Marketing
Az üzleti titok hatékonyabb védelme?
Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.
Az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) eddig a Polgári Törvénykönyvben („Ptk.”), a személyiségi jogi részben került meghatározásra. Ebből következően megsértésük esetén a Ptk. személyiségi jogok megsértésére irányadó szankciói érvényesültek, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben („Tpvt.”) meghatározott szankciók.
Az új rendszerben az üzleti titok és a know-how különálló törvényben került meghatározásra és ebben a törvényben találhatók meg az üzleti titok megsértésének szankciói és az üzleti titok megsértésével összefüggő polgári peres eljárások szabályai is.
„A korábbi szabályozáshoz képest mind az üzleti titok, mind a know-how meghatározása módosult, a legnagyobb változás mégis az, hogy az üzleti titkot augusztus óta nem személyiségi jogi jellegű védelem, hanem vagyoni jogi jellegű védelem illeti meg” – emeli ki dr. Weidinger Péter LL.M., az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Az új szabályozás pozitív módon rögzíti az üzleti titokhoz fűződő jogot, amely a hasznosítást, a mással történő közlést és nyilvánosságra hozatalt foglalja magában. Újdonság az is, hogy a jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja, továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat.
Fontos megjegyezni, hogy az üzleti titokhoz való jog nem korlátlan jog. Amennyiben ugyanis más jóhiszeműen szerzi meg az üzleti titkot pl.: a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás útján, vagy a jogosulttól történő vásárlás útján jut az üzleti titokhoz, abban az esetben nem áll fenn az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben pl.: két cég egymástól függetlenül jön rá egy új műszaki megoldásra, akkor mind a két céget megilleti az üzleti titokhoz fűződő jog harmadik személyekkel szemben, azonban egymással szemben nem hivatkozhatnak az üzleti titok jogosulatlan megszerzésére.
Az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi. Tehát nem csupán akkor beszélhetünk az üzleti titokhoz fűződő jog sérelméről, ha egy vetélytárs jogosulatlanul megszerzi az üzleti titkot, hanem akkor is, ha az üzleti titkot jogosulatlanul felhasználják, vagy ha egy bosszúszomjas munkavállaló az interneten közzéteszi az üzleti titkot – mutat rá dr. Weidinger Péter.
Az ilyen esetekben alkalmazandó szankciók köre egységesen az új törvényben található meg, így már nem a korábbi széttagolt szankciórendszert kell alkalmazni. A szankciók között megtalálhatók a Ptk. személyiségi jogi jogsértések esetén is alkalmazandó szankciói mint pl.: a jogsértés abbahagyása, vagy a jogsértéstől való eltiltás, valamint a Tpvt.-ből is ismerős szankciók mint pl.: a jogsértő általi adatszolgáltatás a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában illetve teljesítésében résztvevőkről.
A Ptk. és a Tpvt. már ismert szankcióin túl újdonság, hogy a jogsértő áru kereskedelmi forgalomból történő kivonásának elrendelésekor a bíróság, a jogosult kérelmére elrendelheti az árunak a jogosult vagy a jogosult által meghatározott jótékonysági tevékenységet ellátó civil szervezet számára történő átadását, ezzel elkerülve a jogsértő áru megsemmisítését – írják.
A fenti szankciókon túl a jogosultnak lehetősége van a polgári jog szabályai szerint kártérítést követelni. Fontos garancia, hogy a kártérítés összege nem lehet kevesebb, mint az elmaradt hasznosítási díj összege.
Az új törvény a fenti anyagi jogi szabályokon túl a polgári perrendtartás szabályaihoz képest speciális eljárási szabályokat is meghatároz. Ezek a szabályok az üzleti titok perben történő megőrzését szolgálják (pl.: annak deklarálása, hogy a perben megismert üzleti titkot kötelesek megtartani az eljárás irataihoz hozzáférő személyek), illetve az üzleti titok további megsértését hivatottak megakadályozni (pl.: ideiglenes intézkedés alkalmazásának elrendelésével).
A jogalkotó által az üzleti titoknak tulajdonított jelentőséget jól mutatja, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával vagy felfedésével összefüggő polgári peres eljárások törvényszéki hatáskörbe tartoznak.
„Az üzleti titok 2018. augusztusában hatályba lépett új szabályozása segíti a jogalkalmazók dolgát hiszen egy jogszabályban, áttekinthetően határozza meg az üzleti titok fogalmát, az üzleti titokhoz való jogot, annak megsértését és szankcióit, valamint az üzleti titok megsértése esetén alkalmazandó különös eljárási szabályokat” – vonja meg a szabályozás mérlegét az act legal szakértője.
A nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvnek való megfeleléssel és az üzleti titok vagyoni jogi jellegű védelmének kialakításával remélhetőleg hatékonyabb védelmet kapott a gazdasági tevékenységet végzők féltett „kincse”, az üzleti titok és az annak minősülő know-how. Az természetesen a gyakorlatban fog kiderülni, hogy az új szankciórendszer alkalmas-e az üzleti titok megsértésének megelőzésére és az üzleti titok megsértése esetén megfelelő elégtételt kap-e a sérelmet szenvedett jogosult.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.