Marketing
Felértékelte az automatizáció jelentőségét a járvány
Mintegy 300 vállalat megkérdezésével zajlott 2020 nyarán az a kutatás, melyet a G7 szakportál segítségével végzett az SAP Hungary Kft.
A kérdések elsősorban azt vizsgálták, hogy milyen hatással voltak a gazdasági szereplők döntéseire és várakozásaira a koronavírus járvány nyomán elrendelt korlátozó intézkedések, és milyen mértékben alakult át a digitalizáció szerepe a vállalatoknál a pandémia hatására. A válaszadók köre ugyan nem volt reprezentatív – a magyar gazdaság összetételéhez képest ugyanis némileg felülsúlyozott volt az IT, a kereskedelem, a pénzügyi szektor, vagy éppen az egyéni vállalkozók aránya – a 20 különböző szektorból érkező válaszok mégis jó összképet adnak arra vonatkozóan, hogy mennyire igazolhatók az általános várakozások, és hol mondanak ellent a valódi tapasztalatok.
A koronavírus miatt veszteségeket szenvedő szektorok között elsőnek általában a vendéglátóipart, a turizmust, az autóipart, a kultúrát és a szórakoztatóipart szokás említeni, ezt a felmérés is igazolta. A kutatásban megkérdezettek válaszaiból azonban az is kiderült, hogy a válság sújtotta ágazatok listáján a nyomukban van az egészségipar, az ingatlanszektor és az oktatási szolgáltatások is.
A megkérdezettek 60%-a a kereslet visszaesését jelölte meg a válság elsődleges és legérezhetőbb negatív hatásaként. Szignifikáns problémának ítélték továbbá a beszerzési nehézségeket, illetve a kintlevőségek várható felhalmozódását, de minden nyolcadik válaszadó a belső kommunikáció hiányosságaira is hivatkozott.
A megkérdezett vállalatok létszámtól függően eltérően látták a teljes évre szóló árbevételi kilátásokat. A teljes minta tekintetében közel 60%-os volt azon cégek aránya, akik csökkenteni voltak kénytelenek idei várakozásaikat. A 200 főnél nem nagyobb vállalkozások mutatkoztak sokkal érzékenyebbnek a válság következményeire, körükben több mint 60% azon cégek aránya, akiknek rontaniuk kellett az árbevételi kilátásaikon. Minden ötödik cég esetében akár 30%-ot meghaladó mértékű esést tartanak valószínűnek. Ugyanakkor a 20 fő alatti cégek közül minden tizedik éppen, hogy pozitívan korrigálhatta árbevételi terveit, akár 30%-os mértékben is. Ezek meghatározóan a kis- és nagykereskedelem, a logisztika, az informatika és a pénzügyi tanácsadás területén tevékenykedő kiscégek és egyéni vállalkozók voltak. Ugyanebben a vállalati körben nyílt arra is esély, hogy új embereket vehessenek fel.
A válság nyomán meghozott döntések természetesen személyi jellegűek is voltak. Az elbocsátás kényszere elsősorban a kevesebb mint 200 főt foglalkoztató cégeket sújtotta, itt akár 20%-ot meghaladó leépítésekre is sor került, és az összképet tovább rontja, hogy a megkérdezettek további 10 százalékánál van kilátásban elbocsátás, ha nem javul a helyzet az év hátralevő részében. Ugyanakkor a több mint 200 főt foglalkoztató cégek körében csak minden tizedik cégnél kellett dolgozót elküldeni.
A megkérdezettek több mint kétharmada úgy nyilatkozott, hogy cége sikeresen ugrotta meg a távmunkára való átállás kihívását, legnagyobb részüknél a feltételek eleve adottak voltak, és csak minden nyolcadik cégnél kellett valamiféle infrastrukturális előkészület. Viszont a cégek negyede azt jelezte vissza, hogy ha akarna se tudna távmunkára berendezkedni, a tevékenység vagy a cégstruktúra okán – írják.
