Kövess minket!

Marketing

„A világ fejlődik, és ennek a hullámai időnként minket is elérnek”

Buzzword vagy tényleges, értékteremtő trend a content marketing? És ha az utóbbi, akkor mire kell figyelnie az egyes szereplőknek és milyen beruházási igénnyel számoljanak? Mindezek szóba kerültek a CM Sales által szervezett, parázs vitáktól sem mentes tartalommarketing-konferencián.

Pácsonyi Daniella (NLCafé) és Tóth László (Possible) arra hívták fel a figyelmet, hogy a jó tartalommarketinghez néhány készségszinten jól író szerző helyett inkább a célcsoportot jól ismerő, üzletiesen gondolkodni képes szerkesztőségre van szükség. Tudni kell, hogy az egyes disztribúciós csatornákon mi fogja meg a felhasználókat, ennek alapján 3-4 féle változatot szükséges készíteni az egyes anyagokból és a visszajelzésekre is folyamatosan figyelni, reagálni kell. Emellett a szerzőknek célszerű ismerniük a saját „terméküket” (a médiumot) és a megbízó márkáját is, viszont „el kell hinniük, hogy nem PR-cikket írnak, hanem szerkesztőségi tartalmat”. A Possible Relative Value Modelje már képes arra, hogy az értékesítési adatok alapján élettartam-érétket számítson, illetve relatív értékeket rendeljen a tartalommarketing egyes elemeihez, akár egy Facebook-megosztáshoz is.

Sztarcsevity Andrea (Volvo) és Kustánczi Norbert (24.hu) az autómárkával közös, prémium PR-cikket és szórakoztató videókat tartalmazó, a VW dízelbotrányára reagáló kampánya kapcsán szintén a prémium minőség (videotechnika, helyszínek), az ismert, de nem celeb szereplők, valamint a mérhető eredmények szerepét hangsúlyozták.

Reviczky Judit (Sanofi) és Rusvai Richárd (CM Sales) az Amfora díjon rövidlistás helyezést elért Normaflore Mesedoboz kampány azt emelték ki, hogy egy erősen szabályozott és konzervatív területen a kollégák beidegződései is nehézséget okozhatnak a tartalommarketinges megoldások megvalósítása során.

A fiatal generációról Glózer Rita (Pécsi Tudományegyetem) egy hároméves átfogó kutatás eredményeit ismertetve elmondta, hogy nagyon médiakritikusak, reklámkerülők, továbbá az online tartalomfogyasztás és a televízió a két fő médiumuk, míg nyomtatott formátumot szinte egyáltalán nem fogyasztanak. Fontos megállapítás, hogy körükben az online videó fogyasztása már megelőzte a közösségi médiát, az általuk követett YouTube-sztárok többsége pedig amatőr vagy félprofi, „egy közülük”. Ezek az online hírességek egyenként tíz- vagy százezres nagyságrendű tábort érnek el, aggregálva azonban jelentős tömeghez szólnak. Követőik között ráadásul jellemző a rajongói attitűd, az általuk mutatott minta utánzása, így marketingfelületként kifejezetten hasznosak lehetnek.

Szabó Gergő, a kifejezetten online sztárok menedzselésével foglalkozó Special Effects Media képviseletében ezt megerősítette azzal, hogy „könnyedén kábeltévényi elérést” produkálhatnak az online celebek és hozzátette, hogy a fiatal generáció nem tesz érdemi különbséget a mainstream média és a YouTube-videók között. Jó példákat is fel tudnak mutatni, mint például a Videómánián futó Vodafone Red Mozi, illetve Rising Star kampányokat, valamint a VYDA live streaming app kampányát, ami az eddigi legnagyobb projektjük volt. A CM égisze alatt működő, öt vloggert összefogó Placc pedig olyan hirdetőkkel dolgozott már együtt, mint az Asus, a Dell, a Rowenta, de készítettek a pénzügyi tudatosságot erősítő videókat is.

 

A közösségimédia-marketing gyakori hibái közül Bihari Viktória (BeSocial) a következőket emelte ki:

  • annak figyelmen kívül hagyása, hogy a felhasználók a Facebookra kikapcsolódni járnak (ha termékinformációkra van szükségük, felkeresik a honlapot)
  • a gyártók sokszor felül akarják pozicionálni a terméküket, „nem akarnak emberi módon kommunikálni”, félnek megnevettetni a vásárlót
  • céges nyelven próbálnak kommunikálni, marketing bullshitet használnak
  • sokan egyszerűen nem ismerik, nem tudják meghatározni a célcsoportjukat

Ezzel szemben a humor, a szerethetőség és a hitelesség lehet a célravezető, valamint az, ha nem hagyjuk figyelmen kívül: 80 százalékban adnunk kell ezen a felületen, nem termékinformációkat kommunikálni.

 

Ráfordítások és megtérülés

Gábos Anna (Unilever) a Baba testápolók terméktesztelésre és szájmarketingre építő kampányának eredményeit ismertetve rámutatott, hogy még egy aránylag egyszerű tartalommarketing projekt is sokkal több erőfeszítést igényel a marketingesek részéről, mint a hagyományos ATL vagy BTL kommunikáció. „Szuper dolog, csak beledöglünk” – fogalmazott. A szervezeti modellekbe is problémás lehet beilleszteni a határterületeket érintő, sok inputot és gyors visszajelzést, rugalmasságot igénylő folyamatokat. Ugyanakkor a szerkesztőségek számára is újdonság, hogy az ügyféllel közvetlen kapcsolatba kerülnek, aki ráadásul a médiaszakmai háttér ismerete nélkül, a saját prekoncepciói alapján irányítaná a folyamatot. További nehézséget okoz a felhasználói visszajelzések kezelése, nem beszélve arról, ha egy szerződött vlogger őszinte, de negatív véleményt fogalmazna meg a termékről. Míg Amerikában erre már bőven találni példát, nálunk még azonnali szakításhoz vezethet. Bár akad hazai ellenpélda is, a Placc esetén „a TV2 direkt kérte, hogy kicsit csináljunk hülyét belőle” – mondja Szabó Gergő.

Ami a dolog pénzügyi oldalát illeti, „releváns, értékes tartalmat előállítani 10-50-szer drágább, mint egy nemzetközi kreatívot adaptálni”, viszont ha a márkák látják a megtérülést, akkor be fognak ruházni ezen a területen. Nem utolsósorban azért, mert egyfajta buzzworddé is vált, és a cégek egymás működését követve egyre inkább belevágnak. Mindeközben az ügynökségi oldalon is lekezdik építeni a kompetenciákat, a szerkesztőségekben pedig már most összeálltak az erre dedikált csapatok.

A konferencia legizzóbb vitáját egyébként épp az ügynökségek szerepe generálta: Damjanovich Nebojsa az inbound marketing elveiről (eredménycentrikusság, konverziómérés, a leadek ápolása, a tartalmak többszörös felhasználhatósága) és jó B2C példákról szólva úgy vélekedett, hogy ma már mindenki számára elérhetőek a folyamat hatékony menedzsmentjét lehetővé tévő programok, míg a nagy hálózatos ügynökségekben ez az újfajta gondolkodásmód még nem nyert teret. Az ellenvélemények szerint ugyanakkor az ügyfél nem lehet profi mindenben, nem követheti nyomon a technikai fejődést, így végső soron jobban jár, ha megbízik egy profi ügynökségben – persze nem mindegy, melyikben.

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom