Marketing
Hosszútávú programok elaprózott akciók helyett
Továbbra sem áll rendelkezésünkre teljes körű adat, hogy mekkora a sportmarketing és sportszponzorációs piac tényleges mérete, valamint, hogy milyen trendek láthatók a magyar sportmarketing piacon.
Ugyanakkor a terület fejlődése elvitathatatlan, lendületét jól mutatja, hogy hazánkba évről évre egyre több nemzetközi sportesemény érkezik. Kiemelkedő lehetőséget jelentnek a sportiparágban szereplő, az egyéb területeken működő márkák és vállalatok számára, hogy mind a sporteseményeken, vagy a sportolókkal való együttműködésen keresztül megkülönböztessék magukat és jelentőségteljes kapcsolatot alakítsanak ki a fogyasztóikkal. 2019-ben Magyarországon kerülnek megrendezésre az öttusa, a vívó, a kajak-kenu és az asztalitenisz világbajnokságok. Emellett az idei esztendőben Budapest tölti be az Európa Sportfővárosa szerepet, ez által még több sportesemény fog megvalósulni főváros szerte. Továbbá 2023-ban az atlétikai vb rendezésének jogát is elnyerte Budapest – írják.
A Magyar Marketing Szövetség Sportmarketing Tagozata 2018 végén a Marketing Summit konferencián résztvevő marketinges döntéshozók véleményével kiegésztve alkotott képet a sportmarketing piacról, és hogy ők milyen tevékenységet folytatnak jelenlegi cégükkel a sportpiacon. A nem reprezentatív adatokból kiderült, hogy a kitöltők mindössze 4%-a folytat jelenleg is bármiféle sportmarketing, sportszponzorációs tevékenységet, amelyre az éves kommunikációs büdzséjük 5-10%-át szánják. A sportpiacon tevékenykedő vállalatok többsége közepesen sikeresnek és sikeresnek, valamint túlnyomó részt könnyen kivitelezhetőnek tartja a sportmarketing tevékenységét. Túlnyomó részt márkaépítés céljából és a piaci pozíciójuk megerősítése, ismertségük növelése okán folytatnak. Többségük sportszervezetekkel, sportolókkal és sporteseményekkel működik együtt, alkalmi promóciós jelleggel. A jelenleg sportszponzorációs tevékenységet nem folytató válaszadók 30%-a tartja elképzelhetőnek, hogy a jövőben folytasson ilyesfajta tevékenységet. Többségük sportszervezetekkel és sportmédiumokkal való együttműködésben tervez, hosszabbtávú és alkalmi kooperáció formájában. A válaszadók többsége márka- és imidzsépítés, valamint célcsoport és célpiac bővítés céljából lenne jelen a sportpiacon.
Január közepén az MMSZ két meghatározó tagozata a Sportmarketing Tagozat és a Marketing Döntéshozók Klubja egy közös sportmarketing workshopot szervezett, hogy megvitassák, milyen lehetőségeket, fejlődési pontokat látnak kívánatosnak hazánkban a sportmarketing területén a top marketinges döntéshozók.
Az MMSZ Sportmarketing Tagozata küldetésének tekinti, hogy katalizátor szerepet töltsön be a magyar sport és sportmarketing piacon, és edukatív tevékenysége révén hozzájáruljon a szakterület fejlődéséhez, a piaci szereplők közötti párbeszéd elindításához. Nagy László, a Sportmarketing Tagozat elnöke a bevezető beszédében elmondta „A sport finanszírozás egyik fontos ékköve a sportszponzoráció, és minél fejlettebb egy gazdaság ez annál jelentősebb szerepet kap. Sajnos hazánkban nincs, és szándék sem mutatkozik egyelőre a sportmarketing és azon belül is a sportszponzorációs piac méretének, átlagos tranzakciós értékének, fejlődési irányának, stratégiájának megismerésére. Épp ezért tartjuk fontosnak a marketing szakemberek, a vállalati szektor minél erősebb és egységesebb jövőképét ezekben a kérdésekben képviselni az akadémiai és kormányzati szereplők felé, hogy együtt és egyetértésben tudjunk ezekben a kérdésekben pozitív irányban előrelépni a jövőben. Ennek első feltétele az olyan találkozók szervezése, mint ez a workshop a marketing szakma hazai kiválóságaival.”
A workshop célja volt a fentiek tükrében egy közös állásfoglalás kialakítása, valamint olyan tényezők közös megfogalmazása, amelyek 2019-ben jellemzőek lesznek a hazai sportmarketing piacra, valamint, mely tényezőkre érdemes odafigyelni a hazai sportpiac szereplőinek:
1. Szponzorációban rejlő lehetőségeket a cégek eddig kevésbé használták ki, gyakran egyfajta kötelezően elvégzendő feladatként élték meg azt.
2. Ma ugyanakkor látható, hogy a TAO változás komoly lehetőségeket is hordoz magában mind a vállalati, mind a sportiparági szereplők oldaláról.
3. Ezek alapján megért a helyzet arra, hogy a vállalatok egyre tudatosabban használják a sportmarketinget, mint eszközt – többek között a márkaépítés és PR értéket is felismerve benne.
4. A lehetőségek kiaknázása ugyanakkor az adott fogyasztási piac, motivációkra épülő ismeretét feltételezi.
5. A megalapozott sportszponzoráció, illetve sportmarketing kampányok azonban képesek lehetnek arra, hogy valós értéket és érdemi kapcsolatot jelenítsenek meg a márkák és a fogyasztóik között.
Ahogy Katona Norbert, az MMSZ Döntéshozói Klubjának vezetője összegezte, kitapintható az igény a megbízói oldalon, hogy olyan marketing eszközöket találjanak és alkalmazzanak, amelyek direkt reklámoknál hatékonyabb módon képesek az adott márka fő jellegzetességeinek megjelenítésre. Lényegesnek tűnik, hogy valamennyi szereplő megtalálja a számítását: elégedett legyen a sportoló, a támogató és persze maga a fogyasztó is, ezért egyre inkább nem elaprózott akciókban, hanem hosszútávú, vonzó, társadalmi célú, az egész nemzetet megmozgató programokban célszerű gondolkodni a szakembereknek.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.