Kövess minket!

Marketing

Honnan lehet tudni, hogy jó-e egy étterem borlapja?

Öncélúan összeállított borlapok. Túlértékelt magyar tételek. Borok, amiket csak a sommelier szeret, de nem illenek az ételekhez. Milyen hibákat fedezhetünk fel egy borlapon, ha étterembe megyünk? Fiáth Attila borszakértő a lapunknak küldött közleményben néhány fontos szempontra hívja fel a figyelmet.

Fiáth Attila a kifinomult borok elkötelezett szerelmese és oktatója, elismert közgazdász és nemzetközi borakadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, akit nemrégiben az év oktatójává is választottak. Egy örök utazó, aki amellett, hogy bejárta a világot és a világ legfontosabb borrégióit, tanult Cambridge-ben, a Harvardon, jelenleg pedig az Institute of Masters of Wine hallgatója, így a szakmailag rendkívül nívós Master of Wine cím jelöltje is. Következzenek Fiáth Attila tanácsai borszakértőknek, és wannabe borszakértőknek.

1. Keressük a különlegeset!

Fiath Atillánál az egy alapvető dolog, hogy nem szeretné ugyanazt a bort adni, mint a másik étterem. Hiszen az nem jó, valaki megcsinál egy viszonylag jó borlapot, és akkor azt látjuk utána több étteremben, hogy lemásolják. A másik probléma pedig éppen az, hogy nem figyelnek a másikra, és emiatt véletlenül, de ugyanazokat a borokat tartják.

2. Klasszikus tételek és divatos borok békében egymás mellett

Divatos bort tartani egy étteremnek alapvető. Nagyon rossz, hogy Magyarországon a hozzáértők azt gondolják, a divatos dolog az gáz, miközben ők maguk is divatot teremtenek. Most már lenézik a proseccot, miközben majmolják a vulkanikus borokat, és semmilyen ízű, sós-minerális borokat akarnak inni – állítja Fiáth.

„A divattal semmi baj nincs. Alapfeltétel, hogy izgalmas és egyedi a bor! A jó címke, story még emeli a bor kiválóságát, nem helyettesíti azt.

De egyre inkább fontos, hogy mi van a palackon, nem csak az, hogy mi van a palackban. Ma már fontos az, hogy milyen egy bor megjelenése, hogy mit üzen a címkéje, ilyen bor egy jó borlapon megtalálható.”

3. Ne érdekeljen minket, hogy a sommeliernek mi ízlik!

Gyakran előfordul az, hogy egy borlapra azért kerül fel egy bor, mert a sommeliernek ízlik. A szakember szerint senkit nem érdekel,  a sommeliernek mi tetszik, hanem az az érdekes, hogy akik ebbe az étterembe járnak, milyen borokat isznak, melyek esetleg divatosak. Lehet persze új tételeket mutatni, de azért a lényeg mégiscsak az, hogy egy étterem közönsége mit szeretne választani.

4. Nagyon olcsó bort egy fine dinining étteremben nem illik tartani

Van olyan bor, amit nagyon jó, szenzációs ár-érték arányú bornak tart Fiáth Attila, tökéletes lehet az adott étterem ételeihez, de ha az egyik hipermarketben 1 490 forintért kapható, akkor el kell oda menni és meg kell venni az összeset.

„Egy fine dining étteremben ez nem tartható.”

5. Fontos az évjárat és a jó ár-érték arány

Nagyon sok túlárazott magyar tételt tartanak az éttermek, igényes borfogyasztó ezzel tisztában van. Presztízs bort egy jó étterem tart, de itt is sokszor tapasztalok felkészületlenséget. Vannak évjáratok, melyek vállalhatók, vannak olyanok, melyek nem, hiába drága az az adott bor. Egy felkészült szakember tudja, hogy abban az évjáratban ennyit nem adunk borért, és ezért nem is tartjuk, amit egy igazán értő rögtön észrevesz.

„Amikor az ember bemegy egy étterembe és azt látja, hogy egy borlapon 19 különböző furmint van ugyanabból az évjáratból, akkor elgondolkodik, hogy ennyire sok pénze van valakinek, vagy ennyire nem érdekli. Ezzel mit tud megmutatni?”

6. Borlap helyett borkoncepció

Nem kell nagy és hosszú borlap. Az nem jó, ha egy étterem tart jó borokat, de nem derül ki a borlapról, hogy miért éppen azokat. A legfontosabb a borkoncepció. A legnagyobb hiba, ha nincs meg az összhang borlap és étlap között.

