Marketing
Elstartolt az Év Internetes Kereskedője Díj 2020
Az e-kereskedelem idén nagyobb fókusz kapott, mint valaha: a kereskedők óriási energiákat összpontosítottak arra, hogy a lehető leggyorsabban reagáljanak a járvány miatt megváltozott helyzetre.
Idén tizennegyedik alkalommal rendezik meg az Év Internetes Kereskedője Díj szakmai versenyt, amely a legjobb online kereskedőket díjazza a vásárlóközönség, illetve szakértő zsűri döntése alapján. A díj legfőbb célja, hogy a díjazottak saját példájukon keresztül érzékeltessék, hogyan lehet a saját webáruházukon keresztül az egész szektor iránti vásárlói bizalmat növelni. A díj döntési szempontrendszerén óhatatlanul változtatott a járványhelyzet, amely a vészhelyzet alatti boltbezárások eredményeként a kiskereskedelmi forgalmat egyértelműen az online csatornák fele terelte, előnybe hozva azokat a kereskedőket, amelyek online is jelen vannak – írja a digitalhungary.hu.
Emiatt idén azok a kimagasló teljesítményt nyújtó kereskedők érdemelhetik ki az elismerést – a forgalmi adatok figyelembevétele nélkül –, amelyek megoldásai üzleti fenntarthatóságot, ügyfélélményt növelő, logisztikában elől járó, valamint környezetkímélő működést tudtak biztosítani. Idén először közönségdíjat alapítanak a szervezők az online vásárlók véleményének megnyilatkoztatására. A fődíjat pedig az kapja, aki valamennyi kategóriában szakmailag kiegyensúlyozottan teljesít és vásárlók, illetve zsűri megítélése alapján is a legjobb.
Idén első alkalommal a díj házigazdája és a szervezésben együttműködő partnere az Internet Hungary / Csermely Ákos. A díj főtámogatója a Mastercard, kiemelt támogatója pedig a Magyar Posta és a GoodID.
Az e-kereskedelem most nagyobb fókusz kapott, mint az elmúlt két évtizedben valaha. A kereskedők óriási energiát összpontosítottak arra, hogy a lehető leggyorsabban reagáljanak a pandémia miatt megváltozott helyzetre, forgalmi rekordjaik megdöntése mellett lázasan dolgoznak a teljesítményük felskálázásán. A Díj egyik szakmai partnere, a Reacty Digital kutatása alapján a szektor 2019-ben 781 milliárd forgalom mellett 17%-kal nőtt. A koronavírus következtében új lendületet kapott az online melegétel, élelmiszer, egészség és wellness termék, valamint a háztartási és vegyi áru rendelés. A pandémia miatt a lakosság bizalma egyértelműen a hazai kereskedőktől való rendelés irányába fordult, még akkor is, ha korábban külföldről vásárolt. A 2020. júniusi kutatási adatok szerint a járványhelyzet alatt az online fizetések aránya 60%-ra (a 2019. évben mért 57%-ról), míg a futárszolgálatos kiszállítás 84%-ra emelkedett (2019-es 78%-ról).
„A piac célja, hogy ne csak a járványhelyzet miatti szükségmegoldásként maradjon fenn az érdeklődés az online vásárlás iránt, hanem erről a szintről is tovább fejlődni képes és preferált csatorna legyen: vagyis az internetre terelődött fogyasztók továbbra is szívesen vásároljanak online, kiemelt jelentőségű alternatíva maradjon az online vásárlás a fizikai boltihoz képest” – mondta Deák András, a díj szervezője.
„Az elmúlt hónapok történései óriási lökést adtak az internetes kereskedelemnek, ennek pedig a vásárlók a legnagyobb haszonélvezői, miközben ők azok, akik formálják is az online vásárlást. A Mastercardnál úgy látjuk, hogy ma már nem elég egy jó termék vagy szolgáltatás, legalább olyan fontos, hogy milyen utat jár be a vásárló, amíg kézhez kapja azt. Ezért is támogatjuk Az Év Internetes Kereskedője versenyt, hiszen ezek a megmérettetések mutatják meg, hogy kik azok a kereskedők, akik nem csak eladni akarnak, de folyamatosan figyelnek a vásárlói igényekre és innovatív megoldásokkal tűnnek ki az egyre kiélezettebb piaci versenyből” – mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.
A vírushelyzet az e-kereskedők és logisztikai partnereik számára is új helyzetet teremtett, melyben egyszerre kellett megbirkózni a hirtelen megnövekedett kereslet kiszolgálásával és az áru biztonságos eljuttatásával. Ebben az időszakban kiemelten fontossá vált a szoros kapcsolattartás, a zökkenőmentes együttműködés a partnerek között – mondta a Magyar Posta vállalati értékesítési igazgatója. Ráczné Hegedűs Klára hozzátette: közös felelősségünk, hogy az online vásárlás iránti megnövekedett igényt a kiszolgálás minőségének és a biztonságának folyamatos javításával fenntartsuk.
A díjat szponzoráló GoodID a biztonságos digitális ügyfél-azonosítás terén élenjáró megoldás, amely már nemcsak az e-kereskedelem, de pénzügyi szolgáltatások számára is elérhetővé tette a digitális azonosítás és hitelesítés lehetőségét.
„A GoodID nemcsak egy közösségi oldalak online beléptetésére szolgáló biztonságos adatkezelést nyújtó megoldás, ahol a felhasználó kontrollálja, kinek és milyen személyes adatot oszt meg magáról. A GoodID mára a pénzügyi szektor biztonsági követelményeinek is megfelelő, auditált digitális irattárca, ahol nem csak kedvenc kereskedőink törzsvásárlói kártyáit, hanem személyazonosító okmányainkat és egyéb igazolványainkat is biztonságosan lehet digitalizálni és tárolni; sőt, ezeket online ügyintézésre is tudjuk használni” – emeli ki Szabó Tamás, a GoodID-t fejlesztő ID&Trust ügyvezető igazgatója.
Részletek: itt.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.