Marketing
Az elsők között vált folyamatos távmunkára a Vodafone Magyarország
Hazánkban egyedülálló módon a Vodafone Magyarország júliustól az ügyfélszolgálatos kollégák számára is lehetőséget biztosít a folyamatos távmunkára.
A koronavírus-járvány világszerte munkavállalók millióit kényszerítette az otthoni munkavégzésre. A Vodafone Magyarország fővárosi irodáiban a teljes munkatársi állománya számára március közepén elrendelte az otthoni munkavégzést, ez azonban egyáltalán nem okozott fennakadást a vállalat életében, hiszen ügymenetükben a home office évek óta napi rutint jelent. Ugyanakkor vannak olyan kollégák, akik esetében munkájuk jellegéből fakadóan korábban elképzelhetetlen lett volna az otthoni munkavégzés. A vállalat a világjárvány hatására 2-3 hét alatt átszervezte ezen kollégák munkavégzését is, így szinte mindannyian otthonukból dolgozhattak a veszélyhelyzet alatt. A gyors átállás új lendületet adott, így a Vodafone elkezdett azon dolgozni, hogy az új munkavégzési forma hosszútávon is megvalósítható és működőképes legyen. A július elejétől kezdődő első szakaszban az ügyfélszolgálaton dolgozó kollégák 50 százalékának lesz elérhető a folyamatos otthoni munkavégzés, amit a szolgáltató a későbbiekben szeretne kibővíteni.
A járvány mellett a dolgozói igények is indokolták az ügyfélszolgálati munkarend átalakítását: egy felmérésből kiderült, hogy a munkatársak közel háromnegyede hosszú távon is élne a távmunka lehetőségével. Ez nem meglepő, hiszen a távoli munkavégzésnek számos előnye van, mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról. A kollégák egyrészt időt és pénzt spórolnak a munkahelyre történő utazás kiesésével, másrészt a megoldás rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé, ezen tényezők pedig csökkentik a stresszt és növelik a munkahelyi elégedettséget. Munkáltatói oldalról is rendkívül előnyös, hiszen az irodába járás megszűnésével lehetőség nyílik olyan munkavállalók bevonzására, akiknek ez korábban problémát jelentett. Így olyanok is csatlakozhatnak a vállalathoz, akik az irodaházaktól messzebb élnek, esetleg betegség vagy ápolás miatt kevésbé mobilisak. Szintén nagy előny, hogy a távmunka optimalizálja az irodahely kihasználtságát, a nyugodt, csendes otthoni munkakörnyezet pedig fókuszált munkavégzést eredményez a munkavállalók részéről, ami a munkáltató szempontjából is rendkívül fontos tényező.
„Úgy gondolom, hogy a koronavírus járvány negatív hatásait azok a vállalatok tudják a leginkább visszaszorítani, akik levonják az elmúlt hónapok tanulságait és ezeket beépítik jövőbeli működésükbe. Ezek közé tartozik az is, hogy a munkavállalók hatékonysága nemhogy nem csökken, de a sok esetben növekszik is az otthoni munkavégzés során. Ezt, illetve munkatársaink igényeit figyelembe véve döntöttünk úgy, hogy ügyfélszolgálati munkatársaink számára is lehetőséget biztosítunk a távoli munkavégzésre. Magyarországon úttörőnek számítunk ebben a tekintetben és bízunk benne, hogy a jövőben számos tehetséges új kollégát köszönthetünk ennek segítségével szerte az országból” – mondta el Szentkuti Gabriella, a Vodafone Magyarország Lakossági Értékesítési és Operációs Vezérigazgató-helyettese.
A Vodafone Magyarország az elmúlt hónapok tapasztalatai és a dolgozói visszajelzések jegyében alakította át az ügyfélszolgálatos kollégák munkarendjét oly módon, hogy júliustól számukra is lehetőséget biztosít a távoli munkavégzésre – akár hosszú távon is. Ezen a területen ez a megoldás egyedülállónak számít, hiszen korábban – elsősorban az informatikai infrastruktúra miatt – elképzelhetetlen lett volna az ügyfélszolgálat távoli munkavégzésre való átállása.
Emiatt a Vodafone Magyarország is komoly figyelmet fordít az új munkarend bevezetésére, ezen belül is a dolgozók egészségére, így többek között ellenőrzik, hogy a programra jelentkező kollégák esetében biztosítottak-e a hosszútávú, biztonságos munkavégzés feltételei. Amennyiben az otthoni munkaállomás megfelel a kritériumoknak, úgy fel is szerelik azt a szükséges IT eszközökkel (pl. notebook, headset, monitor és a szükséges szoftveres támogatás.).
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.