Marketing
„Folyamatosan kell monitoroznunk a következő nagy tehetségeket”
Az A38 programstruktúrája sosem lehet kiszolgáló, az a végünket jelentené – mondta el lapunknak Bende Zsuzsanna, az A38 Hajó vezető programszervezője és Berta Zsuzsi, a cég digitális marketing vezetője.
Az elmúlt évtizedben az A38 Hajó már több mint tízezer programot bonyolított le, éves látogatószáma pedig meghaladja a százötvenezer főt. Hogyan változtak a közönség igényei ez idő alatt?
Bende Zsuzsanna: Ez a kérdés elég nehezen válaszolható meg tizenöt év távlatából, ami viszont biztos támasz nekünk is, hogy az emberek kíváncsisága nem csökkent az elmúlt másfél évtizedben, és erre tudunk mi is alapozni minden programszintű kérdés megválaszolásában. Persze ebben a sokszínűségben sem minden műfaj vagy szubkultúra szabatolt hosszútávon: hullámok, újnak tűnő hangok jönnek-mennek, de amire a legbüszkébbek vagyunk, hogy a közönségünk így sem velünk öregszik, és épp annyiban számíthatunk visszatérőkre, mint olyanokra, akiknek épp most alakul ki az első ‘Hajós élményük. Ugyanakkor bármelyik generációról is legyen szó, az biztos, hogy az alapvető igényük velünk szemben is állandó: hogy kurrens, izgalmas, a radar alatt mozgó, feltörekvő tehetségeket, egyszeri és megismételhetetlen témájú programokat, és ami fontosabb, igazi élményt adhassunk a közönségnek, legyen szó akár a kiállításokról, akár a koncertekről, akár a partykról, akár a workshopokról, vagy az éttermes sorozatainkról.
Milyen programokra nőtt a kereslet, melyek iránt csökkent?
Bende Zsuzsanna: Ezt ilyen értelemben nagyon nehéz tipizálni, sok esetben ez nem műfaji, hanem előadói-szerzői kérdés: ha valaki megtépázza az életművét, akkor egy rossz döntéssel, vagy csalódást okozó lemezzel is könnyedén elfelezheti vagy harmadolhatja a budapesti közönségét. Mivel igyekszünk minden létező műfajnak teret biztosítani, emiatt az egyes zsánereken belül sem állandó az, hogy hány embert érhetünk el, a nap végén ez úgyis a rajongókon és az előadón fog múlni, de az így is általános észrevétel, ha egy műfaj közönsége önmagában elkezdett idősödni, akkor egyre nehezebb az otthon melegéből elrángatni a célközönséget a fedélzetre, de ez bennünket is csak arra ösztökél, hogy folyamatosan monitorozzuk a következő nagy tehetségeket, mert az A38 programstruktúrája sosem lehet kiszolgáló, az a végünket jelentené.
Az A38 Hajó programválasztéka rendkívül sokszínű. Hogyan látják, milyen területen számítanak a legkiemelkedőbbnek Magyarországon?
Bende Zsuzsanna: Erre is nehéz egyértelmű választ adni, és azt gondoljuk, a reakcióidőnk lehet igazán kiemelkedő, hogy még olyan feltörekvő produkciókat csíphessünk el jó időben, akik a következő pillanatban hatalmasra nőhetnek. A Nouvelle Vague, Parov Stelar, St. Vincent, Selah Sue, az Oscar & the Wolf, a Tycho, a Kensington, Mac DeMarco, Rilés vagy a Ross From Friends mind önmagukban is sikertörténetek, amik túlmutatnak a mi aktivitásainkon – mi csak jókor reagáltunk, és megbízott bennünk annyira a zenekarok, előadók képviselete, hogy velünk akarjanak újra és újra dolgozni.
 |
| Berta Zsuzsi |
Hogyan látják, milyen módon lehet napjainkban a leghatékonyabban népszerűsíteni a kultúrát?
Berta Zsuzsi: A saját szemszögünkből azt látjuk, hogy a kommunikáció jó pár fókuszpontja megváltozott, részben ez az oka annak is, hogy az A38 Hajó eddigi legszéleskörűbb arculatváltását vitte végig a tavalyi évben. A kifinomult üzenetformálásnál már elsődlegesebb a platform megválasztásának kérdése, a “hangos” promóciót a konzisztens márkajelenlét, az intuíciót az adat váltotta, a kommunikáció alapvető kontextusában már egyre inkább a teljeskörű, ideális esetben perszonalizált élményszolgáltatás kap helyet. Szerintünk a kultúra népszerűsítésével és az önazonos értékmisszióval egyenrangú kérdéskör a tudatos közösségmenedzsment és a látogatók preferenciáinak mély megismerése is. Az biztos, hogy ezen irányok mentén minden zeneipari és koncertpiaci szereplőnek nagyon fontos feladatai lesznek a következő években.
Önöknek milyen módszereik vannak a kultúra népszerűsítésére?
Berta Zsuzsi: Az exkluzív tartalmak hangsúlyozása, a produkcióval való szoros együttműködés, a megfelelő ütemezés, az élménykonzerválás és a hatékonyságmérés mind egyenrangúan fontos tényezők. Az utóbbi években tisztán látható trend, hogy az online jegybevételt hozó user funnelek egyre nagyobb részében, pl. 2018-ban már 80%-ában legalább egyszer szerepelt valamilyen közösségi média platform. A folyamatos tesztelés és finomhangolás ezért ezeken a felületeken prioritás, persze nemcsak a toborzás és jegyértékesítés felé terelés, hanem a proaktív márka- és koncertélmény összekapcsolás szempontjából is. Európa-szerte unikális példát mutatunk különböző zenei műfaj csoportokra osztott YouTube-csatornáinkkal (A38 Vibes: pop, rock, indie; A38 Rocks: hard rock, metal, hardcore, punk; A38 World: világzene, folk; A38 Free: jazz, experimentális műfajok) amelyeken már többszáz koncertfelvételünk tekinthető meg, több mint 20(!) évnyi időnek megfelelő nézettséggel. Kimagasló technikai infrastruktúránknak köszönhetően profi streaminggel is ki tudjuk szolgálni a fellépőinket. Bár itthon egyelőre gyerekcipőben jár ez a dolog, és a zenekarok még nem keresik a benne rejlő lehetőségeket, egyértelműen látjuk, hogy külföldön már az online közönséggyűjtés és interakció-teremtés pótolhatatlan eleme. Ezek mellett a print is mindig elköteleződésünk tárgya volt: több éve adunk ki saját, két nyelven megjelenő havi programmagazint, amit elsősorban az igazán elkötelezett és zeneileg fogékony közönségünknek szánunk. Az értékmissziónk önazonosságát célunk reprezentálni, ennek elsődleges terepe a saját médiaportfóliónk és első címzettje a már meglévő közönségbázisunk.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.