A pandémia hatására felgyorsult a digitalizáció és még azon vállalatok esetében is igaz ez, amik korábban bizalmatlan hozzáállást mutattak ezzel a trenddel kapcsolatban. A figyelemért folytatott verseny fokozódik, ahogyan a fogyasztókra nehezedő nyomás is a második hullám kezdetével.

Egy jó digitális marketing stratégia segít, hogy ebben az időszakban is hatékonyan működhessenek a vállalatok. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan tendenciát, amely a koronavírus idején eddig hatásosnak bizonyult.

Referral marketing az új ügyfelek megszerzéséhez

A mai fogyasztót nem a mutatós Facebook hirdetések vagy kedvezményes vásárlási lehetőségek vezérelnek, hiszen ezekből egyre több van, az elmúlt hónapokban pedig egészen fullasztóvá vált az a hirdetési közeg, ami a közösségi média felhasználóit körülveszi. Sokkal inkább hajlamosak döntéseket hozni a tapasztalatok, az övék vagy a körülöttük élők által vezérelve. A referral marketing ebben a hangulatban sokat segíthet a potenciális fogyasztók megszólításához, különösen az olyan szegmensekben, mint az online élelmiszerboltok, az ed-tech, az FMCG és a divat / kiskereskedelem.

Fontos azonban, hogy soha ne kérjük nyíltan az ajánlást. A ThinkAdvisor referral marketinget körüljáró cikke rávilágít arra, hogy ezzel a módszerrel nem ajánlásokat, csak neveket lehet szerezni egy listára. A fogyasztók kínosan érzik magukat, ha ajánlaniuk kell egy terméket, vagy esetleg továbbküldeniük a közösségi médiában valaki számára. Ezért sokkal jobb megoldás az, ha a márkák „jutalmazzák” valahogyan az ajánlásokat. Ez nem kell hogy feltétlenül pénzjutalmat jelentsen, az is megfelelhet egyes esetekben, ha csak többször emlékeztetjük a fogyasztót, hogy nagyra becsüljük a segítségét.

Mikroinfluencerek által vezetett kampányok

A mikroinfluenszerek már korábban is nagy segítséget jelentettek a kisebb vállalkozások számára azáltal, hogy jóval olcsóbban lehetett rajtuk keresztül eljuttatni az üzenetet az egyes fogyasztói csoportok felé. Az influenszermarketing drága dolog, különösen ha jól ismert, sok követővel rendelkező profilokra fáj a hirdetők foga. Sokszor azonban kevésbé hatékony egy jól bejáratott profil, hiszen minél több követője van valakinek, annál nehezebben tudja megteremteni azt a személyes légkört, ami bizalmat szül a fogyasztókban. Éppen ezért a közösségi médián belül egyfajta elmozdulásnak lehetünk tanúi, amely a mikroinfluenszerek bevonásával, a kisebb csoportokra fókuszáló hirdetéstípusok irányába történik.

Például, ha az e-élelmiszerboltosok szeretnék megszólítani közönségüket a város egy meghatározott területén, akkor az egyik legnagyobb kisebb közösség, pl. lakásközvetítő anyuka, egy közkedvelt újságárus, egy lakóközösség elnöke lehetővé teszi számukra, hogy jobb kapcsolatot teremtsenek a potenciális környékbeli ügyfelek. Az influencerekkel való kapcsolattartás során a vállalatoknak inkább az érdekképviselet létrehozására kell összpontosítaniuk, nem pedig termékeik reklámozására. Ez a tartalom intelligens felhasználásával érhető el kampányaik során.

A mikroinfluenszerek hatásáról rengeteg cikk jelenik meg nap mint nap, de ezek közül talán a legérdekesebb friss példa annak a szingapúri kozmetikummárkának az esete, amelynek megjelenése éppen a koronavírussal kapcsolatos lezárások idejére esett. A vállalat ahelyett, hogy késleltette volna a márka bevezetését, változtatott a terven és a helyi véleményvezérek nyújtotta lehetőségeket kezdte el kiaknázni. Mivel ezeknek az influenszereknek a követői sokkal elkötelezettebbek a niche iránt, amit a márka képvisel, hiába vannak kevesebben, az eladási számok magasabbak.

A közösségi média használata

A különböző platformok népszerűsége most is dinamikusan változik. Bár az emailmarketinggel manapság már nehéz csodát tenni, időről időre felbukkan, miközben új szereplők is megjelennek, mint például a TikTok. Hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy idővel a Facebook hanyatlik, a videós tartalmakat támogató médiumok pedig egyre népszerűbbek lesznek – de ez a valóságban nem ilyen egyszerű.

