Kövess minket!

Marketing

Az okostelefon néha veszélyesebb, mint a zsebkés

Influencerek bevonásával küzd az online zaklatás, az úgynevezett cyberbullying ellen az UNICEF. Arról, hogy kiket céloznak és milyen platformokon érik el őket, tud-e segíteni a bántalmazottakon Dukai Regina vagy Magyarosi Csaba, a kampány felelőseit, Breuer Péter marketingszakembert és Vecsei H. Miklós színészt kérdeztük.

Hogyan lettél a #nemvagyegyedül kampány arca?

Vecsei H. Miklós (V.H.M.): A TEDx-en ismerkedtünk meg Petivel (Breuer Péter, a Pome Youth Division igazgatója – a szerk.) A rendezvényen arról beszéltem, hogyan lehetne a budapesti éjszakai életre jellemző small talkokat átfordítani hasznos, termékeny beszélgetésekké. Hogyan találjunk közös célokat? Ugyan a színházi világból jövök, de mindig vonzott az olyan típusú brain storming, amiben Peti mozog, ezért a TEDx után leültünk sörözni. Szóba került, hogy közeleg a cyberbullying világnapja (június 15-e – a szerk.), majd a beszélgetésünk folyamán körvonalazódott a mostani kampány, amit végül Petiék dolgoztak ki.

Neked milyen emlékeid vannak az iskolai zaklatásról?

V.H.M.: Iszonyúan szegények voltunk, amin persze a tehetősebb gyerekek fenn szoktak akadni. Ugyanakkor a bátyám egy cigány fiú – a szüleim örökbe fogadták –, sokat piszkálták, és rajta keresztül minket is. Sajnos nem kell ecsetelnem, hogy ez mit jelent: pontosan tudjuk, hogy milyen nehezen fogadják be Magyarországon a cigány gyerekeket. Még ha meg is történik, később újra és újra előkerül a származása.

Egy suliba jártatok?

V.H.M.: Nem, de sokat voltam az ő közegében. Például többször is meg kellett védenünk a játszótéren. Ugyanakkor az osztályomban volt egy fiú, aki háromszor visszabukott és az általános iskolában végig vert minket. Vagy berángatott a klotyóba és erőszakkal drogot kóstoltatott velünk. Senkitől nem tudtam segítséget kérni.

Elmondtam otthon a szüleimnek, de egyszerűen nem hitték el, hogy ennyire borzasztó a helyzet, ahogy a tanárok, úgy ők sem tudtak mit kezdeni egy 12 éves sráccal. Leszidták a suliba, intőket kapott, de tovább zaklatott minket. Visszatekintve arra az időszakra, az maradt meg bennem a leginkább – magam vagy a bátyám esetéből kiindulva –, hogy az általános iskolában milyen nehezen áll a bántalmazott mögé a közösség. Sokkal könnyebben sorakoznak fel a menő, gazdag, jól fésült srác mellé, és akit bánt, azt inkább lenézik, kiközösítik.

Olyan előfordult, hogy te magad gonoszkodtál, piszkáltál másokat?

V.H.M.: Olyan megtörtént, hogy én is csúfoltam másokat, de ha jól emlékszem, gonosz nem voltam. Remélem, másoknak sincsenek rossz emlékei rólam, senkit nem bántottam meg.

Miben különbözik az iskolai – nevezzük offline-nak – zaklatás és a cyberbullying?

V.H.M.: Főképp abban, hogy az utóbbi írott, megmarad, visszakereshető. Másrészt a cyberbullying non stop veszélyt jelent. Volt olyan, hogy annyira féltem, hogy már megint megver az említett srác, hogy kés volt suliba menet a zsebemben. Ám míg ez egyszeri eset volt, most folyamatosan mindenkinek ott a zsebében az okostelefon. Olyan szempontból veszélyesebb, hogy a zaklatott gyerek sokkal inkább egyedül van, mintha a suli folyosóján piszkálják.

Vecsei H. Miklós Fotó: Belevski Panni, Ábrahám Noémi

A „sima” iskolai zaklatásnál megpróbálhat odébb állni, egy másik közösséghez csapódni, de online ez aligha lehetséges: este fekszik egyedül az ágyában, és olvassa a róla szóló kommenteket. Nincs veszélyesebb az ilyen magánynál.

Hogyan lehet rajtuk segíteni?

V.H.M.: Erre tesz kísérletet az UNICEF kezdeményezése és a Kék vonal. Gyakorlati tanácsokat adnak a szakemberek a hozzájuk fordulóknak. Persze minden egyes eset egyedi, más és más. Petinek már az elején hangsúlyoztam: fontos, hogy egyedi megoldások szülessenek, személyre szólóan válaszoljunk.

Breuer Péter (B. P.): Már az első találkozásainkkor szóba került, a fő nehézséget az jelenti, hogy a bántalmazottak, de sokszor a bántalmazók is rendszerint egy olyan közegből, családból érkeznek, ahol nem kapják meg a megfelelő szeretetet, odafigyelést. Ezért a projektnek erről a figyelemről kell szólnia, mert nincs kihez fordulniuk. Az UNICEF programjának keretében olyanokhoz fordulhatnak, akikre egyébként felnéznek, és akik gyerekként, tinédzserként maguk is tapasztaltak hasonló dolgokat.

A cyberbullying azokat az eseteket takarja, amikor social médiában zaklatják a társaik az egyes gyerekeket. Ugyanakkor évek óta tapasztalható, hogy a fiatalok médiatudatossága mennyire gyenge, sokszor ők tesznek fel olyan tartalmakat magukról, amelyeket aztán cikiznek, vagy mások terjesztenek. Gondoljuk csak a Snapchaten küldött meztelen képekre. Ez ellen mit lehet tenni?

