2015. április 24.

Digitális mérésügyi szakmai tervezet született

Az IAB tervezete évekre meghatározhatja azt, hogy mit és hogyan fog mérni az európai digitális média- és hirdetési iparág.

Az IAB Europe Brand Advertising Committee szakmai tervezete itt, Szabó Ákos ismertetése pedig itt érhető el. Utóbbiból idézzük a tervezet szerint legfontosabb követendő elveket:

  • A direct response kampányok mérésében korábban praktikus szempontok szerint használt átkattintás-alapú hatékonyságmérés a teljes digitális hirdetési és médiaszakma számára alkalmatlan a marketing ROI mérésére. A CTR (lásd még kattintásfetisizmus) a márkahirdetési kampányok tervezésben, megvalósításában és kiértékelésében elégtelen mutató. Elsősorban a hosszabb távra tervezett kampányok esetében elengedhetetlen a CT-n való túllépés, hiszen a hirdetőnek és az ügynökségének megbízható információra van szüksége a közönségelérésről, a frequency-ról és az elért GRP-szintekről.
  • A médiacsatornák elkülönülten való kezelése a múlté. A korszerű hirdető lehetőség szerint integráltan kezeli az alkalmazott médiacsatornákat a célcsoportokkal való kapcsolatteremtésre. Ezért a közönségadatokat a médiacsatornákon átívelő módon kell előállítani, hogy elemezni lehessen a különböző csatornákon keresztül együttesen elért nettó közönséget, illetve összehasonlításokat lehessen tenni arra nézve, hogy az egyes csatornák mennyiben járultak hozzá a kampánycélok eléréséhez.
  • Az alapvető mérőszámok definíciója legyen egyértelmű és egységesen alkalmazott, hogy el lehessen kerülni a hirdetők bizalomvesztését az adatokban. A kiszolgált digitális display- és videóhirdetések láthatóságának mérése kulcsfontosságú a tényleges közönségelérés szintjének meghatározásához.
  • A hirdetők marketingszakembereinek mélyebb ismeretekkel kell renndelkezniük az online csatornák működésével és a kampánycélok elérésének lehetséges módozataival kapcsolatban. Ezért a közönségadatokat fúzionálni kell a márkák eredménymutatóival (ismertség, affinitás, vásárlási szándék), és törekedni kell a vásárlási folyamat lehető legpontosabb feltérképezésére.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.