Jelentős eltérés a 20 főt vagy annál kevesebbet alkalmazó vállalkozásoknál mutatkozott, körükben csak a cégek 60%-a tudott megfelelni a távmunkás kihívásoknak. A távmunka eredményességére ez a szegmens is panaszkodott, ugyanakkor leginkább – megközelítőleg 30%-os mértékben – a 20 és 200 fő közötti vállalatok érezték ezt megterhelőnek. Eközben az 500 fő feletti nagyvállalatok több mint harmadánál a távmunka hatására még nőtt is a munkaerőhatékonyság, ami az irodaterületi igények jövőbeni alakulásáról is sokat elárulhat.
Amennyiben a távmunka hatását azzal vetjük össze, hogy milyen árbevételi kilátásokat fogalmaztak meg a cégek, azt láthatjuk, hogy akik a válság ellenére növekedésre számítanak, azok a távmunka hatékonyságáról is pozitívan nyilatkoznak.
„A kutatásunk visszaigazolta, hogy a pandémiás intézkedésekkel sújtott hónapok egyik legfontosabb tanulsága a digitális felkészültség felértékelődése.” – összegezte az eredményeket Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.
A cégeknek valamivel több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy feladataik egy-egy részterülete vagy akár jelentős része automatizált. Ugyanakkor az automatizáltság mértékének és a bevétel idei alakulásának összefüggése árulkodó. Ahol kézzelfogható előrelépés történt már korábban az automatizációban, ott válságállóbbak a folyamatok.
A megkérdezett cégeknél komoly változást hozott a digitális technológiák alkalmazásának megítélése a járvány hatására. Az 500 fő alatti cégek mintegy 20%-a ugyan még úgy nyilatkozott, hogy nem volt fontos terület eddig sem, ugyanakkor a cégek jelentős része – különösen az 500 főnél több munkatársat foglalkoztatók – inkább arról számolt be, hogy előtérbe került, vagy még inkább, elengedhetetlenné vált a digitalizáció: így nyilatkozott a megkérdezettek több mint harmada. „Minél összetettebbek az üzleti folyamatok egy vállalatnál, annál sérülékenyebbek is. Ezért megkerülhetetlen a jelentősége a digitalizációnak, hiszen ennek révén nemcsak gyorsabb, pontosabb, tisztább képet kaphat egy cég, hanem csökkentheti működési kockázatait, költségeit, és a jelen helyzetben a pandémiás kitettségét” – magyarázta Pintér Szabolcs.
Hogy a jövőben milyen digitalizációs lépéseket érdemes megtenni, arra persze vállalatmérettől, tevékenységtől, az eddigi készültség fokától függően ezerféle válasz adható. Az SAP Hungary és a G7 kutatására beérkező válaszok alapján elmondható, hogy a cégek legtöbbje jelenleg a kézzelfogható eredményt – tehát akár megtakarítást, vagy gyors megtérülést – hozó fejlesztésekre koncentrálna. Fókuszban a vállalati döntéseket segítő és a költségeket kordában tartó back-office és controlling fejlesztések, és integrált vállalatirányítási rendszerek vannak, ezeket követik az értékesítést támogató marketing automatizációs eszközök és az ügyfélkiszolgálást és ügyfélélményt erősítő digitális fejlesztések, majd pedig a munkaerő hatékonyságát növelő, illetve a munkaerőt kiváltó robotizációs fejlesztések a népszerűek. Emellett a cégek közel 20%-a költene kereslet-kínálat előrejelzést kínáló és digitális ellátási lánc menedzsment megoldásokra, digitális humán erőforrás menedzsment platformra, és fektetne ipari automatizáció, ipar 4.0 fejlesztésekbe.
A kutatás arra is kereste a választ, hogy milyen segítségre számítanak a gazdasági szereplők a kormány részéről. A megkérdezettek a lehetséges támogatások közül elsősorban az adó- és járulékcsökkentést, bértámogatást, és az informatikai fejlesztéseik központi támogatását jelölték meg potenciálisan leghasznosabbnak – teszik hozzá.
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.