V.H.M.: Kiveszőben van az „ismerd meg önmagad” kultúrája ebből a generációból. Mert az önismeret önbecsülést eredményez. A rendszerváltás előtt természetesnek vették, hogy ezt a szülő tanítja meg a gyerekének. A technológia fejlődése következtében a szülői szerepek megváltoztak, ezt valahol a világnak – a környezetnek, a médiának, a közösségnek, az iskolának és a szülőknek együtt – kéne megadnia.

Fotó: Belevski Panni, Ábrahám Noémi

A 18 év alattiak nincsenek még tisztában a saját értékeikkel, gyengeségeikkel, ezért ha valakit bántanak a közösségben, az nem teszi könnyen túl magát a piszkálódáson. Ha egy tinédzser önbecsülése többé-kevésbé rendben van, akkor a trollkodás, a gyereki gonoszkodás könnyebben lepereg. Éppen ezért ennek a projektnek a fő küldetése a felvilágosítás. Fontos, hogy a gyerekek értsék a miérteket: azt, hogy aki zaklatja offline vagy online őket, az rendszerint maga is gyenge, sérült. Valahol a bűnös is áldozat.

Mióta fut a kampány?

B.P.: Május végén indult.

Mennyi üzenetet kaptak az UNICEF szakemberei, a kampányba bevont influencerek?

B.P.: Eddig több mint százat. Persze ennél többet kaptunk, de itt is van trollkodás, ezt szűrik. Konkrét történeteket írtak le, hogyan bántalmazzák őket. Az UNICEF-nél jogászok, gyermekvédelmi szakemberek dolgozzák fel az üzeneteket.

Célozza ez a kampány a szülőket is?

B. P.: A kampányba bevont influencerek között akad olyan is, aki 30 felett van és ehhez a korosztályhoz is szól. Bízunk benne, hogy az üzenetek – két kampányvideó, fotók, felhívás –, amit mindnyájan kitettek a felületeikre, a szülőket is eléri. De elsősorban a gyerekekhez, tinédzserekhez kell szólnunk, őket kell bevonnunk. A szülőknek szóló üzenet: „figyelj jobban a gyerekedre, mert a cyberbullying komoly probléma”.

Mi alapján választottátok ki az influencereket?

B. P.: Az UNICEF-fel és a kampányt támogató Generali Biztosítóval együttműködve olyan véleményvezéreket kerestünk, akik valóban elérik ezt a korosztályt, ráadásul saját tapasztalataik révén valós mondanivalójuk van a témában. De nemcsak arra törekedtünk, hogy összeszedjünk 10-15 youtubert. Bár Miklósnak például számos követője van a Facebookon, nem klasszikus influencer, színészként, íróként szofisztikáltabban tud a témában megszólalni. A szelekció fő szempontja volt, hogy ne olyan influencereket állítsunk az ügy mögé, akik felmondják a szöveget, hanem akik tényleg hitelesek, akik valóban a magukénak érzik az ügyet.

 

Akik csatlakoztak

Az akcióhoz olyan hírességek csatlakoztak, mint Vecsei H. Miklós szinészhez, Puskás Peti, Dukai Regina, Rubint Rella, Fenyvesi Zoli, Magyarósi Csaba, Lina és Panni, FollowAnna, Abosi Barni, Kettner Henry, Basky Balázs (Roar), Galcsik Győző és Siklósi Örs (AWS).

A program főtámogatója a Generali Biztosító, a kampányötletért és a teljes kivitelezésért a POME marketing ügynökség felelt a squ.Ad fiatal kreatívjaival karöltve.

 

A résztvevő influencerek vlogjait átnézve nem nagyon találtam olyat, aki megosztotta a kampányvideót a youtube-os csatornáján.

B. P.: Tizennégy nagy elérésű influencert vontunk be, készült velük két videó, mindenkiről külön fotó, felfűztünk erre egy online kampányt. Láthatóan felkeltette a mainstream média érdeklődését is, sok tévé- és rádióműsorba hívtak minket. A fő platform az Instagram, oda mindenki kirakta a kampány fotóit.

Breuer Péter, Fotó: Belevski Panni, Ábrahám Noémi

Azon influencerek, akiknek a youtube az elsődlegese platformja, mind készítettek natív tartalmat, amelyben bemutatták a kampányüzenetet és terelték a nézőket az UNICEF oldalára, valamint további tartalomgyártás lesz a Kék Vonal irodában is, felhívva a figyelmet a szakmai segítségnyújtás lehetőségére. Követőik ugyanis erre a típusú tartalomra vágynak, ezt igyekeztünk kielégíteni. Ezzel egyébként több, mint 300 ezer elérést sikerült elérni. Az Instán is igen magas lett a kampány elérése, többen a hivatalos kampányvideón felül is készítettek kontenteket a témában, amiért nagyon hálásak vagyunk. Az üzenet átment, mint említettem, sok gyerek jelentkezett a történetével az UNICEF aloldalán keresztül.

Lesz folytatása a kampánynak?

B. P.: Az volt a cél, hogy a témára felhívjuk a figyelmet, fókuszba kerüljön az honlap, ahol kapcsolatba lehet lépni a szakemberekkel, illetve szintén ezért fontos a Kék vonallal való együttműködés is. Szeretnénk, hogy a kampány tovább éljen, ezért SEO-kampánnyal támogatjuk azt, hogy rátaláljanak minden elkészült tartalomra azok, akik rákeresnek és rászorulnak a segítségre a jövőben.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom