Marketing
Hogy gondozd a talentedet?
Az RTL Klubnál a marketing és kommunikációs területtől a sales vette át a top-műsorvezetők és a műsorokban feltűnő új tehetségek menedzselésével kapcsolatos feladatokat. A piacvezető televízió talent management tevékenységét május óta Mátsik Emese irányítja.
Májusban bíztak meg az RTL Klub talent management tevékenységének irányításával. Hány terület tartozik hozzád összesen?
Fő tevékenységem változatlanul a B2B tevékenységek irányítása az ad sales és a disztribúció számára, ebben nincs változás. A talent management révén bizonyos értelemben visszatérek korábbi, sales-es munkámhoz. A cégvezetés üzleti döntése volt, hogy a sales igazgatóság foglalkozzon a spot, non-spot, online értékesítés mellett a tehetségeink gondozásával is, hiszen alapvetően ez is értékesítés, még ha az előzőekhez képest kisebb volumenű is. Így most már az összes értékesítési tevékenység az R-Time-on belül található.
A tehetség szinonimája az ismertségnek, a népszerűségnek?
Nem.
Hol húzódik a kompetenciátok határa?
Kettős feladatot látunk el. Egyfelől azokat menedzseljük, akik a saját műsorainkban szerepelnek, vagy azokból kinőve műsorvezetőként is celebritássá vagy potenciális celebritássá válnak. Jó példa erre mondjuk Nádai Anikó, aki egykor Való Világ-szereplőként kezdte, utána az Éjjel-Nappal Budapestben kapott főszerepet, majd a Farmot vezette, most pedig a következő Való Világ egyik műsorvezetője lesz. Ő már egyértelműen kinőtte magát a kezdeti szerepéből.
A másik körbe azok tartoznak, akik a klasszikus tehetségkutatókból, a Csillag születik és az X-faktor műsorokból emelkedtek ki. Fontos felmérni, mennyire kedvelte meg őket a közönség, és ha népszerűek, akkor nekünk is érdemes támogatnunk őket a saját eszközeinkkel. Ekkor már közösen tudunk pénzt csinálni a szponzorációból és a számukra szervezett nem televíziós fellépésekből.
Egy műsor szereplőválogatása során szempont, hogy a kiválasztottak később is hasznosíthatóak legyenek?
Nem, olyankor az első és legfontosabb szempont mindig maga a műsor. Legyenek benne olyan emberek, akik ügyesek bizonyos területeken, vonzzanak sok nézőt, legyen izgalmas az adott produkció. Ilyenkor még nem foglalkozunk azzal, kit lehet később tovább építeni.
A talent management számára a műsorvezető, a művész egy termék. Készülnek rájuk egyéni marketingtervek, folyik ezen a területen „termékfejlesztés”?
Inkább nevezzük közös munkának, közös gondolkodásnak, amelynek során együtt kitaláljuk, kiből mit lehet kihozni. A közös gondolkodás, egyeztetés nem csak az érintett személlyel folyik, hanem házon belül, a társosztályokkal is. Amikor valaki kinövi magát az eredeti szerepéből, akkor gondoljuk végig, milyen támogatást tudunk neki adni, hogyan erősíthetjük az image-ét kommunikációs eszközökkel. Jó példa erre a mostanában szárnyait bontogató Gál Petra, aki Szabó Zsófi váltótársa lett a Story Extrában. Ő most építi saját magát, és a cég is most kezdett vele komolyabban foglalkozni. A munkánknak, a menedzselhető személyek számának vannak határai, hiszen nagyon sok ember kerül képernyőre, sokkal több, mint ahányat szervezett keretek között tovább tudunk építeni.
De a munkánk azért sem lehet teljes körű, mert olyanok is szerepelnek a műsorainkban, akiket nem köt hozzánk kizárólagos szerződés. Nekik van saját menedzsmentjük, így velük csak az itteni szereplésükkel kapcsolatos dolgokban működünk együtt.
Elsődlegesen a műsorvezetők top gárdájára és a tehetségkutatók nyerteseire koncentrálunk, de egyedi elbírálás alapján másokat is igyekszünk támogatni. A támogatás akkor is működik, amikor valakinek éppen nincs műsora. Akikkel leszerződtünk, azokkal folyamatosan törődni kell, hiszen a menedzselés a műsoroknál szélesebb tevékenységi kört jelent, minden időszakban vannak, lehetnek például sajtómegjelenések vagy fesztivál-szereplések.
Foglalkoztok másokkal is, akik nem a saját műsorvezetőitek, vagy saját tehetségkutatótok szereplője? Gondolkodtok azon, hogy kiket lenne érdemes leigazolni, üzleti alapon menedzselni?
Természetesen olyan szempontból is figyelünk a piacra, hogy kiknek az ázsiója, népszerűsége emelkedik, a legfontosabb feladatunk azonban mégiscsak az, hogy a saját csatornáinkhoz kötődő tehetségeket támogassuk. De megállapodhatunk olyan független szereplőkkel is, akikben üzleti potenciált látunk, és akik maguk is úgy érzik, hogy a mi segítségünkkel jobban boldogulnak.
Akár azt is javasolhatjátok, hogy egy konkurenstől kit kellene megszerezni?
Elvileg lenne ilyen lehetőség, de a képernyős arcok megszerzése alapvetően a programming és a kreatív terület kompetenciája. Javaslatot tehetünk, de dönteni ők fognak.
A televízió egy professzionális szervezet, de emberek dolgoznak benne. Te magad hogyan éled meg, hogy sokféle emberrel kell foglakoznod, akiknek egy részét bizonyára tudod kedvelni, másokat meg nem feltétlenül?
Ezt a mi szakmánkban az ember hamar megtanulja kezelni. Elég régen foglalkozom ügyfélkapcsolattal, én mindenkiben találok valami jót, ilyen a természetem. Azt szoktam mondani, akit már én se szeretek, azzal tényleg baj van. Nyilván akadnak olyan emberek, akik tényleg elég fárasztóak, és vannak, akikkel össze is barátkozom, de a munka nem erről szól. Azt gondolom, ha valaki valamilyen területen eljutott oda, hogy ismerik, elismerik, aki a maga területén bizonyította a tehetségét, azt másoknak is becsülniük kell benne.
A kommunikációs szakmák egyik legfontosabb kifejezése a mérhetőség. A talent management eredményességét hogyan méritek?
A legegyszerűbb mérőszám, a nulladik fázis a pénz, amit megkeresünk vele. De ez a terület sokkal kisebb árbevételt generál, mint a spot vagy a non-spot. Az általunk létrehozott járulékos értékek fontosabbak, mint a készpénz. Célunk, hogy akik nálunk szerepelnek, azok lojálisak legyenek hozzánk. Az is szempont, hogy 360 fokos marketingszolgáltatást tudjunk nyújtani az ügyfeleinknek, ne csak klasszikus reklámokat biztosítsunk nekik, hanem például azt is, hogy egy ismert arc a saját Facebook-oldalán posztoljon valamit, ami az ügyfélnek fontos. Ezt persze a helyén kell kezelni, senkit nem lehet csak reklámozásra használni. Mérni tudjuk a tehetségeink elégedettségét is, ami a lojalitáson túl a konfliktusmegoldást, konfliktus-megelőzést segítheti.
Van házon belüli sztárindexetek, amivel követitek, hogy kinek emelkedik a csillaga, és ki lesz kevésbé fontos?
Vannak a piacon ilyen számok, kutatások, de ezeket titkosan kezeljük, még házon belül is nagyon kevesen ismerjük az ilyen típusú adatokat. De manapság már nem olyan nehéz a főbb számokat megtudni, sokszor elég megnézni, egy sztárnak hány követője van Facebookon vagy Instagramon. Igaz, ezek a számok sem árulnak el mindent, Sebestyén Balázsnak például egyáltalán nincs social media felülete, mégis tudjuk, hogy ő az egyik legnépszerűbb műsorvezető. A másik véglet Kasza Tibi, akinek több mint 700 ezer követője van Facebookon, ráadásul nem ügynökséggel dolgozik, hanem saját maga kezeli az oldalát.
Lehet a talent managementet tanulni valahol? Téged hogyan képeztek ki?
Az egyetemeken tanítanak kommunikációt, marketingkommunikációt, de hogy ezeken belül szóba kerül-e a talent management, nem tudom. Megtanulod a gyakorlatban, ellesed, ráérzel.
Az RTL Klub külföldi háttere nem segít? Mondjuk kiküldenek egy nagy tévéhez egy hónapra…
Egy napra…
Akkor egy napra.
Igen, azt el tudom képzelni, jó lenne megnézni azokat, akik régebben csinálják a talent managementet. A nagy nyugat-európai piacok különböznek a miénktől, de biztosan tudnánk inspiráló ötleteket nyerni. Amikor utazom a nagyvilágban, igyekszem nyitott szemel járni, legalább egy jó reklámot, egy kreatív megoldást hazahozni.
Milyen terveket és elvárásokat fogalmaztak meg, amikor rád bízták a feladatot?
Van egy pénzügyi terv, aminek a számait teljesíteni kell, időarányosan jól állunk. Az élet ilyenkor sem áll meg, hiába van papíron nyári szünet, nekünk ez sem csendes időszak. Egyrészt az őszi programokat ilyenkor készítjük elő, másrészt a partnereinknek folyamatosan mennek olyan tevékenységeik, amelyekhez minket használnak, az általunk menedzselt televíziós arcokat hívják a sajtótájékoztatókra, fesztiválokra, egyéb eseményekre.
Az interjú elsőként a Médiapiac 2016/7-8. számában jelent meg.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.