettséget, személyes dialógust nyitni, és kivételes élményt adni.
A kutatás szerint a felsővezetők gyorsan elfogadták, hogy a digitális csatornák fölénybe kerülnek a fogyasztói interakciók alakításában. Tavaly a CEO-k 57% számított arra, hogy öt éves belül a digitális csatornák lesznek a vállalat számára legfontosabb felületek a fogyasztókkal folytatott interakcióban. 2013-ban a felsővezetők 52%-a állapította meg, hogy ez a változás vállalatuknál már bekövetkezett, ami azt jelzi, hogy az trendekhez való alkalmazkodás jelentősen felgyorsult.
A kutatás 4000 felsővezetővel készült és személyes megkérdezésen alapul. A munkában üzleti stratégák, tanácsadók, adatszakértők és statisztikusok globális csapata volt segítségére. Idén először használták fel Watsont, az IBM úttörő kognitív rendszerét is, hogy még több következtetést nyerhessenek a kutatás adataiból.
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.