A Bartók rádió nevét 1987-ben vette fel, azóta pedig sok változáson esett át. Új logót kapott, megjelenése is átalakult, legfőbb küldetése azonban három évtizede ugyanaz: a komolyzene népszerűsítése és közkinccsé tétele. A komolyzene patinás zászlóshajójáról Devich Márton csatornaigazgatóval, Bősze Ádám műsorvezetővel és Fürst-Borsos Ádámmal, az MTVA PR- és kommunikációs vezetővel beszélgettünk a Médiapiac 2019-es 5. számában.

Devich Márton 2016 szeptembere óta vezeti a Bartók rádiót, ahol már zongoraművész édesanyja is zenei rendezőként dolgozott. Édesapja is muzsikus, nevelőapja szintén a csatorna főmunkatársa, műsorvezetője volt, ő pedig külsősként évekig a Muzsikáló reggel című magazinműsort vezette, erősen kötődik tehát a komolyzenei rádiózás műfajához. Az igazgatói szék azonban egészen más perspektívát nyújt.

„Megtisztelőnek éreztem ezt a feladatot, mert vallom, hogy a Bartók rádió nemzeti kincs, és olyan márka, amely hungarikumnak is tekinthető. Kevés ország büszkélkedhet azzal, hogy közszolgálati komolyzenei csatornája van, emiatt is óvatosan kell bánni ezzel a felülettel. Amikor megkaptam ezt a pozíciót, sok tekintetben kész és színvonalas, kiforrott műsorstruktúrájú rádiót vettem át, ahol emblematikus műsorok vannak, nem volt tehát szükség óriási átalakításokra. Természetesen volt egy koncepcióm, ennek révén új műsorok születtek, amelyek az adó előnyére váltak. Újraindítottuk például a kórusmagazint Énekelj velünk! címmel, és útjára bocsátottunk egy filmzenei magazint is. Fontos missziónk, hogy támogassuk a kortárs zenét, ezért az éjszakai helyett korábbi időpontra tettük a sávját. Műfajilag színesebb lett a csatorna, de megőrizte a hagyományait és értékeit” – nyilatkozta Devich Márton a rádió kínálatáról és annak változásáról.

De hogyan lehet vonzóvá tenni a Bartókot a komolyzenét kínáló többi adóval szemben? „A Bartók az egyetlen országos lefedettségű, komolyzenét kínáló rádió. A kereskedelmi profilú csatornáknál jóval gazdagabb zenei repertoárt kínál hallgatóinak, nem beszélve az archívum kincseiről, valamint a belföldi és a külföldi opera- és hangversenyközvetítésekről, amelyek egyedülállók – mondta Fürst-Borsos Ádám, az MTVA kommunikációs vezetője. – Emellett nálunk hangzik el a legtöbb információ is a konferálásokban, a friss interjúkban, élő adásokban és az ismeretterjesztő magazinokban. Missziót is folytatunk, például a kortárs zene közvetítésével és rögzítésével, valamint fiatal tehetségek bemutatásával.”

Kortárs zenei misszió

„Közszolgálati feladat, hogy odafigyeljünk a kortárs zenére” – emelte ki Devich Márton. – „Ennek két nagy területe van nálunk: a műsorstruktúrában az Ars Nova című egyórás műsor hétköznaponként és az úgynevezett Z-felvételek készítése az újraalapított zenei lektorátus döntései nyomán. Rádiónk fontos feladata, hogy a legkiválóbb új művek ne csak a fiókba kerüljenek, hanem megmaradjanak az utókor számára. A lektorátus egy három zeneszerzőből álló testület, amelyben forgórendszerben váltják egymást a tagok, akiket nagy tekintélyű szervezetek delegálnak. A pályázat útján beválogatott alkotásokat rögzítjük, bekerülnek az archívumunkba, és természetesen adásba is szerkesztjük őket. A Magyar Rádió Zenei Együtteseinek segítségével évente akár húsz kortárs művet is tudunk rögzíteni.”

„Komolyzenészekből szerencsére nincs hiány. Emelem a kalapom az összes zenetanár előtt, akiknek a keze alól olyan tehetséges gyerekek jönnek ki, mint akiket akár a Bartókon, akár a Duna Televízió komolyzenei tehetségkutatójában, a Virtuózokban hallhatunk, láthatunk. A Bartók rádió számára pedig különösen jó, hogy színvonalas kortárs műveket tud játszani, bemutatni a közszolgálat keretein belül” – válaszolta ezzel kapcsolatban Bősze Ádám műsorvezető.

A magyar komolyzene helyzete rádiós szemmel

„Úgy látom, hogy a magyar komolyzenei élet virágzik, pezseg és folyamatosan fejlődik” – mondta a csatornaigazgató. – „Rengeteg koncert van. Más kérdés, hogy ennek az anyagi oldala hogyan működik, nyilván van, akinek könnyebb vagy épp nehezebb. Hallgatóinknak páratlan élményt tudunk biztosítani, ennek pedig mi, a Bartók rádió is élvezői vagyunk. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy fantasztikus hazai előadóművészeink vannak, és a hozzánk érkező külföldi zenészek is magasra teszik a lécet, ehhez mérten mi, a csatorna is tartjuk a színvonalat.”

A hazai hangversenyélet mint forrás

„Jó kapcsolatot ápolunk a hangversenyrendező műhelyekkel, intézményekkel: a Zeneakadémiával, a Müpával, a vezető szimfonikus zenekarokkal, rögzítjük a hangversenyeiket, és ezeket akár élőben is műsorra tűzzük a rádióban. A Magyar Rádió Zenei Együttesei az »édes testvéreink«, a szövetségeseink, természetes az együttműködés köztünk, minden koncertjüket élőben sugározzuk – magyarázta Devich Márton. – Fontos, hogy a Bartók rádiónak vannak saját rendezésű hangversenyei is a Márványteremben, melyeken a magyar muzsikusok színe-java játszik, olykor neves külföldi művészek is, e koncertek pedig mind adásba és az archívumba kerülnek.”

Mennyire trendi azonban a komolyzene ma? A gazdag komolyzenei koncertkínálat rétegigényt szolgál ki, nem lehet viszont elmenni a 21. század hívószava, a trend mellett.

„Nem feltétlenül kell egy ilyen tematikájú rádiónak reagálnia a trendekre, de a filmzenei magazinunk például ezt az irányt képviseli. Nálunk az értékelvűség az alap. Ugyanakkor műfaji sokszínűség jellemez minket, van nálunk opera, dzsessz, sőt népzene is” – válaszolta a csatornaigazgató.

Bősze Ádám

„Szerintem a komolyzene nem trendi, és nem is megfelelő mindenkinek: verset sem tudunk úgy olvasni, hogy közben főzünk, hiszen arra is figyelni kell. Azt is szokták mondani, hogy a komolyzene szexi, de ez számomra csak üres szlogen. Nem kell a fiatalokat csalogatni vagy téríteni, alternatívát viszont lehet kínálni. Hiszem, hogy ha őszintén beszélek a saját élményeimről, akkor nem a régi szolfézs- és hangszerórák réme marad bennünk, és vonzóvá válhat a komolyzene, úgy, mint az irodalom vagy a képzőművészet. Az a feladatom, hogy őszintén szóljak a zenéről, és közérthető tartalmat adjak át” – reagált Bősze Ádám.

Menő a Bartók

„Hiszek a fiatalokban és abban, hogy vannak olyanok közöttük, akiknek a levegőt jelenti ez a csatorna. Három gyermekem van, viszonylag sokat mozgok fiatalok között, és jó részüknél tapasztalom, hogy menő a Bartókot hallgatni. Persze ők sok mást is hallgatnak, de a közönségünk egy része láthatóan folyamatosan cserélődik, jönnie kell tehát újaknak is. A koncerttermekkel kapcsolatban is az volt korábban a félelem, hogy eltűnik majd a közönség, mert nem jön be a fiatalabb nemzedék, ehhez képest nagyon sok fiatal látogatja a hangversenyeket” – mondta Devich Márton a fiatalokról, akik sokkal nagyobb biztonsággal és gyakorisággal használják az interneten hozzáférhető tartalmakat, mint az idősebb korosztály.

„Az interneten elérhető komolyzenei tartalmak segítik a Bartók rádiót, hiszen felkeltik a figyelmet a klasszikus zene iránt, akiket pedig megragad ez a tartalom, azok a Bartókon érdeklődésüknek megfelelő szerkesztett, színvonalas műsorokat találnak. A rádióhallgatók döntő többsége még mindig hagyományos módon hallgatja kedvenc csatornáit, ám ezzel párhuzamosan nő azok aránya, akik online vagy applikáció segítségével is szoktak rádiós tartalmat fogyasztani. A Bartók hallgatóinak körében az átlagnál nagyobb az online rádiózók aránya, ezért kiemelten fontos, hogy az adó hallgatható élőben online és applikáción keresztül is, illetve a műsorai utólag elérhetőek legyenek a mediaklikk.hu oldalon” – magyarázta az MTVA PR- és kommunikációs vezetője, hozzátéve, a rádió hallgatói összetétele stabil, melyre az 50 évnél idősebb diplomások túlsúlyán kívül a városban élők magasabb aránya is jellemző. Az élő műsorok interaktívabbá tételével, a közösségi média használatával, a műfaji sokszínűséggel és a podcast formátum megjelenésével ugyanakkor a rádió nyit a fiatalabb korosztály felé is.

„A Bartók rádió nyugalmat és értéket sugároz, műveltséget ad. Mi hiszünk abban, hogy ez sok fiatal számára lehet vonzó, különösen az egyetemisták körében. A fiatalokra jellemzőbb az online rádióhallgatás, így szerintem is különösen fontos, hogy a Bartók tartalmaihoz online és applikáción keresztül is hozzá lehet férni. Az on-air adás a határon belülieket éri el, az interneten azonban a világ bármely pontján élvezhetők a csatorna műsorai. A közmédia rádióit élőben hallgatók közel negyede külföldi” – tette hozzá a csatornaigazgató.

Beszélgetés vagy zene?

A zenei rádiók örök kérdése, hogy mekkora legyen a beszélgetés aránya a zenéhez képest. Mi a helyzet ezzel a Bartókon, ahol a közelmúltban több magazinműsor is indult?

„Nem szabad a szöveges tartalmat egy bizonyos szint fölé emelni. Szükségesek a magazinműsorok, az ismeretterjesztés, de döntően zene szóljon!” – vélekedett ezzel kapcsolatban Devich Márton.

„Egy rádió működését konkrét és szigorú szabályok mentén kell megszervezni, így azt is meg kell határozni, hogy milyen a beszéd és a zene aránya. Ha az is célunk, hogy hallgatóink egyéniségekkel találkozzanak, akkor ezeket az arányokat kicsit lazábban is lehet kezelni. Én sokat beszélek, nehezen lehet engem időbeli keretek közé szorítani, de természetesen az arányokról a szerkesztők döntenek. Szeretek beszélni, ezért a Bartókon kapok hideget-meleget, és ezt meg is osztom a hallgatókkal. Ha a közönség vitatkozik velem, az azt jelenti, hogy gondolatokat ébresztettem bennük, sokkal több marad meg tehát a fejekben a témából” – mondta Bősze Ádám, akit nehéz lenne csak műsorvezetőként beskatulyázni, hiszen a telefonszáma mellett ez áll: zenei antikvárius.

„A zenei antikvárius a klasszikus zenéhez köthető muzeális tárgyakkal és dokumentumokkal foglalkozik, például kéziratokkal, kottákkal, fényképekkel, levelekkel. Ezek nem használatra, hanem gyűjteménybe szánt darabok. Igyekszem olyan területekkel foglalkozni a komolyzenén belül, amelyekkel más nem, vagy csak nagyon kevesen” – magyarázta Bősze Ádám, aki egyáltalán nem bánja, hogy a neve összeforr a Bartókkal, hiszen a csatorna óriási marketingértékkel bír, és viszont.

Bartók: a brand

„Bartók Béla neve a művelt világban mindenütt ismert, ezért óriási marketingértéke van, zenéje ma már klasszikus” – mondta Devich Márton. – „Természetesen a Bartók rádió is annyi Bartókot sugároz, amennyit csak lehet, és kiemelten figyelünk arra, hogy névadónk örökségét méltóképpen ápoljuk. Születésnapját például minden évben saját rendezésű koncertfolyammal ünnepeljük. Épp ezek miatt sosem került elő a névváltozás kérdése, Bartók Béla nevét büszkén viseljük.”