A VisualCapitalist adatai alapján a Facebook, a Youtube vagy a Messenger még mindig jóval több felhasználót számlál, mint az újonnan beszivárgó közösségi platformok. Egyre elterjedtebbé válnak azonban a kínai származású csatornák is (nem csak a TikTok), így ezekre is érdemes lehet odafigyelni – különösen, ha kínai személyek is részét képezik a célcsoportunknak. Fontos megfigyelni, hogy melyik csatornát melyik közönség használja és mikor. Ráadásul ezen platformok mindegyikén kísérletezni kell az eszközökkel és a taktikákkal is. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a márkák nem kreatívak és rugalmasak a közösségi média használatával kapcsolatban, üzenetük lényege elveszik, még akkor is, ha a megnövekedett figyelem kiaknázására hajtva megsokszorozzák a digitális marketingre fordított kiadásaikat.

A vállalatok már jóideje használják a fejlett big data elemzőeszközöket a fogyasztói tájékoztatás testreszabásához. A megnövekedett forgalom miatt egyre nagyobb szükség mutatkozik arra, hogy ezt minél nagyobb részben mesterséges intelligencián alapuló technológiák segítségével végezzék. Az e-kereskedelem szegmens vállalatai ezeket az eszközöket használják, hogy betekintést nyerjenek a fogyasztói magatartásba, és szintén MI alapú eszközöket a tartalom és a marketing testreszabására az egyes ügyfelek számára. Amikor a leendő ügyfél meglátogatja az alkalmazást vagy a weboldalt, azokat a tartalmakat látja meg, amik relevánsak számára, és ez megalapozza a társasággal folytatott korábbi kapcsolatait.

Továbbra is a tartalom a király – de ki a királyok királya?

Annak ellenére, hogy a marketingesek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tartalommarketingre mint modern marketing eszközre, valós, elfogultságtól mentes kutatás ritkán zajlik az üzleti szférában azzal kapcsolatban, hogy mégis milyen tartalmat érdemes előállítani. Egy 2019-ben megjelent tanulmány szerint teljesen hiányzik a tartalommarketing összehasonlítása más tartalomformákkal, nevezetesen a szponzorált és a felhasználók által létrehozott tartalommal, annak ellenére, hogy ezek a tartalomtípusok is nagyon fontosak a vállalat marketingstratégiája szempontjából.

Bármit is teszünk a cél elérése érdekében, jó alapok nélkül nehéz erős stratégiát építeni. A kutatások rossz minőségének hátterében gyakran az erőforrások hiánya áll. Ez valamennyire érthető is, hiszen a kutatómunka mindig sok energiát és időt igényel, ráadásul ha valóban objektíven zajlik, akkor nagyon nehéz előre megmondani, hogy eredményes lesz-e. Ezenfelül a legtöbb vállalatnak nem éri meg saját elemzői csapatot fenntartania, hiszen sokkal olcsóbb és egyszerűbb kiszervezni ezt a feladatot akkor, amikor szükséges.

Nem mindegy azonban, hogy a megrendelő mennyi időt és pénzt áldoz erre, hiszen egy profi kutatócsoport sem fog tudni releváns eredményekkel szolgálni, ha szűkös az időkeret vagy kevés az anyagi forrás erre. Mivel a jövőben egyre nagyobb szükség lesz a minél nagyobb, jobb minőségű adatbázisok létrehozására, elengedhetetlenné válik, hogy megfelelő módon fejlesszük ezt a területet.

A koronavírus idején ráadásul nem csak a hiteles és jó minőségű adatra, de megfelelő érzékenységre is szükség van, erre hívja fel a figyelmet a Content Marketing Institute. Kicsit olyan ez, mint aknamezőn sétálni, hiszen sosem lehet tudni, hogy melyik fogyasztót hogyan érintette a vírus. Nem mindenkinek van biztonságos menedéke, kényelmes lakása és nem mindenki él közel a családjához, így akár egy ártalmatlannak tűnő, ezekre a szimbólumokra fókuszáló hirdetés is visszafelé sülhet el. Legkönnyebben úgy ellenőrizhetjük a tartalom COVID-állóságát, hogy kérdéseket teszünk fel: Hogyan változott a márka üzenetének kontextusa? Mennyire frissek az információk, amiket használni szeretnénk? Ezeken kívül az olyan szempontokra is érdemes figyelni, mint például az, hogy a jelenlegi helyzetben nincs helye a provokatív állításoknak vagy hogy az olyan kifejezések, mint például „a gazdaság újbóli megnyitása” azt az érzetet kelthetik a fogyasztókban, hogy a vállalat túl opportunista és csak arra az alkalomra vár, amikor kihasználhatja a helyzetet.