Marketing
Aki a háttérből irányítja a vizuális kultúrát
Andrea Piacquadio a világ legsikeresebb microstock fotósa: átlagosan 40 másodpercenként töltik le egy képét valahol a világban. Fotóival ő – és sikeres kollégái – akár a globális trendeket is képesek befolyásolni. A művésszel és Luigino Bottegával, Andrea személyes márkaépítési tanácsadójával a budapesti műteremlakásán beszélgettünk. A lakást átjárja a kreativitás: a falakon művészi képek, a sarkokban mindenhol kelléknek használható tárgyak a vívóruházattól a pedálos gyerekautón át a bakelit telefonokig és az antikvár könyvekig. Andrea a bolhapiacokon is gyűjti az inspirációt, bárhol jár is a világban.
Hogyan lett microstock fotós?
2007-ben kezdtem fényképeket feltölteni a Fotolia portálra. Ez volt az első, európai piacra dolgozó stockfotó ügynökség. Kezdetben nem sokat tudtam ennek a piacnak a működéséről, az első eredmények engem is megleptek.
Hogyan változott a piac az elmúlt évtizedben?
Nemzetközi szinten nagyon megnőtt a fotósok száma, a verseny és a színvonal is erősödött. Ma már sokkal nehezebb képeket eladni, mert nagyon sok a jó minőségben dolgozó fotós a microstock piacon. Viszont, mivel nem újdonság már, ezért a megrendelői oldalt sem kell oktatni a témában, mindenki ismeri a stockfotó-piacot.
Mi teszi a jó microstock fotóst? Más készségek kellenek hozzá, mint a hagyományos fotózáshoz?
Microstock fotósnak lenni véleményem szerint jobb, mert szabad vagy: nem kötődsz egyetlen ügyfélhez, ott dolgozol, ahol akarsz, azt alkotsz, amit és ahogyan akarsz. Csak laptopra, fényképezőgépre és netkapcsolatra van szükséged. A másik előnye, hogy ez a piac teljesen az érdemeken alapul: nem kell valakinek a barátjának lenned, hogy a jobb munkákat megkapd.
A szabadság mellett azért biztosan vannak olyan trendek, amelyek jobban mennek a piacon.
Annyira nem követem a trendeket, inkább kreatív vagyok. Az egyetlen, amire az elmúlt években figyelek, azok az ünnepi időszakok. Novembertől nagyon népszerűek a Mikulás-képek, tavaly az egyik fotóm igen sikeres volt. Az évente változik, hogy éppen milyen arcok a keresettek, de ezt kevésbé követem, inkább a saját ötleteimet valósítom meg.
 |
| Andrea legsikeresebb képe tavaly karácsonykor |
Luigino: Ahogy külső szemmel meg tudom ítélni, Andrea nem követi, hanem teremti a trendeket. Olyan sikeres művész, hogy sokan már egy az egyben az ő képeit másolják, ugyanazt a beállítást, ugyanazokat a fényeket használják.
Vége van annak az időszaknak, amit régen a stockfotó kifejezés jelentett, a „három vidám üzletember mosolyog egy chart előtt” típusú képeknek?
Néhány koncepció örökzöld. Viszont ahogy a trendek, a belső terek, a ruhák vagy a mobiltelefonok változnak, ezeket a képeket is újra kell alkotni.
Luigino: A microstock korszak kezdetén nagyon steril képek születtek. Andrea több művészetet vitt bele: a beállításokkal, a karakteres modellekkel, több utómunkával, a laboratóriumi tisztaság helyett egy kis sötétség, rendezetlenség hozzáadásával. Eleinte azt mondták neki, kizárt, hogy ezeket el tudja adni, de amikor beindultak az eladások, már az ő stílusát kezdték másolni. A látásmódja nagy lökést adott az egész piacnak. Ezen a területen is igaz, hogy ha nem próbálsz ki új dolgokat, nem nyitsz meg új kommunikációs csatornákat.
A budapesti lakás mellett hol vannak még bázisai?
Budapest mellett Berlinben, Milánóban és Máltán van stúdióm.
Miért jók ezek a városok microstock szempontból?
Nagyon jó a környezet, különböző okokból. Szépek az épületek és egységesek az utcaképek. Kedvező az időjárás, jók a fények. És nem olyan drágák, mint London vagy New York.
 |
| Fotó: Andrea Piacquadio |
Azt követi, hogy hol és mire használják a képeit?
Ma már annyi képet adok el, hogy nem tudom követni a felhasználásukat. De sokszor írnak nekem, hogy látták valahol a képemet vagy egy-egy modellem felismerte magát a világ valamely pontján. Néha, ha tárgyalni megyek, az irodaházakban is visszaköszönnek a képeim.
Luigino: Egy statisztika szerint a világ valamely nagyvárosában élő személy átlagosan három képével találkozik egy nap hirdetéseken, kirakatokban, könyvekben, prezentációkban. Tényleg mindenhol ott van: évente 750 ezer képet ad el, és mindegyik egy-egy önálló kampány eleme lesz.
Arra vannak statisztikák, hogy mely régiókból töltik le a legtöbb képét?
10-12 ügynökséggel dolgozom, ezek közül 2-3 küld részletes adatokat. Jellemzően az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország a legjobb piacok. Az Egyesült Államok nagy piac, de a fényképeim stílusát inkább Európában értékelik.
Miért éri meg ennyi ügynökséggel dolgozni?
Ha több ügynökséggel dolgozom, több az értékesítési lehetőség is. Néhány vásárló a nagy ügynökségeket választja, néhányan a kisebbeket. Persze így több a munka a képek feltöltésével, kezelésével is.
Luigino: A microstock piac a kommunikáció új frontja. Az ügynökségek között egyre nagyobb a verseny a piaci elsőbbségért, mert egyre több az összeolvadás is. Az Adobe például egy éve 800 millió dollárért vásárolta fel a Fotoliát. Ezért sok mindent hajlandóak megtenni, hogy a legjobbakat magukhoz csábítsák.
Hogyan lehet innen továbbfejlődni? Mik a következő lépések?
Mindenki azt mondja, hogy a videó fogja uralni a piacot, de egyelőre még mindig a fényképek a legjobbak, és nincs is túl sok videótartalom. Az elmúlt néhány évben a stúdiófotózástól a szabadtéri fényképezés felé mozdult el a piac, ami teljesen más felszerelést, modelleket és tapasztalatot kíván, így az én munkám is sokat változik.
Van már olyan márka, amelyik kihasználja ezt a lehetőséget?
Egyelőre nincs, de meggyőződésem, hogy az újságok, majd a bloggerek után a microstock fotósok lehetnek a következő véleményvezérek. A márkák közvetlenül nem szerepelhetnek a képeken, de színek, minták, formák igen. És néhány ilyen elem elültetheti a magokat.
Akár országok vagy városok is kihasználhatnák ezt.
Teljes mértékben, különösen, ha figyelembe vesszük a képek terjedési sebességét. Ráadásul egy fénykép feldolgozása, befogadása kevesebb időt és erőfeszítést követel a közösségi médiában, mint egy videóé.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.