Kövess minket!

Marketing

Akiknek a Mount Everest a munkájuk

A hegyek meghódítói, a serpa népcsoport tagjai, minden egyes nap bátorságukról és merészségükről tesznek tanúbizonyságot. Egyeseknek a teherhordás, másoknak a hegymászócsoportok vezetése vagy épp útvonalak kiépítse a feladata, lélegzetelállító magasságokban. A Nepál bevételének nagy részét biztosító hegymászó turizmus a világ figyelmét a hegyek és azok szennyezettsége felé fordította. Ngima Nuru serpa, és Lhakpa Tenzing serpacsúcsmászók az idei BrandFestival előadóiként látogatnak Budapestre, a Médiapiacnak a rendezvény előtt adtak exkluzív interjút.

Brandként tekintenek a Mount Everestre és a Himalájára Nepálban? Milyen jellemzőkkel és lehetőségekkel bír ez a brand?

Tenzing: Igen, a Mount Everest egy nepáli brand, ami hatalmas lehetőséget biztosít a hegymászó turizmust tekintve. Évente többezer turista érkezik csak azért, hogy valamelyik hegyet megmássza. Ez az ország legfőbb bevételi forrása, ez biztosítja a helyiek megélhetését.

Harminchét éves, hány alkalommal akarja még megmászni a világ legmagasabb hegyét? Egyáltalán, mi motiválja még huszonkét sikeres csúcsmászás után?

Ngima: A hegyek a munkám. Ameddig az egészségem engedi, folytatom a mászást, de nem tudnám pontosan megmondani, hogy hány alkalommal vágok még neki.

Reményeim szerint a hegyek támogatását a következő években sem veszítem el, és a szerencse is mellettem marad. A karrierem kezdetén nem gondoltam, hogy ennyiszer nekivágok majd, nagy örömmel tölt el, hogy huszonkétszer feljutottam a csúcsra. Óriási megtiszteltetés Nepált népszerűsíteni a legfiatalabb Everest csúcsmászóként világszerte.

Került valaha életveszélybe hegymászás közben? Hogyan viszonyul a félelemhez?

Ngima: 2017-ben, amikor a barátommal átvágtunk a Khumbu-gleccser meredek jégesésén, beszakadt a jég alattunk. Rajtunk kívül nem volt más a helyszínen, és a barátom a szemem láttára szenvedett balesetet. Kihúztam őt a jégszilánkok közül, és mintegy húsz percig vittem, míg egy biztonságos helyre értünk. Amikor efféle helyzetbe kerülünk, nyilvánvalóan félünk. Ez a félelem lassan eltűnik, de néha, amikor arra járok, eszembe jut maga a baleset.

Mi a különbség ön, és egy fizető ügyfél között, aki hegymászóként, de üzleti keretek között vesz részt az expedíción?

Ngima: Nagy különbség van a nepáli hegymászók és a fizető ügyfelek között. Mi, a hegyivezetők és a kollégáink biztosítunk és készítünk elő mindent Kathmandutól egészen a csúcsig. Mi irányítjuk az összes tábor működését, elkészítjük az ételeket, felszereljük a köteleket, és közvetlen is segítjük az ügyfeleket az alaptábortól egészen a hegytetőig és a biztonságos visszatérésig. Még a személyes felszerelésüket is mi szállítjuk tábortól táborig, és a csúcsra érkezéskor az extra oxigénpalackokat is cipeljük. A mászás során, a fölsőbb táborokban keletkező hulladékot pedig visszavisszük az alaptáborba.

Hogyan írná le a nyolcezer méter fölötti érzést annak, aki sosem járt még ott?

Ngima: Az első dolog, amit megemlítenék az a fantasztikus kilátás, amit a csúcsot körbeölelő hegytetők biztosítanak. Minden alkalommal boldogságot és egyben kimerültséget és fáradságot érzek a hegy tetején.

Mit gondol, mi tenne a legtöbbet a Himalájáért és a Mount Everestért, a környezeti és turisztikai célokat illetően? Mit szeretnének a nepáliak?

Tenzing, Ngima: A globális felmelegedés során, évről évre gyorsabban olvad a jég. Minden mászónak tisztán kellene tartania ezeket a gyönyörű hegyeket, és magukkal vinniük a felszerelésüket, illetve a szemetet is. Óvnunk és tisztán kell tartanunk mind a Himaláját, mind az Everestet. Ha meg tudjuk őrizni a hegyek természetes állapotát mindenhol, az a legjobb nem csak Nepálnak és az ottaniaknak, hanem mindenkinek a világon.

Hogyan lehetne csökkenteni a Mount Everest szennyezettségét?

Tenzing, Ngima: A nepáli kormány néhány éve kampányt folytat a tisztaságért. Úgy gondoljuk, hogy ezt a projektet folytatnia, egyben növelnie kell az elkövetkezendő években. Minden hegymászónak, a kiszolgáló személyzetet is beleértve, tudatossággal kell a természethez állnia, és felelősséggel kezelni a szemetet, amit a hegyre visznek. Ez az, amit mi tehetünk a Mount Everestért.

Mit gondol a hegyen maradt holttestekről?

Tenzing, Ngima: Véleményünk szerint semelyik hegyen sem szabadna holttesteket hagyni, ezt mindenképp környezetszennyezésnek tekintjük. Bárki, aki meghal a Mount Everesten, megérdemli a teljeskörű végtisztességet, ami a hegy tisztaságához is hozzájárul. A globális felmelegedés miatt egyre több holttest kerül felszínre, ami megrémiszti és demotiválttá teszi az új hegymászókat ab-ban, hogy folytassák útjukat.

A serpák a látható előnyökkel együtt az áldozatai is a Mount Everest népszerűségének. Ki és hogyan tudná feloldani ezt az ellentmondást?

Tenzing, Ngima: A kérdés jogos. A serpáknak hasznuk is származik a népszerűségből, de sokkal jellemzőbb, hogy kihívásokkal, kockázattal néznek szembe. Egy hegyivezető felelősséggel tartozik a saját és az ügyfele felszereléseinek oda-és visszaszállításáért egyaránt. Mindezek tetejébe még a hulladék lehurcolásáról is nekik kell gondoskodniuk, hiszen ők tartják tisztán a hegyet. Másik igen jelentős – egyben központi tényező az időjárás, amitől nagyban függ, hogy egy expedíció sikeres legyen.

Nagyon rossz azt látni, hogy a hegyeink szennyezettek, tele vannak hátrahagyott szeméttel. Minden évben megpróbáltuk tisztává tenni a Mount Everestet, de a serpák egyedül nem képesek ezt a problémát megoldani. Minden hegymászónak teljeskörű felelőssége eltüntetni maga után a szemetet és az eszközeit a hegyről. A kormánynak meg kell tennie a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy ezek az erőfeszítések meghozzák az eredményeket.

A magyar hegymászó, Wittek Péter szeptember huszonkilencedikén tűnt el a Mount Trisulon, Indiában. Minden jel arra mutat, hogy soha többé nem fog visszatérni. Mit üzenne a családjának, hogyan leljenek békére?

Ngima: A hegymászás egy szakma, mely során hatalmas kihívásokkal és kockázattal nézünk szembe. Vállaljuk az életveszélyt, és mindenkinek el kell fogadnia azt a tényt, hogy a kontroll nem a mi kezünkben van. A családnak kívánom, hogy megnyugvást leljenek. Gondolok rájuk, imádkozom értük és kívánom, hogy Péter lelke békére leljen.

Képeket készítette: Fotó: Sepsi Gergő

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom