Kövess minket!

Marketing

Az esettanulmány nem elég, szórakoztatni kell

Már az üzleti döntéshozók is annyi tartalom közül választhatnak, hogy csak a legjobbaknak van esélye a felszínen maradni. Márkahűséget a saját csatornákon lehet építeni, a titok pedig a gondosan felépített rendszerben rejlik – állítja Kiss Dániel, a WebEye International marketing- és PR-menedzsere, akinek a tulajdonosok, cégvezetők és a diszpécserek mellett a járművezetők megszólítására is gondolnia kell.

Hogyan jellemezhető a WebEye tevékenységi területe?

A logisztikai iparágon belül a közúti szállításnak egy szűkebb szegmensében dolgozunk, a járműinformatikai, telematikai területen. Hardveres eszközöket építünk elsődlegesen a teherszállítást végző járművekbe, de volt példa motorokra, biciklikre, hajókra, agrárgépekre is – bármibe, aminek figyelni kell a mozgását, használatát. Ezekből minél szélesebb körben gyűjtünk adatokat, amelyeket algoritmusok segítségével úgy formálunk és csatornázunk be az ügyfelek rendszerébe, hogy azt egyrészt költséghatékonyság, másrészt az adminisztrációcsökkentés és a pontos hatósági információszolgáltatás érdekében fel tudják használni.

Magyar központú, de európai cégként szoktuk meghatározni magunkat. A kontinensen már 14 országban vagyunk jelen, kettő kivételével önálló leányvállalattal, helyi apparátussal és lokális szervizszolgáltatással. Ezzel Európában egyedülálló lefedettséggel rendelkezünk az iparágban.

Jellemzően milyen szegmensekkel dolgoztok, melyek a fő célcsoportok?

A fő célcsoportok a fuvarozó vállalkozások, amelyek saját tulajdonú autókkal végzik a szállítást, akár speditőröknek, akár gyártó cégeknek.

Milyen flottaméret felett érdemes beruházni ilyen szolgáltatásba?

Néhány autónál is megérheti az adminisztráció csökkentése miatt, mert a kis cégeknél a háttérszemélyzet is kisebb. És vannak olyan megoldások, amelyek nem méretspecifikusak, mint például a járművezető-diszpécser kommunikáció, illetve az elszámolásokat segítő riportok. Vannak olyan ügyfelek, akik ennél jóval nagyobb flottával rendelkeznek, gondolok itt a Waberer’s-Szemerey Logisztikai Kft-re, amely a legnagyobb magyar ügyfelünk, több mint 1400 járművel, amelyek mind WebEye-egységgel vannak felszerelve. Ők az egyszerű megoldásoktól a komplexekig mindent igénybe vesznek. Náluk a fókusz inkább a szolgáltatásportfólióra tevődik át, mert az ő folyamataik papíron már nem követhetőek.

A megrendelési folyamat jellemzően hogyan működik: egy flottaüzemeltető rádöbben, hogy kell neki egy követőrendszer, és keres egy szolgáltatót, vagy jellemzőbb, hogy néhány évente újrapályáztatják a szolgáltatást?

Ez országspecifikus, mivel ahol a logisztikai szegmens fejlett, ott már évek óta kiépült az infrastruktúrája, és elengedhetetlen szolgáltatásnak számít, így nincs már olyan komoly cég, aki nem partnere valamelyik szolgáltatónak. Új ügyfelek tőlünk keleti-délkeleti irányban lehetnek még, illetve Olaszország egyes részein még kevésbé van ennek kultúrája. Ha valaki új ügyfél, akkor ajánlás alapján, vagy online kereséssel választ szolgáltatót.

Nálunk már telítődött a piac, és elsősorban azok tudják átcsábítani az ügyfeleket, akiknek szélesebb portfóliója van, vagy olyan újdonságai, amik érdekessé, érdemessé teszik a váltást.

 

Egy ilyen szolgáltatás igénylése nagy beruházás, a hardvereszközök telepítésének költsége mellett társul hozzá havidíj is. Nem impulzusvásárlásról beszélünk, mikor a Waberer’s tendert megnyertük, a flotta felszerelése 400 millió forintos beruházás volt. Ráadásul a hardverek beépítésének idejére az autókat ki kell vonni a forgalomból, ami további bevételkiesést jelent. Ilyen esetben egyszerű marketingeszközökkel nem lehet becsöngetni, hanem erős bizalmi hátteret kell építeni. Jellemzően 2-3 éves szerződéseket kötünk az ügyfelekkel, de az 5-6 éves sem ritka.

A logisztikai iparágban mennyire jellemző az, amire a marketingesek gyakran panaszkodnak, hogy a szakmai beszerzések felett is átvették az uralmat a beszerzési osztályok?

Ez cégmérettől függ. Egy nagyvállalatnál a beruházási vagy hatékonyságnövelési igény elindulhat a beszerzéstől, a profitban érdekelt tulajdonosok részéről vagy a túlterhelt diszpécserek oldaláról is. Viszont az érzelmi alapú döntések biztosan háttérbe szorulnak, a tenderek nem egyszerű, kevés fordulós beszélgetések, és akár az egyedi fejlesztési igények is a részüket képezik.

Hogyan kommunikál egy cég, ha szűk a célpiaca és jól körülhatárolható az ügyfelek köre?

Szűk az ügyfélkör, viszont az egyes termékek és üzentek más-más szegmensnek fontosak, ami további csavar a történetben. Egy olyan riportrendszer, ami a felhasználás és üzemeltetés gazdaságosságát támogatja, nem érdekes egy diszpécser számára, viszont nekünk az egész vállalathoz kell szólnunk, hiszen az influencerek, akik a döntést támogatják, bármely oldalról érkezhetnek, és számukra be kell csatornáznunk a különféle üzeneteket.

Olyan rendszert akartunk felépíteni, amelyben vannak PR-eszközök, amik a vállalat és a termékei irányába építik a bizalmat, és van egy marketingcsatorna, amivel meghatározott akciókkal megadott szegmenseket szólítunk meg.

Az egyes eszközöknek más-más funkciója van. Használunk hagyományos PR-eszközöket, marketingeszközöket, ott vagyunk vásárokon, az online kommunikációban, közösségi médiában, és próbáljuk erősíteni a saját csatornáinkat is.

A saját csatornákról mit lehet tudni?

A saját csatornáknak egyre fontosabb a szerepe, mert ha egy jól sikerült PR-cikkel felkeltjük az érdeklődést, és többet akarnak tudni rólunk, akkor olyan tartalmakat kell tudnunk adni, ami tovább mélyíti az elköteleződést. Rendkívül fontos, hogy a honlapon milyen tartalmak vannak. Ennek vannak leágazásai is, mint a landing page-ek, marketing- és szórakoztató tartalmú hírlevelek, amelyekben inkább az iparág számára érdekesebb, a sajtót viszont kevésbé érdeklő tartalmakat osztunk meg. A LinkedIn-en a céges oldal mellett influencereket is próbálunk felépíteni több országban. Mivel a végfelhasználóink nem csak a diszpécserek és a cégvezetők, de maguk a járművezetők is, a Facebookon is fontos a jelenlét.

Ahány csatorna van, mind más emberekhez szól, más hangnemben és más tartalmakat kell gyártanunk nekik. Ráadásul mivel rengeteg tartalom generálódik az online világban, az emberek megtehetik, hogy igényesek és válogatósak legyenek, ezért nem mismásolhatjuk el a munkát.

A gépkocsivezetők felé is érdemes lehet kommunikálni, hiszen döntést nyilván nem hoznak a beszerzésről, de ők használják a rendszert napi szinten, ráadásul az ő hátukon csattanhatnak az eredmények. Hogyan nem érzik nyűgnek a telematikát?

