Marketing
Az internet átvette a vezető szerepet
Az Új Nemzedék Központ megbízásából 2016-ban ötödik alkalommal készítették el a négyévente lefolytatott Magyar Ifjúság Kutatást a Társadalomkutató Kft. és a Kutatópont. A 8000 magyarországi és 4000 határon túli 15-29 éves magyar fiatalból képzett reprezentatív minta megkérdezésével készült felmérés gyorsjelentéséből most elsősorban a média számára fontos eredményeket ismertetjük.
A 15-29 éves korosztály létszáma mintegy 1,7 millió fő; 29 százalékuk esik a 15-19, 35 százalékuk a 20-24, 36 százalékuk pedig a 25-29 éves korcsoportba. 68 százalékuk városokban él (Budapesten 15%). 48 százalékuk dolgozik, 34 százalékuk tanul, további 6 százalék pedig munka mellett folytatja tanulmányait. A korcsoport 10 százaléka házas, további 16 százalékuk élettársi kapcsolatban él. Mindössze 24 százalékuk költözött el otthonról, ezen belül 17 százalék saját lakásba. Egyre többen beszélnek valamilyen idegen nyelvet, jelenleg már 73 százalékuk, nyelvvizsgával azonban csupán 31 százalékuk rendelkezik, ez utóbbi érték stagnálást mutat 2012-höz képest.
A fiatalok szabadidős terei és tevékenységei alapvetően nem változtak a korábbi megkérdezéshez képest, továbbra is a képernyős elfoglaltságok dominálnak, a kulturális terek látogatottsága alacsony. A fiatalok 87 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel (85% pedig okostelefonnal, melyek 70 százalékához tartozik internet-előfizetés); az „always on” netezők a sokaság 24 százalékát teszik ki, további 43% naponta többször, 21% pedig naponta csatlakozik a hálózatra. Az internet-ellátottság terén szociodemográfiai jellemzők mentén jelentős különbségek vannak az országban. A regionális fejlettséggel párhuzamosan növekszik az ellátottság is. A nyugati országrész és a központi régió kiemelkedő eredményt mutat, de az Észak-Alföld és Észak-Magyarország erősen elmarad az országos átlagtól. A településméret növekedésével növekszik a számítógép- és internet-hozzáférés a fiatalok otthonaiban. Míg életkori csoportokban a különbségek nem jelentősek, addig az iskolai végzettség alapvetően meghatározza a számítógép és internet-hozzáférést. A választóvonal az alap és középfokú végzettségűek között helyezkedik el. Az alapfokú végzettségűek otthonaiban lényegesen kisebb arányban van jelen a számítógép és az internet.
A megkérdezettek ötöde gyakran néz televízióadást a televíziókészülék mellőzésével, harmaduk a videotartalmakat zömmel nem lineáris televízióadás formájában fogyasztja. Leginkább a 15–19 évesek használják ki a korszerű technika nyújtotta lehetőségeket. Esetükben 37 százalék azok aránya, akik számítógépen vagy laptopon, esetleg notebookon néznek videotartalmakat, okostelefonon pedig 10 százalékuk. Internetes csatlakozásra alkalmas televíziókészülék minden negyedik 15–29 éves fiatal otthonában van jelen.
A csetelés, Facebookozás a legfiatalabbak körében a legintenzívebb (69 százalék teszi ezt hétvégén, 65 hétköznap), míg a 20-24 évesek körében 60 és 59%, a 25-29 éveseknél pedig 45 és 44% ez az arány. A korosztály 79 százaléka tagja valamely közösségi oldalnak, és érdekesség, hogy 5% azok aránya, akik már leiratkoztak ezekről. Magyarországon magasan a Facebook vezet az oldalak között, a napi használat aránya 78%. Jelentős lemaradással követi az Instagram (28%) és a Twitter (12%), a LinkedIn és a Snapchat napi használata 6% körüli, a Tumblr-é 4%. Utóbbi három hálózatot a fiatalok 10-10 százaléka használja valamilyen gyakorisággal.
A „telefonozás” (telefonon folytatott játék) elterjedtsége a legfiatalabbaknál 30, a középső korcsoportnál 20 százalék körüli, míg a 25-29 éveseknél 17%. A játékkonzolok és számítógépes játékok a 15-19 évesek 16 százalékát mozgatják meg, míg az idősebb korosztályoknak csak feleekkora részét.
2016-ban a fiatalok 8 százaléka (a fővárosban élők 11 százaléka, a községben élők 6 százaléka) járt havi rendszerességgel moziba, a megkérdezettek 40 százaléka viszont még sosem járt multiplex moziban. A múzeumok és színházak rendszeres látogatóinak aránya ennél is alacsonyabb, míg a fiatalok közül koncertekre rendszeresen 5, legalább 2-3 havonta 15 százalék jár. Megállapítható trend a fizikai helyszínek látogatottságának folyamatos szűkülése, fiatalok otthonukban és barátaiknál töltik el leggyakrabban a kötelezettségeik teljesítése után fennmaradt idejüket.
A magyarországi fiatalok számára rendkívül fontosak – főként a nyári időszakban –a fesztiválok, ezeket a fiatalok 25 százaléka látogatja. A leggyakrabban látogatott fesztiválok a helyi rendezvények, ezeken a megkérdezett fiatalok 13 százaléka fordult meg. Az országos fesztiválokat elsősorban a városokban lakók látogatják, a fővárosiak túlsúlya jelentős. A Szigeten részt vevők (összesen 6%) között a budapestiek aránya mintegy 33 százalék. A VOLT-ra (4%-os látogatóarány) a fővárosból 30 százalék érkezik, míg a községekből érkezők aránya mintegy 33 százalék. A Balaton Soundra (5%) a községekben élők közül érkeznek a legkevesebben. A kisebb városokban élők alapvetően helyi rendezvényeken vesznek részt.
A kutatási gyorsjelentés itt olvasható.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.