Kövess minket!

Marketing

Egy megawattóra lett, maradhat? Hogyan kereskednek villamos energiával a piaci szereplők?

Természetesnek vesszük, hogy van áram a konnektorban, működik a klíma, megy a fűtés, működnek az üzemek és a gyárak. Mindehhez villamos energiára van szükség, amely éppen olyan árucikk, mint a szén, az olaj, vagy a különböző mezőgazdasági termékek. Hogy kik és hogyan adják-veszik ezt a láthatatlan árucikket, annak az MVM Partner Zrt., az MVM Csoport villamosenergia-nagykereskedője szakértőinek segítségével jártunk utána. (X)

A jelenlegi helyzetben jelentősen felértékelődött az energiabiztonság, a pandémia során minden korábbinál egyértelműbbé vált, hogy a biztos ellátás létkérdés. Sokan azonban bele sem gondolnak, hogy hogyan is jut el az energia a fogyasztókig. Aki mégis, annak akár misztikusnak is tűnhet az áram kereskedelme. Pedig valójában ez éppen olyan tevékenységet jelent, mint bármilyen más termék adásvétele.

Csak az áramot nem az üzletekben vagy a városi piacokon értékesítik, hanem az úgynevezett áru- vagy angol kifejezéssel commodity-piacokon.

Ezeken a felületeken sok más termékkel – például arannyal, mezőgazdasági termékekkel vagy éppen olajjal, szénnel, földgázzal – kereskednek, többnyire homogén tömegárukkal. Ilyen commodity termék az áram is. Az MVM Partner alapvetően villamos energiával kereskedik, mint az MVM Csoport egyedüli villamosenergia-nagykereskedője. Emellett a szén-dioxid-kvóták, a szén és a zöld bizonyítványok piacán is aktív. A villamosenergia-kereskedelem területén a vállalat nemzetközi lefedettsége ma már mintegy 17 európai országra terjed ki.

“Mintegy 50 meghatározó árupiac létezik, ezeken összesen mintegy százféle termékkel kereskednek. A commodity termékeknek két alaptípusa létezik, a hard, vagyis kemény és a soft, vagyis puha. Az előbbi kategóriába tartoznak a primer energiaforrások, bányászott termékek, alap fémek. A soft besorolás pedig a mezőgazdasági termékeket, élő állatokat illeti, így többek közt a búzát, kukoricát, kávét, szóját, kakaót vagy éppen a sertéshúst” – mondta Hazlach András, az MVM Partner Zrt. proprietary kereskedelmi igazgatója. − “Az áram, mint »árucikk« jellegében persze különbözik a többiektől, piaca azonban lényegében azokkal megegyezően működik. Az árakat a kereslet és kínálat alakítja, azaz a villamos energia is olyan soft típusú termék, mintha almával kereskednénk.”

Az áram nagykereskedelme az úgynevezett szervezett piacok (tőzsdék) mellett gyakran cégek között kötött kétoldalú, úgynevezett OTC (over-the-counter, azaz tőzsdén kívüli) ügyletek formájában is megvalósul. Az OTC-piac bilaterális, két cég közötti megállapodást és kereskedést jelent, általában egy keretszerződésen keresztül, közvetlenül a felek között. A tőzsdei kereskedés pedig a hagyományos részvénypiacokhoz hasonlóan működik, fontos funkciója, hogy kiküszöböli a partnerkockázatokat, hiszen a kereslet és a kínálat a tőzsdei platformon keresztül közvetetten és nem közvetlenül (mint az OTC esetében) találkozik. Az áram piacán emellett léteznek tenderek, működnek brókerplatformok is. Mindezeket pedig komoly informatikai infrastruktúra szolgálja ki, illetve ez teszi lehetővé a hozzájuk való csatlakozást.

Az energiapiacoknak több típusa létezik – hangsúlyozta Varga Viktor, az MVM Partner eszközalapú kereskedelmi igazgatója.

Az MVM Partner többek között a villamosenergia-nagykereskedelmi piacon van jelen, amely az úgynevezett sztenderd és nem sztenderd, fizikai, illetve pénzügyi termékek kereskedelmét jelenti nagy tételben, akár nemzetközi szinten. Az áramot úgy lehet termékké tenni, ha meghatározzuk, hogy mikor akarjuk azt felhasználni. A sztenderd termékek közé tartozik például a zsinóráram, angol kifejezéssel baseload, ami gyakorlatilag állandóan, éjjel-nappal ugyanazt a teljesítményt jelenti, a folyamatos termelést, akár másnapra, akár a következő évre vonatkozóan. Szintén sztenderd az úgynevezett csúcstermék, amely a jellemző munkaidőhöz igazított termék, tehát olyan áramot jelent, ami például hétfőtől péntekig, 8 és 20 óra közötti időszakban érhető el. Mindemelett éjszaka is szükség van áramra, ez az úgynevezett off-peak, csúcson kívüli termék, amely az előző példánál maradva az este nyolc és reggel nyolc közötti időszakra vonatkozik. Ugyanakkor további termék lehet akár a hétvégi áram is. Ezek előre meghatározott „csomagok”. A nem sztenderd termékek pedig gyakorlatilag bármilyen időszakra vonatkozhatnak, amire a vásárló kereskedőnek szüksége van. Ha például valakinek éjfél és reggel hat között van szüksége áramra, akkor ilyen konstrukcióban is vásárolhat.

A fizikai termékek a villamosenergia-rendszer infrastruktúráján (lényegében a vezetékeken) keresztül leszállításra és felhasználásra kerülnek, a pénzügyi terméket azonban soha nem szállítják le. A villamosenergia-kereskedők jellemzően nemcsak az árammal kereskednek, hanem olyan termékekkel is, amelyek hatással vannak az áram árára. Ezek ugyanis lehetővé teszik a különböző árkockázatok kezelését.

“Ha például a szén ára emelkedik, akkor az ebből termelt áram is drágább lesz, ha viszont van szenünk, amit az emelkedő ár miatt drágábban adhatunk el, csökkenthetjük a veszteséget, vagy növelhetjük a nyereséget. Szénnel csak pénzügyi úgynevezett »paper« termékként kereskedünk szervezett piaci keretek közt, fizikai szállítási érdekeltséggel ezen a piacon természetesen nem rendelkezünk, de az ármozgások kezelése miatt fontos eleme portfóliónknak. Egy villamosenergia-kereskedő így a szén, a szén-dioxid kvóták és a zöldbizonyítványok piacán is aktív” – mondták az MVM Partner Zrt. szakértői.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom