Marketing
Az online konferenciapiac jelesre vizsgázott: tanulságok az Onlife első három napja után
A The Underground és a Sawyer Miller Group közös vállalása, az Onlife Üzleti Konferencia fontos tanulság, hogy lehet-e online teljes értékű konferenciát tartani, és ha technikailag lehet, akkor a közönség hogyan fogadja.
Május 25-e óta tart az Onlife Üzleti Konferencia, e sorok írásakor zárul a 3. nap. A szervezők 64 előadást rögzítettek 5 különböző helyszínen profi stábbal, az előadások így a hagyományos konferenciával ellentétben felvételről mennek – előny a gördülékenység, hátrány a személyes jelenlét hiánya. A konferencia 700 résztvevője közül sokan jelezték vissza, hogy az élő jelenlétet nem hiányolják (ez az előadókat és a forgatócsapatot dicséri), a személyes jelenlét valamelyest pótolható az élő kérdezz-feleleknél.
A kérdezz-felelek (Q&A) sikere a szervezőket is meglepte. Hagyományos konferenciákon néhány kérdés elhangzik ugyan, de a közönség hamar a folyosón találja magát – az Onlife-on 50-70 ember az időnként 1,5 órásra nyúló kérdezz-feleleket is figyelemmel követte és 20-50 szakmai kérdés is belefért egy-egy alkalomba. A már beérkezett résztvevői visszajelzések is mutatják: sok résztvevő a nap csúcspontjaként élte meg valamelyik Q&A-t.
Gördülékeny a kapcsolatépítés is: az Onlife által használt platform alapfunkciója a 3 perces kapcsolatépítési lehetőség (mely során a szoftver a networkingszobában levőket véletlenszerűen összepárosítja, majd privát üzenetben folytatható a beszélgetés, az egymásnak szimpatikus felek kapcsolati adataik megosztásával is folytathatják a networkölést). Visszajelzések alapján ez a formátum még introvertált szakembereknek is kényelmes.
Kiemelik a konferencia kényelmét: a színpadról egy tematikus kisterembe eljutni 2 kattintás, másodpercek alatt elérhető a kiállítótér, az aktuális program a fogadószobán mindig látszik, a szervezők zárt csoportban és a konferenciafelületen is terelik a résztvevőiket az aktuális programokra. A nappali elhagyása nélkül is páratlan a konferenciaélmény.
Az egyik résztvevő szerint: „Olyan, mintha egy jeggyel két filmet nézhetnék meg a moziban. A programok pedig: van az ultra must have és a must have előadás. Nem hittem, hogy én, aki kifejezetten marketing és szövegírás témában kívántam tudást beszívni, egyszerűen beleragadok egy Lukács Zsolt előadásba, mert lenyűgöz az úriember kisugárzása, személyisége és mondanivalója. Annyi tudás van itt, annyi értékes ember, hogy én szégyenlem, milyen keveset kellett fizetnem a jegyért. Nincsenek szavak. Vagyis voltak az imént, ahogy olvastad, de azok csak tények. A vendégélmény meg … Na, arra nincsenek, elcsépeltek legalábbis biztosan nincsenek.”
Másik résztvevő így látja: „Nem tudom sem értékelősávval, sem szavakkal megfogalmazva átadni azt amit érzek, lehet persze ide jelzőket hozni, zseniális, hihetetlen, csúcs, de ezek sem fejezik ki, azt, hogy túlcsordul a szivem. Egyrészt látni, részesének lenni, ahogy haladtok előre, építkeztek, álmodtok, túlszárnyaltok, ennek részesének lenni fantasztikus. Másrészt pedig maga a konferencia egy óriási élmény, sok kedves, érdeklődő és támogató emberrel együtt lenni, beszélgetni, az előadások elképesztő profik, és az egész körül szeretet van. De ez sem fejezi ki teljesen, ami a szivemben van. Az a kategória, hogy nincsenek szavak.”
A hétfői (május 25.) előadások:
- Az eredményes menedzsment 4 alappillére – Ungvári Péter (alapító, The Underground)
- Marketingstratégia a szalvétán – Tabajdi Enikő (alapító, The Underground)
- Social media mix – Deli Alex (ügyvezető, Public Marketing)
- Nice leadership, az újfajta vezetés – Bruck Gábor (alapító, Sawyer Miller Group)
- Mi változik a marketingben 2020 után? – Berze Márton (ügyvezető, The Underground)
A keddi (május 26.) előadások:
- A válság mint lehetőség – Mészáros György (alapító, 3rdGEN)
- Tartalommarketing egy életre – Ungvári Péter (alapító, The Underground)
- Változások a vezetői elvárásokban, feladatokban, stratégiákban – Lukács Zsolt (alapító, Telkes Consulting)
- Instagram a gyakorlatban – Szöllősi-Kiss Orsolya (ételfotós, Előbb fotózunk, aztán eszünk), Tabajdi Enikő
- Az írott értékesítés esszenciája 60 percben – Vavrek Balázs (alapító, The Underground)
- A vállalható cégek a válságálló cégek? (kerekasztal-beszélgetés)
A szerdai (május 27.) előadások:
- A kivédhetetlen reklám – Wolf Gábor (alapító, Marketing Commando)
- Hogyan pitchelj írásban? – Kádár Tímea (alapító, Francis Cooper)
- Holdingok és brandek – Avidor András (national director, BNI)
- 25 konverziónövelő elem a weboldaladra – Benyó Dániel (e-mail-marketing-szakértő)
- (Szinte) minden, amit a projektmenedzsmentről tudnod kell – Ungvári Péter (alapító, The Underground)
- Nőies vezetés, női vezetők – Bruck Gábor (alapító, Sawyer Miller Group)
További információ:
Vavrek Balázs, balazs@theunderground.hu, https://onlifekonferencia.hu/
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.