Marketing
Hogyan állunk digitális képességek terén?
Különösen az okoseszközök kapcsán érzékelhetőek hiányosságok, az általuk nyújtott lehetőségeket korántsem használják ki teljes körűen.
Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss, 2015 júniusában végzett online kutatása során a felnőtt magyar internetezők hat-hat kulcstevékenység közül választhatták ki, hogy melyeket végezték már valaha asztali számítógépen vagy laptopon, okostelefonon vagy tableten, illetve eszköztől függetlenül az interneten. Az 1-2 megjelölt tevékenység alacsony, a 3-4 közepes, az 5-6 tevékenység pedig magas digitális kompetenciának felel meg. Minél több tevékenységet jelölt meg tehát valaki, annál inkább tekinthető hozzáértő felhasználónak. Ezek alapján a felnőtt netezők 20%-a alacsony, 43%-a közepes, 37%-a pedig magas digitális kompetenciával rendelkezik az internetezés terén.
 |
A netezők közül egyre többen már nem csupán email küldésre és információkeresésre használják a netet, hanem akár telefonálásra, fájlmegosztásra, sőt weblapkészítésre is. Az okostelefon és a tablet teljes körű használata azonban még elmarad az asztali számítógép és laptop mögött, a válaszadók több mint harmada nem, vagy csak kis mértékben aknázza ki az ezen eszközök által nyújtott lehetőségeket. Utóbbi csoport okostelefont például vagy egyáltalán nem használ, vagy csak az alapvető funkcióit veszi igénybe, mivel úgy véli, „a telefon csak telefonálásra való”.
Ezzel szemben megjelentek azok a rétegek is, akik az okostelefont és a tabletet már nem csak a PC vagy a laptop mellett, hanem akár helyette is használják, méghozzá a legkülönfélébb tevékenységekre. Az okoseszközök esetében persze fontos azt is megjegyezni, hogy ezek megfelelő használatának elsajátítása hazánkban nem része az oktatásnak (ellentétben a számítógép-használattal), ráadásul ezek inkább személyes eszközök, így aki nem rendelkezik velük, annak a lehetőségei igen korlátozottak ezek funkcióinak megismerésére.
Az iskolai oktatás nem elég
Az oktatási intézmények által nyújtott ismeretek szintjét és mennyiségét a felnőtt netezők kétharmada nem tartja megfelelőnek hazánkban, 54% szerint például a megfelelő és biztonságos okostelefon- és tablethasználatot is a tananyag részévé kellene tenni.
A felnőtt netezők döntő többsége saját bevallása szerint nem csak az okostelefonok és a tabletek kezelését, hanem a számítógép-használatot is magától, saját tapasztalatai alapján tanulta meg, háromegyedük pedig fejleszteni is szokta ezt a tudást. Az oktatásra vélhetően inkább egyfajta „bevezetésként” tekintenek, mely az alapokat adja meg, amit aztán mindenkinek magának kell tovább építenie.
Mivel a digitális világ folyton változik, újabb és újabb eszközöket és lehetőségeket nyújtva, így csak azok tudnak magabiztosan eligazodni benne, akik folyamatosan képezik magukat. A felnőtt netezők 70%-a számára kimondottan fontos a digitális készségeinek folyamatos fejlesztése.
A digitális világgal kapcsolatos tudás bővítésének elsőszámú forrása pedig mi is lehetne más, mint maga az internet: 60% számára ez a „digitális iránytű”, amivel bármilyen felmerülő kérdésre választ találhat. Mára tehát az internet annyira az életünk részévé vált, hogy még az internethasználat során felmerülő problémáinkra is az internet segítségével keressük a megoldást.
Az otthoni minta a kulcs a gyerekek számára
Aki netezik, annak jellemzően a családtagjai is neteznek, legyen szó akár gyermekről, testvérről, szülőről vagy nagyszülőről.
A többség (82%) elengedhetetlennek tartja a gyerekek digitális térben való eligazodásának, magabiztosságának segítése érdekében, hogy a mindennapokban őket körülvevő felnőttek (főként a szülők és a tanárok) is megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a digitális világ nyújtotta lehetőségekről. Mindez különösen lényeges azoknak a netezőknek, akiknek van is 18 év alatti gyermekük, mivel úgy vélik, az otthoni minta jóval nagyobb mértékben járul hozzá a gyermekek digitális ismereteinek bővítéséhez, mint az oktatás. Éppen ezért 69% rendszeresen szokott gyermekeivel a digitális világ lehetőségeiről és veszélyeiről beszélgetni, hasznos tanácsokat adni nekik, így közvetlen felügyelet nélkül is biztonságban tudhatják őket netezés terén.
A biztonságot illetően a vizsgált családokban a gyerekzár és a gyermekvédelmi szűrőprogramok használata nem túl gyakori, viszont kétharmadukban vannak érvényben olyan „szabályok”, melyeket a gyermekeknek követniük kell a digitális eszközök használata során. A legjellemzőbb, hogy korlátozzák az internetezéssel tölthető időt és a látogatható tartalmak körét (például a közösségi oldalakat, felnőtt tartalmakat), illetve hogy szülői felügyelethez kötik ezen eszközök használatát.
A szülőknek közel 90%-a szívesen szerezne még több ismeretet a digitális világ lehetőségeiről és veszélyeiről, ha lehetősége lenne rá, hogy ezzel is hozzásegíthesse gyermekeit az internet tudatos és biztonságos használatához.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.