Marketing
Az IKEA a jövő lakhatási megoldásait kutatja
Egyre többen élnek illetve költöznek városokba. Hetente kb. 1,5 millióval nő a városlakók száma.
Ez a tömeges városiasodás gyorsuló tendenciát mutat és a városok túlnépesedéséhez vezet, ugyanakkor a földterületek és a nyersanyagok fenntarthatatlan mértékű kizsákmányolását eredményezik. Az IKEA célkitűzése, hogy jobb mindennapokat teremtsen az emberek többsége számára, levetővé téve, hogy kis alapterületű városi lakó- és életterekben is valóra válthassák az álomotthonukra vonatkozó elképzeléseiket – írják.
Az IKEA a jövő olyan lakhatási kérdéseire válaszolva mint a növekvő városi közösségek a és kis terek három minta projektet mutat be.
Az IKEA, az Ikano Bostad és a SPACE10 együttműködése a lakóterületek tervezésében
Az IKEA kezdeményezésére két – „Better Living” és „The Urban Village” – projekt indult el a szebb mindennapok megteremtésére szolgáló lehetőségek felkutatása érdekében. Ezek fókuszában a zárt lakóközösségek sokrétű megközelítése áll, melyekben kiemelt szerepet kap egyrészt a hovatartozás érzése, másrészt a közös használatú szolgáltatásokhoz és létesítményekhez való hozzáférés.
Az Älmhultben zajló Democratic Design Days keretében az IKEA első alkalommal mutatja be ezt a két projektet a szélesebb közönség számára, akik mindkét projektnek részesei lehetnek.
A Better Living projekt az IKEA által kutatott több területet is magába foglalja:
• Egy új lakás prototípus, amely közvetlenül segíti a lakásmegosztást és minden család típus számára nyitva áll
• Emberközpontú várostervezési módszer, ami lehetővé teszi a jobb élet elősegítését a lakókerületekben
• Különféle termékek és lakberendezési megoldások kis illetve közös lakóterekbe, amelyek fenntarthatók és megfizethetők az emberek többsége számára
The Urban Village Project – SPACE10
A „The Urban Village Project” párbeszédet szeretne kezdeményezni a jövő lakásainak, lakókerületeinek, városainak tervezésével, építésével és megosztásával kapcsolatban. Feladata, hogy megoldást találjon az új városi valóság sürgető kihívásaira, miközben élhető, megfizethető és fenntartható otthonokat teremt az emberek számára.
A SPACE10 által a nyilvánosság elé tárt „Urban Living Project” célja, hogy hangot adjon az emberek gondolatainak és reakcióinak. A projekt részei:
• több-generációs lakóközösségek a városok közepén, rugalmas, minőségi lakásokkal, amelyekhez a mindennapos életet támogató célzott szolgáltatások és létesítmények illetve digitális interfész kapcsolódik
• alacsonyabb árszintű belépési küszöb a lakáspiacon, a lakástervezés és finanszírozás újragondolása révén, illetve új, előfizetéses rendszerű modellek bevezetésével, amelyek lehetőséget biztosítanak a bentlakóknak a lakás tulajdonjogának megszerzésére
• adaptálható építőrendszer a körkörös üzleti modell jegyében, amely egyrészről fenntarthatóbb és CO2 kibocsátást csökkentő építkezési módokat, másrészről az épületeknek körkörös fenntartást és életciklust biztosít.
„Nyilvánvaló, hogy az épített környezet újragondolása nélkül városaink egyre fenntarthatatlanabbá, megfizethetetlenebbé és társadalmilag egyenlőtlenebbé válnak. Úgy látjuk, hogy sok szempontból a lakóközösségek kínálnak potenciális megoldást ezekre a sürgető problémákra. Az „Urban Village Project” azt járja körül, hogy hogyan tudunk olyan új valóságot teremteni, amely a jóllétet szolgálja és egyben egészségesebbé és boldogabbá teszi a lakótereket, miközben a lakók számára megfizethetőbb és hatékonyabb megoldás kínál” – mondja Jamiee Williams, a SPACE10 vezető építésze.
Az IKEA és az ORI együtt fejleszti a ROGNAN robotbútort a kisterű lakásokba
Ahogy a városok egyre növekszenek, úgy egyre csökkennek lakóterek. Ezért keresi az IKEA azokat a rugalmas és innovatív megoldásokat, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy kis lakásaikkal kapcsolatban továbbra is nagy álmokat dédelgethessenek. Ebben nyújt segítséget az ORI-val együtt kifejlesztett ROGNAN robotbútor.
„Hosszú ideje fejlesztünk megoldásokat kisterű otthonokba, és pontosan tudjuk, hogy a lakásokban a legnagyobb kihívást egyrészt a tárolás jelenti, másrészt pedig, hogy elegendő hely jusson mindenre. Ez különösen a nagyvárosokban probléma, ahol gyakran kényszerülnek megalkuvásra az emberek a lakás egyes funkciói terén. Ezen szerettünk volna változtatni” – meséli Seana Strawn, IKEA of Sweden új innovációkért felelős termékfejlesztője.
E cél elérésének érdekében az IKEA együttműködésre lépett az ORI amerikai startup céggel, amely robotbútort fejleszt modern lakóterekbe és különleges megoldással növeli a korlátozott alapterületű lakások kihasználtságát. Az együttműködés következtében megszületett a ROGNAN, ami olyan robotikus bútor megoldást nyújt kisterű lakásokba, amely az apróbb lakóteret okos lakássá változtatja úgy, hogy lakóit az otthon minden komfortjával és kényelmével ellátja.
„A bútorok méretének csökkentése helyett, a bútor igazodik az éppen aktuális funkcióhoz. Amikor alszol, nincs szükség a kanapéra. Amikor a gardróbszekrényt használod, nincs szükség az ágyra, és így tovább” – mondja Seana Strawn.
A ROGNAN robotbútort elsőként Hong Kongban és Japánban vezetik be 2020-ban.
Az IKEA a kisterű és multifunkcionális lakásokat kutatja a Greyhound Original Bangkokkal együttműködésben
Az IKEA legutóbbi felfedező útján Thaiföldön járt, ahol a Greyhound Original Bangkokkal együtt kisterű és multifunkcionális lakásokat tanulmányozott az otthonban fellépő problémák megoldása szempontjából. Ennek eredményeképpen született meg az Ázsia által inspirált SAMMANKOPPLA elnevezésű kollekció, amely „összekapcsolódást”, „egyesítést” jelent.
A SAMMANKOPPLA kollekció 2020-ban érkezik az IKEA áruházakba.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.