Marketing
Fúzió nélkül is van jövő
A Ringier rekorderedményéről már tudtunk, a kiadó most további részletekkel szolgált. A print piac zsugorodik, az online üzleti modelleket mindenki keresi, a mobil sem hozott megváltást. A gazdasági válság vége sem látszik még. Van élet az Axel Springerrel való fúzió nélkül is. A kiadó számára az új „dobozok” keresése és monetizálása a kiemelt feladat, és hamarosan lesz Ringier TV is.
A Ringier Kiadó előző évi üzleti eredményét bemutató sajtótájékoztatóra a korábbi években általában április elején került sor, és rendszerint Michael Ringier tulajdonos is jelen volt. Idén ez elmaradt, hiszen az érintett cégek a Ringier-Axel Springer fúzió engedélyezésére vártak, amelynek jelentős hatása lett volna a magyar Ringier idei évére, jövőképére. A szokásos április eleji időpontban azonban nem tudtak volna a jövőjüket jelentősen befolyásoló tényezőről beszélni, így Magyarországot ezúttal kihagyták az európai körútból.
A tervezett fúziót a magyar hatóságok nem hagyták jóvá, így Mihók Attila ügyvezető igazgató és Matthias Graf, a Ringier AG vállalati kommunikációs igazgatója június végén egy Axel Springer nélküli jövőképet vázolt fel a szaksajtó munkatársai előtt.
Piaci helyzet és rekorderedmény
Mihók Attila bevezetőjében részletesen értékelte a médiapiac helyzetét és a Ringier kiadó 2010-es eredményeit (E témában készült korábbi interjúnkat elolvashatja ezen a linken!). Mint elmondta, tavaly a piac egészét a költségek csökkentése jellemezte, termékek, lapok, rádiók, médiacégek szűntek meg. Sokan már 2009-re várták ezt a megszűnési hullámot, ami végül 2010-re csúszott, mivel a médiacégek egy ideig jobban állták a megpróbáltatásokat, mint azt a megfigyelők többsége eredetileg gondolta.
A válságnak azonban még mindig nincs vége – hangsúlyozta Mihók Attila. A napilappiac szűkülése tavaly is folytatódott, erre a szegmensre negatív trend jellemző, bár, mint elmondta, a Blikk példányszáma csökken, miközben olvasottsága nő. A magazinpiacon is erózió érzékelhető, számos kiadó bezárt, vagy ritkábban ad ki egyes lapokat. A Ringier nem kényszerült lapbezárásra, sőt volt olyan, mint például a Blikk Nők Otthon és Kert, amely negyedévesből kéthavi lap lett. Az olcsó lapok és a legdrágább glossyk között, a középkategóriában még látnak üres helyeket, így fognak magazinokat indítani a közeljövőben is.
A print szegmens egészében még mindig nagyon fontos a Ringier számára, összbevételének kilencven százalékát adja a lapeladás és a hirdetésértékesítés. Utóbbi kapcsán azonban Mihók Attila megjegyezte, a hirdetési bevétel egy jelentős hányada eltűnt, és nem csak a print lapokból, hanem a tévékből, a rádiókból és az online szegmensből is. Ebben a kontextusban különösen értékes, hogy a kiadó 2010-ben 5,2 százalékkal tudta növelni árbevételét, és 13,6 százalékos árbevétel-arányos nyereségével rekordévet zárt. Az árbevétel összetételét tekintve az látható, hogy napilapos bevételek zsugorodása mellett a magazindivízió árbevétele közel duplájára nőtt, és jól alakultak az egyéb tevékenységek, a CD-k, DVD-k, könyvek eladásai.
Online dilemmák
“A fizetős tartalmak szempontjából döntetlenre állunk – mondta Mihók Attila -, a nulla-nullás eredmény azt jelzi, továbbra sem találta meg senki azt az üzleti modellt, amiből pénz keletkezne. A magyar piacon tavaly volt növekedés, de nem a display területen. Csak display hirdetésből egyébként sem lehet megélni”.
Az ügyvezető értékelése szerint az online piac tovább szegmentálódik, rengeteg kis oldal indul. A Facebook is sok pénzt visz el a hagyományos médiától, bár nagyon sok cég úgy követi a social media felé mutató trendet, hogy eközben jószerivel azt sem tudja, mennyit költ, pontosan mire, és az milyen eredményt hoz számára. A Ringier maga is aktív a Facebookon, de számára ez a tevékenység a szórakoztató divízió fejlesztéséhez fontos.
Mobilkor?
“Egy évvel ezelőtt megmentőnek kiáltották ki a mobil megoldásokat – mondta Mihók Attila-, aztán eltelt egy év, és most azt látjuk, a kiadók többsége ingyen optimalizálta a tartalmait a mobil platformokra. A mobil ugyanarra fejlődik, amerre a net. Nem születnek alkalmazások fizetős irányba”.
De a magazinok digitális előfizetéséről se jönnek jobb hírek. Folyik az útkeresés, az egész médiavilág a digitális tartalmak pénzre váltásának lehetőségét kutatja. Ez nem Magyarország-specifikus probléma, a világon mindenütt így van. A Ringier pozíciói azonban az ügyvezető szerint jók, hiszen az átmeneti időszakban a hagyományos termékekből soha nem látott nyereséget termel.
Integrált tartalmak és monetizálás
“A további fejlődés szempontjából az integrált tartalmak előállítása a lényeg, az, hogy az adott tartalmakkal hány embert érünk el” – fogalmazott Mihók Attila. A cég keresi azokat a “dobozokat”, amelyek segítik a meglévő tartalmak monetizálását, az elérés növelését. Lapjaik, weboldalaik az utóbbi évek összes jelentős koncertjét, sporteseményét támogatták, mostantól a szervezést és a jegyértékesítést is vállalják. Nagyobb teret szánnak a felhasználók által generált tartalmaknak is, amelynek egyik markáns újdonsága a Népsport blogközösség.
Mihók Attila ugyanakkor azt is hangsúlyozta, napjaink információdömpingjében minden korábbinál nagyobb szükség van arra, hogy valaki ellenőrizze, megszerkessze a nyersen ömlő híreket, és kiszűrje a megbízhatatlan információkat.
Nyereséges MédiaLOG
Az utóbbi évek egyik problémagócának számító MédiaLOG-ot sikerült végre rendbe tenni, így utólag jó döntésnek bizonyult, hogy 2010-ben nem adták el a Magyar Postának. A terjesztő cég tavaly már nyereséget termelt, ráadásul közeledik a postai szolgáltatások liberalizációja, az e-commerce növekedése révén pedig jelentősen nőni fog a kiscsomagok kézbesítése. Mihók Attila azt is hangsúlyozta, hogy a MédiaLOG harmadik tulajdonosa (a Ringier és a Népszabadság mellett), a Sanoma rendkívül korrekt üzleti partner. Bár más területeken konkurensek, hasonló értékeket vallanak, hasonló a jövőképük, szakmai kérdésekben is azonos platformon állnak.
A fúzió nélküli jövő
Jó lett volna, ha az Axel Springerrel tervezett fúzió megvalósul, de így sincsenek kétsége esve – mondta Matthias Graf. Egyelőre elemzik az új helyzetet, és megfontolják a további lehetséges lépéseket. “Négy országban már jól működik a közös vállalat, annak a működése akkor sem kerül veszélybe, ha Magyarország kimarad a rendszerből. Van itt egy kiváló kiadójuk, amely fúzió nélkül is eredményes. A cég leányvállalatai maguk dolgozzák ki a stratégiájukat, alkalmazkodva a corporate stratégiához” – tette hozzá.
A 2011-es évet tehát – amelynek a fele már eltelt – az Axel Springer nélkül tervezik. Mihók Attila ennek kapcsán elmondta, látszanak a fő trendek: a Blikk és a Nemzeti Sport jól teljesít, a Népszabadság csökkenésének üteme fékeződött. Ha nem nő a fogyasztás (ami valószínű), akkor továbbra sem lehet médiapiaci növekedés. A válság bekövetkeztekor folytak a viták, hogy a görbe V, L vagy W alakú lesz-e, most az utóbbi a legvalószínűbb. Mihók Attila azzal számol, jöhet még 2-4 nehéz év, de utána sem lesz könnyű a piac. Folytatódik az online üzleti modellek keresése. A Ringier kiemelten kezeli a további diverzifikációt a szórakoztató tartalmak körül. Pénzügyileg az a cél, hogy ismét elérjék a 2010-es év nyereségét.
Népszabadság: nincs puhulás
A Népszabadság esetében a további konszolidáció, a két vállalat közötti szinergiák erősítése, az infrastruktúra összevonása, a kiadó elköltöztetése jelenthetne előrelépést. Mint Mihók Attila elmondta, a költségek csökkentése önmagában nem oldja meg a napilap gondjait, a kiadói munka javítása sokkal többet hozhatna. “Nem érdemes fájdalmas lépéseket hosszú időre elhúzva, lassan adagolva megtenni. A problémák elodázása, a döntések felpuhítása csak ront a helyzeten. A Népszabadság egylapos kiadóként aligha lehet eredményes, diverzifikált portfoliót kell kialakítanunk”.
Matthias Graf ismét megerősítette, a Ringier AG nem akarja eladni a Népszabadságot: “Az ezzel kapcsolatos döntés a magyar menedzsment kezében van, amely érti a dolgát, és élvezi a tulajdonos maximális bizalmát. Ahhoz, hogy a lap eladásáról egyáltalán beszélni lehessen, először rendbe kell tenni”.
A következő hetekben személyi döntések vannak napirenden. Vörös T. Károly főszerkesztői megbízatása június 30-án lejárt, megbízott főszerkesztőként egyelőre Tóth Levente irányítja a lapot. A főszerkesztői pozíciót meghívásos pályázaton tölti be a kiadó. Ennek részleteiről a július 21-én esedékes felügyelőbizottsági értekezleten döntenek.
Jön a Ringier TV
Ami a közeljövőt és az integrált tartalom-előállítás alapján létrejövő új termékeket illeti, Mihók Attila jelezte a Ringier TV várható megjelenését. Ma még nincs semmilyen konkrét megállapodásuk erre vonatkozóan, senkinek nem szerződött partnerei vagy beszállítói, viszont az ügyvezető megfogalmazása szerint nagyon erős kompetenciáik vannak a bulvár, a sport és a női témák területén. “Képesek vagyunk akár mozgóképes tartalomban is olyat előállítani, ami jól értékesíthető”.
A televíziós tartalmak persze nem csak a hagyományos műsortovábbítás csatornáin működhetnek, hanem online és mobil platformokon is. 2011. június 15. óta külsős tanácsadóként Radnai Péter, a Playboy korábbi főszerkesztője dolgozik a televíziós/videós tartalmak fejlesztésén. Ez a fajta tartalomszolgáltatás csak itthon új: a Ringier AG már több éves tapasztalattal rendelkezik a televíziós tartalmak előállítása terén. Azt a know-how-t akarják most a magyar piacon is kiaknázni. Így az integrált tartalmak hasznosítása print, online, mobil és mozgóképes formában is lehetővé válik.
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.