A Baraka egy jó példa arra, hogy készül borkoncepció. Ők francia-ázsiai fúziós konyhát visznek. Nyilvánvalóan, francia borokat tartanak, hiszen a francia ételekhez ez a legautentikusabb. Emellett ázsiai az ízvilág, így bizonyos fajták és stílusok jó értelemben túlsúlyba kerülnek egy hagyományos étteremhez képest. Rizling többféle van a borlapon több helyről, így a kis nüansznyi különbségeket is gyönyörűen meg lehet mutatni. Ez egy nagyon élmény. A maradék cukornak is lesz több jelentősége, hiszen az ázsiai konyhához ez szépen illeszkedik. A tokaji borok közül is inkább az aszú, szamorodni vonal lesz az, ami izgalmas. Hárslevelű inkább a furmint helyett.

Magyar boroknál érdekes a helyzet. Ha egy étterem konyhája magyaros, akkor azt szokta Fiáth javasolni, hogy magyar borokat tartsanak szűkített választékban, és ebben az esetben csak a magyar fajtákat engedi, abból is a karakteres terroir borokat – ilyen a Somló, Tokaj, Badacsony, Csopak.

„Hiába hoznak nekem egy jó chardonnayt, abba az étterembe, abba a koncepcióba ez nem fér bele. De a Barakában megjelenik az a néhány magyar bor, ami nagyon jó, de nemzetközi fajta. Egy cabernet franc Villányból elfér, de jöhet egy rajnai rizling is, még akár egy jó chardonnay is, mert azt mondom, hogy a francia konyha miatt lehetnek francia fajták, de magyar termelőtől. Mert ez egy vendégnek kifejezetten izgalmas is lehet. Meg tudom ezáltal mutatni, hogy mit tudunk. Egy másik koncepcióban ezt nem engedném meg. Ez a lényeg, hogy van egy koncepció és ahhoz tartom magam. Minden ételhez, ami étlapon van az a jó, ha kínálnak minimum egy, de inkább kettő, elegáns esetben egy magyar, egy külföldi olyan bornak, ami tökéletesen passzol hozzá” – szögezi le a szakember.

Fiáth Attila borválasztása

„A francia alapból hozza a legkiválóbb francia borokat, az ázsiai pedig különleges borstílusokat, szőlőfajtákat vonz és ráadásul Magyarországon vagyunk, tehát megkerülhetetlenek a magyar borok. És ez nem is olyan egyszerű helyzet.
Klasszikus francia, ma divatos nagyszerű étel: a Nizzai saláta. Mi jellemzi? Könnyedség, roppanós zöldség, édes-savanykás szósz és tonhal. Ehhez mindenképpen könnyű bor kell. Friss, de nem túl savas, mert együtt már nagyon sok lenne. A friss tonhal színe és az egész bor karakterisztikája egy hűvös provence-i roséért kiált. Nagyon szeretem, mert frissítő, alacsony alkoholtartalmú és nagyon izgalmas, fűszeres, valamint nagyon elegáns és trendi!

Klasszikus ázsiai étel: Tom Kha Gai. Itt egyértelműen az édesség, a kókusztej adta lágy textúra és a pikáns fűszerek a dominánsak. Ez annyira meghatározó, hogy szinte mindegy is az alapanyag. Fehérbor kell erősebb savakkal, mert ez vibrálóbbá teszi az étel krémességét. A maradék cukor itt előny, mert egy túl száraz bor savanyú érzetű lenne. Rizling a tökéletes párja Moselből, esetleg chenin blanc Loire-ból, vagy hárslevelű Tokajból.

Másik francia klasszikus: Bouillabaisse. Leveshez nem szoktam javasolni bort, mert egyre elterjedtebbek a többfogásos degusztációs menük és ezt egy kis pihenőnek szánom a borsorban. De ehhez a halleveshez egy könnyű vörösbor vagy egy siller tökéletes. Itt is a fűszereken van a hangsúly, az határozza meg az irányt, ennek megfelelően itt egy Kadarkát, vegy egy könnyedebb Kékfrankost tudok elképzelni, esetleg egy meglepő vörös sancerre-t, ami ugye az egyik leghíresebb fehérbor hazája.

A francia sajtok mellé elképesztő a tárház. Azt mondják, hogy 365-féle olasz tészta van és 365-féle francia sajt. Én itt mindenkit arra bíztatnék, hogy próbálja meg a különlegességeket sajtban és borban is. Borban nagyszerűnek tartom a Madeira, Portói és Sherry párosításokat és fontos megjegyezni, hogy van egy nagyon különleges borunk Tokajban, a száraz szamorodni, amely talán a sherryhez hasonlítható leginkább. Ez a sós-ásványos, különleges diós, birses, élesztős illatú bor szenzációs érleltebb, fűszeresebb, nehezebb sajtokhoz.

Legyünk bátrak, bízzunk az érzékszerveinkben és kísérletezzünk sokat!”

 

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom