A borító egy könyv marketingjének fontos eszköze, hiszen ezen keresztül lehet a leginkább és a leggyorsabban felkelteni az olvasó figyelmét. A közösségimédia-felületeken a borító a korábbiakhoz képest is nagyobb hangsúlyt kap, a könyves influencerek Bookstagram-bejegyzéseiben pedig egyértelműen az előlap fejére kerül a korona, míg a tartalom legfeljebb másodhegedűs maradhat.

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! – tartja a mondás, pedig a borító az egyik leghatásosabb marketingeszköz, amikor az ember el akar adni egy történetet, hiszen ez az első dolog, amivel az olvasó találkozik, akár boltban keresgél új olvasnivalót, akár online. Egy jó borító olyan hatást gyakorol a vásárlóra, amely kinyitja a pénztárcáját. Az a feladata, hogy meggyőzze az olvasót arról, megéri az idejét, az energiáját és a pénzét a könyvre áldoznia, és ezért fontos, hogy a borító hangulata és tartalma jól reprezentálja, mi található a lapokon.

Egy, a Reedsy által végzett kísérlet során például újraterveztették magánkiadásban megjelent könyvek borítóit professzionális borítóillusztrátorokkal, és ez az egyszerű változtatás 35 százalékos növekedést eredményezett az eladásokban. Egy jó borító tehát megnöveli annak esélyét, hogy egy könyv sikeres legyen.

Ez a tudás az online platformokon is hatalom, hiszen az olvasók már nem csak webshopokban találkozhatnak a könyvekkel, egészen újfajta hirdetési felületet kínál például az Instagram és annak az egyik, kifejezetten könyvekkel foglalkozó formája, a Bookstagram is.

Mi is az a bookstagram?

A Bookstagram, avagy könyves Instagram általában hangulatos képeket takar, amelyeket az olvasók készítenek. Egész profilok foglalkoznak kifejezetten ezzel a témával. Ilyenkor a könyvet az olvasó csinos asztalon, gyertyák, fények, virágok és kávé vagy tea társaságában fényképezi. A lényeg az esztétika. Néhány kép igyekszik átadni a könyv hangulatát, vagy próbál utalni a tartalomra is, de többnyire csak az a fontos, hogy a végeredmény jól nézzen ki.

A Bookstagram-képek gondosan meg vannak tervezve, és az esztétikus körítés középpontjában a borító áll, e köré épül fel a teljes dizájn. Lényegében ezek a könyves influencerek a már meglévő borítót teszik még szebbé és figyelemfelkeltőbbé, és így segítenek eladni a könyvet.

Úgy tűnhet, hogy nem kecsegtet túl nagy figyelemmel a könyves instagramolás, pedig a #bookstagram hashtag alatt jelenleg több mint 33 millió kép található. A legnagyobb külföldi bookstagrammerek közül sokan több százezer követővel rendelkeznek. A leghíresebbek még mémekké is válhatnak, mint például James Trevino (@james_trevino), aki modellkülsejével és fantáziadús fotóival számtalan magyar oldalon is szerepelt. A legnagyobb hazai profiloknak is több ezer követője van, és minőségben sem maradnak el a külföldiek mögött, így az a könyv, amelyik megjelenik egy-egy képen, rengeteg emberhez eljut, és figyelmet generál.

Mit ad a kiadóknak a bookstagram?

Bár a borítók tervezésén egyelőre nem látszik, hogy a könyvpiacra bármilyen hatást is gyakorolt volna a könyves instagrammerek esztétikai ízlése, az ilyen képek könnyen és gyorsan alkalmazható marketingeszközt adnak a kiadók kezébe, melyen keresztül eljuthatnak az olvasókhoz. Ennek az ára pedig sok esetben csak egy recenziós példány, de van, hogy semmi. Cserébe sok kiadó megosztja a közösségimédia-felületein a bookstagrammerek posztjait, így generálva számukra is figyelmet.

Ezt csinálja a hazai Könyvmolyképző Kiadó (@konyvmolykepzo) is, de számos szerző és külföldi könyvesház, például a HarperCollins is előszeretettel nyúl ehhez az eszközhöz. Azt azonban érdemes megfigyelni, hogy a megosztással élő kiadók ritkán válogatnak esztétikai alapon, szinte minden mutatósabb posztot megosztanak, és így az a rendszerezettség, egységes esztétika, ami jellemző egy-egy Bookstagram-profilra, nem jelenik meg a kiadók oldalán. Ők nem közvetítenek egyfajta irányadó esztétikát a megosztásaikon keresztül.

Hogy a közösségimédia-figyelem pontosan mennyit tesz hozzá az eladásokhoz, azt ebben az esetben nehéz mérni, hiszen az ilyen bejegyzések szigorú értelemben véve nem hirdetések, nem kapcsolódik hozzájuk eladási link, a különböző nyereményjátékok révén azonban erre vonatkozóan is szerezhetünk adatokat, hiszen rajtuk keresztül ha más nem is, az influencer követőbázisának mozgósíthatósága jól látszik.

Milyen a jó borító a bookstagram-posztok alapján?

A képek alapján, akármilyen stílusú is az Instagram-profil, a legtöbb figyelmet a cím kapja. A dizájntrendekben is népszerűbbek újabban a szöveges borítók, míg az arcot ábrázoló előlapok ideje leáldozóban van. A magyar #szeretekolvasni hashtag utolsó harminc bejegyzéséből például mindössze három volt ilyen, ami azt mutatja, hogy az instagramozó közönség is szívesebben fotóz szöveges borítót. Hogy ez a már létező trendből ered-e, vagy válogatás eredménye, nem lehet tudni. Sok fotó azáltal emeli ki a betűket, hogy azok színéhez igazítja a fénykép színeit, így az ember szeme automatikusan a címet találja meg először.

Egy színsémába illeszthető monokromatikus borítók is sokszor kerülnek elő, számos, könyvszivárványt ábrázoló kép látható ugyanis az Instagramon. A szivárvány nem csak a Pride-hónap miatt gyakori, egy ideje nagy népszerűségnek örvendenek a szivárvány színei szerint rendezett könyvespolcok is. A trend innen ered.

A Bookstagram-képek annyifélék, ahányfélék az emberek, akik készítik őket. Akadnak, akik cicával vagy kutyával fotózzák a könyveket, mások a vintage hangulatra esküsznek, megint mások az élénk színeket preferálják. Az viszont egyértelmű trendnek látszik, hogy a könyves influencerek előnyben részesítik az egyszerű borítókat.

Az esztétikai szempontú válogatásban az is segítségükre van, hogy amennyiben a könyv külseje nem passzol az oldaluk profiljához, egyszerűen kinyithatják a kiadványt. Ami a belbecset illeti, arról kevesebb szó esik. Sok profilhoz tartozik írott blog vagy Facebook-oldal, ahol megjelennek kritikák, de az Instagramon a külcsíné a főszerep, a tartalom pedig megmarad másodhegedűsnek.