Marketing
Bőven van mit tanulnunk a fiataloktól
Az X és az Y generáció a leginkább leterhelt, míg a hétvége legnagyobb nyertesei a szabadidőt illetően a Z generáció felnőtt korú tagjai, akik a többi nemzedékkel szemben rendkívül széles palettáját sorakoztatják fel a szabadidős aktivitásoknak. A filmnézés a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a felnőtt magyarok körében – derül ki a Kutatópont 2000 fős kutatásából.
A nagymintás kutatás során a kutatócég feltérképezte, hogy mekkora a generációk vélt szabadideje, és mivel töltik a pihenőidőt. Egy átlagos hétköznapon a hazai felnőtt lakosságnak 231 perce jut a rekreációra. Az Y és az X generáció tagjaira nagyobb teher tevődik, ennek következtében a szabad perceik száma is radikálisan kevesebb (átlagosan 177, illetve 166 perc).
A legtöbb szabadidővel hétköznap a veteránok nemzedéke rendelkezik (343 perc). Hétvégén szintén az X és az Y generáció tagjai a legleterheltebbek (297, illetve 295 percük jut pihenésre), míg a Z generációba tartozó felnőtt korúak egy hétvégi napon átlagosan 7 óra 17 percet szentelnek kikapcsolódásra. A felnőtt magyar lakosság legkedveltebb szabadidős tevékenysége a filmnézés, melyet a 18 évnél idősebb lakosság 90 százaléka végez legalább alkalmanként.
Film, film, film és shoppingolás
A Z generáció körében az átlagnál népszerűbb pihentető időtöltés a filmezés, az 1994–1995 után született felnőttek 96 százaléka foglalatoskodik ezen tevékenységgel ráérő idejében. Filmet egész évben néznek az emberek – derül ki a felmérésből –, más vizsgált szabadidős aktivitásokkal szemben azonban az átlagnál tágabb azok köre, akik kizárólag télen választják maguknak ezt az elfoglaltságot.
A Kutatópont 2000 fős felmérése rávilágított arra, hogy a magyar lakosság 86 százaléka szeret vendégségbe menni vagy vendégeket fogadni ráérő idejében, ami inkább hétvégi tevékenységnek számít. A baráti látogatás a Z, az Y és az X generáció körében gyakoribb, mint a baby boomerek vagy a veterán generáció körében.
 |
További kedvelt és nagy arányban végzett szabadidős elfoglaltság a vásárlás (75 százalék), a párunkkal való időtöltés (74 százalék), a sorozatnézés (69 százalék), a kertészkedés (63 százalék), a rádió- vagy zenehallgatás (63 százalék), valamint a séta/kirándulás, amelyet a felnőtt magyar lakosság 55 százaléka űz szívesen eltérő időközönként.
A legaktívabbak
Megvizsgáltuk azt is, hogy a szabadidős tevékenységek kedveltsége szempontjából milyen különbségek figyelhetők meg a generációk között.
A kutatásból kiderült, hogy a Z generáció felnőtt korú tagjai a hétvégén rendelkezésre álló sok szabadidőből adódóan is szinte az összes vizsgált szabadidős tevékenység tekintetében a legaktívabb csoportot alkotják. Jelentős eltérés mutatkozik Z generációba tartozó 18 év felettiek és a többi nemzedék között az alábbi tevékenységeknél: tanul, tanfolyamra jár (46 százalék), étterembe/kávéházba/kocsmába jár (79 százalék), moziba jár (68 százalék), sportol (56 százalék) és szórakozni/diszkóba megy (70 százalék).
A Z generáció ugyanakkor az átlagnál kisebb mértékben szenteli idejét vallási tevékenységnek, barkácsolásnak, kertészkedésnek és sorozatnézésnek. A kevés szabadidővel rendelkező X és Y generáció az átlagnál gyakrabban tart vendégséget, illetve jár vendégségbe, sétál/kirándul, valamint vesz igénybe wellness-szolgáltatásokat. A baby boomer és a veterán nemzedék jelentősen elmarad a fiatalabb generációktól az étterem/kávéház/kocsma látogatás terén, a mozilátogatásban, a kulturális programon való részvételben, a külföldi utazásban, valamint a sportban. Diadalmaskodnak ellenben a sorozatnézésben, a keresztrejtvényfejtésben és a kertészkedésben.
 |
Összevetve a két idősebb generációt azt tapasztaljuk, hogy a míg a baby boomer generáció aktívabb a vásárlásban/kirakatnézegetésben (70, illetve 52 százalék), az étterembe/kávéházba/ kocsmába járásban (38, illetve 20 százalék), a belföldi utazásban (42, illetve 26 százalék) és a sétában/kirándulásban (50, illetve 33 százalék), addig a veterán nemzedék nagyobb arányban szenteli idejét a vallási tevékenységeknek (39, illetve 28 százalék).
A budapestiek szívesen játszanak
További érdekessége a kutatásnak, hogy felmértük, a lakóhely miként befolyásolja a pihenőidő eltöltését. Budapest-specifikus tevékenység a számítógépes játék (56 százalék) és a sportolás (34 százalék). A fővárosban és a megyeszékhelyeken az országos átlagot meghaladja azok aránya, akiknek rekreációs portfóliójában megtalálható a könyvolvasás, a vásárolgatás, a wellnessezés, a mozilátogatás, a kulturális programon való részvétel, valamint a séta/kirándulás.
Mindeközben a vidéki kisebb városokban és a községekben a felnőtt lakosság nagyobb kedvet érez a keresztrejtvényfejtéshez, illetve a falvakban inkább megtalálhatók a barkácsolás szerelmesei.
Az átfogó vizsgálat rávilágított arra is, hogy az iskolai végzettség jelentősen differenciálja a szabadidős tevékenységek körét. Míg az alacsonyabb végzettségű lakosság körében kicsi hajlandóság mutatkozik a belföldi és a külföldi utazások iránt, valamint a wellnessezés, a könyvolvasás és a mozilátogatás is elmarad az országos átlagtól, addig a felsőfokú végzettségűek kisebb arányban néznek filmeket és sorozatokat, derül ki a Kutatópont felméréséből.
A középfokú végzettségűek körében a vásárolgatás a legnagyobb arányú aktivitás (81 százalék), és a számítógépes játékok iránt is nagyobb az érdeklődés e csoport esetében (59 százalék). A közép- és a felsőfokú végzettségűek, szemben az alacsonyabb végzettségűekkel, szabadidejükben szívesen látogatnak étterembe/kávézóba/ kocsmába és végeznek sporttevékenységet. A végzettség növekedésével dinamikus nő a mozilátogatás, a könyvolvasás, a kulturális programon való részvétel, a séta/kirándulás, valamint a wellnesstevékenység népszerűsége.
 | Rabcsánszki Laura
|
A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.
A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.