Marketing
Jövő héttől a standokon a TOP200 Magyarország legnagyobb cégei évkönyv
Jövő héttől kapható az újságárusoknál a Figyelő TOP200 Magyarország legnagyobb cégei 2019 exkluzív kiadvány. Az évkönyv a hazai legnagyobb és a leggyorsabban növekvő vállalkozásokat állítja sorrendbe.
Meghaladta a 42 ezer milliárd forintot a 200 legnagyobb hazai vállalkozás tavalyi forgalma – derül ki a Figyelő Üzleti Hetilap gondozásában megjelenő kiadványból. A vállalkozások bevételnövekedése meghaladja a nyolc százalékot, míg az általuk foglalkoztatottak létszáma 5 százalékkal bővült. Az árbevétel arányos adózott eredmények ugyancsak 5 százalék erősödést mutatnak.
 |
A 200 legnagyobb hazai vállalkozás bő háromnegyede (163) növelni tudta bevételeit az előző évhez képest – átlagosan 21 milliárd forinttal, így az átlagbevétel 190 milliárd forintról 211 milliárd forintra nőtt. A kétszáz cég összbevétele jóvala GDP növekedés felett erősödött, összességében 8 százalékkal. Csaknem ugyanennyivel nőtt a bekerülési határ, idén a 200. vállalkozás árbevétele 51,3 milliárd forint volt.
A kiadványban szereplő vállalkozások több mint 458 ezer embert foglalkoztattak 2018-ban. A létszám növekedése mellett a 2018-es TOP200-as cégekhez képest az egy főre jutó átlagos árbevétel 9,8 százalékkal – 84 millióról – 92 millióra emelkedett, miközben közel 9,6 százalékkal 6,9 millió forintra nőtt az egy főre jutó átlagos személyi költség is.
 |
Az idei 200-as mezőny első tíz helyezettje között egy új vállalkozás is megjelent, a tavalyi 12. Magyar Telekom. Árbevétele alapján a 9. helyen áll, ezzel párhuzamosan a tavaly 7. GE Magyarország visszacsúszott a 19. helyre. A visszaesés okai között szerepel, hogy a cég által közölt csoportszintű adatok könyvvizsgálat hiányában még nem tartalmazzák a GE Oil&Gas Kft. adatait. Magyarország legnagyobb forgalmat bonyolító vállalkozásai rangsorának az első két helyén nem történt változás, de a tavalyi harmadik, az 1 százalékos bevételnövekedést produkáló Bosch Csoport lecsúszott a dobogóról, a helyére pedig feljött a tavalyi 4. helyezett MVM. A nagy állami cég 29 százalékkal növelte bevételeit az előző évhez képest. A TOP10-en belül előrébb lépett a WizzAir, amely a 9.helyről a 7-re ugrott, miközben 4 százalékos bevételcsökkenése ellenére a Magyar Suzuki Zrt. meg tudta tartani 10. helyét. A legnagyobb 10 magyarországi cég összesen 15 381 milliárd forint bevételt ért el 2018-ban, amivel a 200-ak összforgalmának 36 százalékát adják.
Tavaly 36 cég debütált a kétszáz legnagyobb között, közülük kettő az E.On egyedi cége, miután a vállalat 2018-ban már nem csoportszintű adatokkal indult. Vannak köztük nagyobb növekedést produkáló cégek, mint az Uniper Hungary Energetikai Kft, vagy a STRABAG Építő Kft.; újonnan alapított cég, mint a Tungsram Operations Kft.; illetve olyan, amelyik első alkalommal adott le konszolidált beszámolót – a Celltrion Healthcare Hungary Kft.
 |
Az év legjobbjai
Hagyományosan a kiadványt bemutató gálánadták át a szerkesztőség által felkért zsűri ajánlásával az Év vállalata és az Év magyar vállalata díjat, továbbá az Év pénzügyi vállalkozása, az Év innovatív vállalata és az Év határon túli magyar vállalata díjakat. Ugyancsak a november 14-én megrendezett TOP 200 Gálán került kiosztásra a Bisnode Megbízhatósági díja, valamint a Provident Társadalmi és Hasznossági díja. A Nemzeti Útdíj Szolgáltató Zrt. a Közlekedéstudományi Egyesülettel közösen a Közlekedési Innovációs díjat, míg a MET Magyarország Zrt. az Innováció és Tehetség különdíjat adta át.
Díjak:
Az év vállalata – Knorr Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft.
Az év magyar vállalata – Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.
Az év pénzügyi vállalkozása – Erste Bank Hungary Zrt.
Az év innovatív vállalata – Robert Bosch Kft.
Az év határon túli magyar vállalata – Sajáni Ásványvíz-Palackozó Üzem Kft.
Bisnode Megbízhatósági Díj – dm (DrogerieMarkt) Magyarország Kft.
MET Innováció és Tehetség Díj –Zwack Unicum Nyrt.
Provident Társadalmi és Hasznossági Díj – Bátor Tábor
NÚSZ-KTE Közlekedési Innovációs Díj –Dr. Tettamanti Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.