Marketing
Alig van magyar tech cég a régió top50-jében
A Deloitte CE TechnologyFast 50 listán szereplő cégek 2013 és 2016 között átlagosan 1127 százalékkal növelték árbevételüket, ami rekordnak számít a rangsor történetében. Magyar cég csupán kettő van az első ötvenben.
A közép-európai TechnologyFast 50 lista a leggyorsabban növekvő technológiai cégeket a megelőző négyéves időszak során elért árbevétel-növekedésük alapján rangsorolja. A múlt évhez hasonlóan az első öt helyezett idén is újoncnak számít a Fast 50 listán. Ebben az évben az online repülőjegy-foglalási szolgáltatást működtető cseh Kiwi.com végzett az első helyen a leggyorsabban növekvő közép-európai technológiai cégek között. A Kiwi.com tavaly még Skypicker.com néven szerepelt a Rising Star kategóriában, ahol az ötödik helyet szerezte meg, 1534 százalékos növekedést felmutatva. A Fast 50 rangsor élére viszont ennél jóval gyorsabb, 7165 százalékos növekedéssel tudott felkerülni a tech vállalat.
A lista második helyezettje a litván Deeper lett; az okoseszközöket gyártó cég 7048 százalékos árbevételnövekedést tudott felmutatni a 2013-2016-os időszakban. A legnagyobb ugrást azonban a cseh Prusa Research produkálta, ami közel megtízszerezte növekedési ütemét, és 6910 százalékos növekedéssel a harmadik helyet szerezte meg a Deloitte CE TechnologyFast 50 rangsorban.
„2016 után idén ismét sikerült átlépni az 1000 százalékos küszöböt az átlagos árbevétel-növekedést figyelembe véve, ami arra utal, hogy középtávon is fenntartható az a robbanásszerű fejlődés a technológiai szektorban Közép-Európában, amelynek tanúi lehetünk” – mondta Csűrös Balázs, a DeloitteTechnologyFast 50 hazai programvezetője.
Két magyar vállalkozás a Fast 50-ben
Az idei Fast 50 listára két magyar tech vállalatnak sikerült felkerülnie. A többek között Big Data megoldásokkal, adatvizualizációval és adatelemzéssel foglalkozó Starschema a 24. pozíciót szerezte meg 541 százalékos növekedéssel. Az üzleti intelligencia megoldásokkal, egyedi rendszerek fejlesztésével, illetve tanácsadással foglalkozó Hiflylabs pedig a 44. lett, 347 százalékos növekedéssel.
Az ígéretes újoncok
A Rising Star kategóriában olyan ígéretes vállalkozások indulhatnak, amelyek túl fiatalok ahhoz, hogy megfeleljenek az abszolút rangsorban való szerepléshez szükséges feltételeknek. A kategóriát azért hozta létre a Deloitte, hogy bemutatkozhassanak azok a cégek is, amelyek olyan növekedési potenciállal rendelkeznek, ami alapján a jövőben felkerülhetnek az Fast 50 listára. A koncepciót igazolta, hogy a múlt évhez hasonlóan idén is a korábbi Rising Starok uralták az abszolút rangsort.
Az idén a 3D-s modellek kereskedelmére szolgáló piacteret működtető litván CGTrader lett a Rising Star, a társaság négy év alatt 3329 százalékkal növelte árbevételét. A második helyen digitális megoldásokat kínáló horvát Q végzett 2246 százalékos eredménnyel, míg a harmadik pozíciót a lengyel Dogadamycie.pl szerezte meg, az online fordítási és tolmácsszolgáltatást nyújtó cég 1532 százalékos bővülést produkált.
A Rising Star kategóriában két magyar vállalkozás is szerepel ebben az évben. A titkosítási megoldásokkal foglalkozó Tresorit az előkelő ötödik helyen végzett 967 százalékos növekedéssel. A robotikai szenzortechnológiát fejlesztő OptoForce, amely négy év alatt árbevételét 714 százalékkal növelte, a 9. pozíciót szerezte meg a Rising Star listán.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.