Még néhány éve is hajlamosak voltak úgy gondolni rá, hogy ez csak egy ellenőrző eszköz, ami minden lépésüket követi. Mostanában olyan szolgáltatásokat is kihoztunk, ami kifejezetten a járművezetőket célozza, az ő munkájukat teszi könnyebbé, stresszmentesebbé. Erre azért is szükség van, mert az iparág bonyolulttá válásával az ő munkájuk is nehezebb lett. Ilyen fejlesztési terület a kommunikáció, a vezetési idők automatikus visszajelzése, a károk fényképes dokumentálása, a pontos útvonaltervezés és -kiküldés a pilótának.

Házon belül készülnek a tartalmak, vagy ügynökség segítségét is igénybe veszitek?

Mindkettőre van példa. Az ügynökséget megpróbáljuk minél jobban bevonni a mindennapjainkba, hogy megértsék a szolgáltatás lényegét, de a rendszer alapos megértése pár éves munkát igényel. Egy szűk piacon működünk, ahol nagyon ismernünk kell, kikhez szólunk, és az ő számukra megfelelő csatornákon kell eljuttatnunk azokat az üzeneteket, amelyekre számukra szükségük lehet.

Annyi tartalom érhető el, hogy a hagyományos sajtóközleményeknek, a száraz esettanulmányoknak már nincsen relevanciája. Szórakoztató, érdekes, de informatív anyagokat kell készíteni.

Az elsődleges a jó tartalom, ezt követi a megfelelő csatorna, majd a rendszeresség. Ha nem vagyunk benne a napi gondolkodásban, nem fognak minket keresni. De ehhez mindennek rendszerben kell működnie, össze kell kapcsolódnia, ki kell egészítenie egymást. A legnehezebb a rendszer felépítése és megfelelő működtetése.

Mennyire jellemző az innovatív megoldások használata? Van erre igény a cég vagy az ügyfelek részéről?

Az önazonosságunknak tükröződnie kell az eszközválasztásunkban.

Ha innovatív vállalatnak tartjuk magunkat, nem kommunikálhatunk fekete-fehér újsághirdetésekben. Ugyanakkor oda kell figyelnünk az ügyfeleinkre: ők mit, mikor és hogyan fogyasztanak, milyen hosszúságú tartalmakat hajlandóak elolvasni vagy megnézni, milyen témákat és milyen hangvételben kell feldolgoznunk. Ezeket mind mérjük és elemezzük, és azt is kutatjuk, hogyan látnak minket az ügyfeleink. Edukálni kell, alakítani a percepciókat, de meg sem rekedhetünk egy adott szinten, mindig új megoldásokat és új szinteket kell keresnünk. A kommunikációs eredményeket akár havi szinten is érdemes elemezni, mert ha sok munka van benne, nem engedhetjük meg, hogy olyasmivel foglalkozzunk, ami nem válik be, még akkor sem, ha mi eredetileg hittünk benne. Mindenre vannak eszközök, csak meg kell találni, melyiket érdemes használni. Aki ezeket nem használja, rengeteg pénzt dob ki az ablakon. A mi bizniszünk is arról szól, amiről az egész kommunikáció: racionalizálunk, és ott költjük el a pénzünket, ahol a legnagyobb hatása van.

 

 

A külföldi piacokon hogyan kommunikáltok?

A leányvállalatok kommunikációs támogatását és tervezését Magyarországról végezzük, egyelőre három országban, de jövőre újabb piacon, Horvátországban is aktív kommunikációba kezdünk. Ahhoz, hogy egységes brandet tudjunk felépíteni és ugyanazokat az értékeket közvetítsük, fontos, hogy házon belül tiszta legyen a kép, és ezt úgy tudjuk átadni az egyes piacokon, hogy ne sérüljön az üzenet.

A három országban helyi kommunikációs szakember is dolgozik?

Van a marketingért és PR-ért felelős helyi munkatárs, és lokális ügynökségekkel is együtt dolgozunk annak érdekében, hogy a helyi piaci sajátosságokra is válaszolni tudjunk. Erre jó példa Lengyelország, ahol az ügyféligények nagyon mások, mint például a horvát, román vagy a magyar piacon. És ezeket a sajátosságokat a magyarországi központból nem tudnánk megismerni. A saját üzeneteinket úgy kell formálni, hogy a lényeg ne vesszen el, de számukra is releváns maradjon. Voltak próbálkozásaink, hogy egy-egy kampányt futtassunk külföldi szaksajtóban, de ennek nincs olyan hatása, mint a tervezett és folyamatos kommunikációnak.

Helyi szinten ott kell lenni, másképp nem működik.

A fordítóirodák munkáit is helyi szakembereknek kell ellenőrizniük a szaknyelv sajátosságai miatt.

Klasszikus inbound marketing eszközöket mennyire használtok az érdeklődők, leadek követésére?

Ennek fejlesztésében van egy kis elmaradásunk, egyelőre külső eszközökkel próbáljuk automatizálni a rendszereket. Érezzük, hogy napi átlag 40-50 ezres honlaplátogatásnál ezt már nem lehet manuálisan kezelni. A jövő évi marketingstratégia fontos része, hogy átalakítsuk, felhasználóbarátabbá és interaktívvá tegyük a honlaprendszert, ahol strukturáltan tudjuk elhelyezni az összes tartalmunkat, legyen szó iparági hírekről, fejlesztésekről, ügyfél-esettanulmányokról vagy saját szakmai véleményekről. Szerencsére elég nagy saleses bázissal tudunk operálni: az országon belül van egy húszfős értékesítői csapat, akik aktívan látogatják a partnereket, elviszik az új megoldásokat, végzik az oktatásokat és szakértői segítséget adnak a rendszer eredményes működtetéséhez. Ez nálunk USP is, a versenytársak ugyanis sokszor dobozos termékeket árulnak. Mi viszont úgy látjuk, hogy ahhoz, hogy ne csak adatokat kapjanak az ügyfelek, hanem információkat, amelyek alapján döntéseket tudnak hozni, nem elég a számokat látni, hanem az okokat is meg kell érteni, amihez szükség van az emberi faktorra, az elemzési készségekre.

Magát a márkanevet mennyire építitek, még ha egy ilyen szolgáltatást nem is elsősorban a brand ad el?

Eddig nem helyeztünk rá nagy hangsúlyt, mert Magyarországon a 7,5 tonna feletti járműkategóriában piacvezetők vagyunk, és azok is ismerik a nevet, akik nem minket választottak. De 2018-ban lesznek olyan változások, amelyek elengedhetetlenné fogják tenni, hogy jobban előtérbe kerüljön.

Márkahűséget nem igazán lehet építeni, ha nem látják, milyen emberi háttér és szervezet van mögötte.

És itt jön képbe ismét a saját kommunikációs csatornák építése. Aki érdeklődik a márka iránt, az láthassa, kik vagyunk, honnan jöttünk és hogyan jutottunk el idáig, és lásson egy jövőképet is, hogy az elköteleződést erősíthessük. Ez fontos, mert több száz konkurens szolgáltató van, akitől hasonló szolgáltatást lehet rendelni, és ha nem látják, hogy ez a cég miben tud többet, miért érdemesebb az üzleti partnerévé válni, akkor az árversenyben alulmaradnánk. Ha valaki csak az árakat hasonlítja össze egy kereséssel, és nem jut el hozzá az az információ, hogy a pontos GPS-jelek és riportok, riasztások adott esetben több százezer forintos büntetésektől óvják meg a cégüket, akkor könnyű üzletet veszteni.

Eddig nem volt hangsúlyos a telematikai iparág, de a technika fejlődésével és az új lehetőségek felbukkanásával egyre jobban megnyílt az érdeklődés, és nekünk is egyre inkább oda kell figyelnünk a kommunikációnkra, hogy az új belépők mellett is meglegyen az önálló hangunk, identitásunk. Fontos, hogy az egyes szolgáltatóknál azonosítható legyen, miben erősek, hogyan működnek, mi a víziójuk, hogyan illeszkednek az egyes partnerek igényeihez és rendszereihez, és ez el is jusson az ügyfelek munkatársaihoz minden szinten.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom