Marketing
Index: eladták a TV2-t
A hírt már régóta rebesgette a piac, az Index szerint maga a vezérigazgató és a gazdasági igazgató, illetve a mögöttük álló, meg nem nevezett befektetők a vevők. Hivatalos közlemény még nincs.
Az Index értesülése szerint a TV2 vezetése hivatalosan bejelentette a dolgozóknak, hogy az eddigi német tulajdonos, az ProSiebenSat1-csoport eladja az országos kereskedelmi csatornát. Az Index információi szerint Simon Zsolt azt mondta, hogy ő maga vette meg a csatornát a TV2 gazdasági igazgatójával Yvonne Dederickkel közösen. Azt az Index szerint a vezérigazgató is elismerte, hogy nincs ekkora magánktőkéjük, de hogy milyen befektetői csoportokkal működik együtt, azt nem árulta el munkatársainak sem, csak azt, hogy magyarokról van szó. A vételár tízmilliárdos nagyságrendű lehet, de erről sem esett szó. A TV2-től hivatalos kommunikáció ezidáig nem érkezett.
Arról, hogy kinek a kezébe kerül a tévétársaság, régóta folytak a találgatások. Volt szó az annak idején az RTL Klubbal is próbálkozó Infocenterről, a Viasatot tulajdonló MTG-ről, legutóbb pedig a kínai érdekeltségek mögé búvó magyar befektetőket dobta be a pakliba a Figyelő. A Kreatív hosszabb cikket szentelt korábban a találgatásoknak, ezt itt érhető el. Hogy ténylegesen ki áll a két felsővezető mögött, azt nem tudni.
Amint megérkezik a hivatalos információ is, akkor egy bizonytalansággal kevesebb lesz a piacon. A Kreatív decemberi médiás konferenciáján egy szurkálódásoktól sem mentes médiacégvezetői kerekasztalon elhangzott: gondot jelent az az instabilitás, amelyet a régóta húzódó adás-vételi ügyek hordoznak magukban. A TV2-ügy mellett a Sanoma Media értékesítése és a Ringier-Axel Springer fúzió húzódik már hosszú idő óta. E beszélgetésen ugyanakkor az is elhangzott, hogy a bejelentések után (bármikor is történjenek azok) még jó idő, míg ténylegesen “történik valami”, azaz új pályára állnak a társaságok, tehát közvetlen hatással a piacra legkorábban 2015-ben lehetnek.Ugyanezen az eseményen Incze Kinga előadásában azt mondta: a top100 médiacég volumenének harmada “placcon van”, azaz potenciális eladási célpont.
A TV2-csoport 2012 szeptemberében mutatta be az új stratégiáját. Ekkor három éves időtávra határoztak meg elérendő eredményeket, ehhez a ProSiebenSat.1-csoport kétszámjegyű milliárdos összeget rendelt hozzá. A TV2-t üzemeltető MTM-SBS egyébként 14,239 milliárd forintos bevétellel zárta a 2012-es évet, szemben a 2011-es 16,264 milliárd forinttal. Eközben az üzemi eredmény -6,145 milliárd forint volt, szemben a 2011-es -7,910 milliárddal. Az adózott eredmény -6,707 milliárd forintot tett ki a 2011-es -8,947 milliárd után. A számok alapján a társaság erőteljesen mérsékelte a kötlségeit, de ez annyira volt elegendő, hogy a veszteségekből faragjanak.
A ProSiebenSat.1-csoport nem csupán itthon válik meg az érdekeltségeitől, hanem a sokkal erősebb és perspektivikusabb skandináv piacokon is. Ott a Discovery Communications összesen 12 dániai, finn- és svédországi, illetve norvégiai televíziós hálózatot, valamint vezető rádióadót és digitális brandet vett át a németországi székhelyű médiaháztól.
Idén júliusban aztán magának az anyacégnek a lehetséges értékesítéséről is hír érkezett. Akkor a ProSiebenSat.1-csoport közgyűlése megszavazta a részvénystruktúra átalakítását, ami szabaddá tette az utat a KKR és a Permira többségi részesedésének apadása előtt. A tranzakció lényege az, hogy a két társaság összesített tulajdoni aránya 88-ról 44 százalékra eshet. További részleteket nem lehetett tudni, azt azonban igen, hogy a lépéstől többek között azt várták, hogy a menedzsment nagyobb mozgástérhez jusson.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.