Marketing
Kampányol az Amnesty International
A kampánnyal a 30 éves ENSZ-egyezmény ellenére ma is elterjedt kínzásokra hívják fel a figyelmet. Az aktivitáson a Young & Rubicam dolgozott.
Szeptember második felében az Amnesty International Magyarország a Young & Rubicam Budapest segítségével citylight kampánnyal hívja fel a figyelmet a világszerte ma is elterjedt kínzásokra. Budapest szerte több mint kilencven helyen lehet három megkínzott és a mozgalom segítségével kiszabadított áldozat történetével találkozni.
A kínzást tiltó ENSZ-egyezmény 30 évvel ezelőtt lépett érvénybe, és bár a kínzás minden körülmények között tilos, az Amnesty International jelentése szerint legalább 141 országában ma is rendszeresen alkalmazzák. A szervezet évtizedek óta küzd azért, hogy a kínzás minden országban a gyakorlatban is tiltott legyen, munkájáért 1977-ben Béke Nobel-díjat kapott.
A plakátkampány célja a figyelemfelhíváson túl az, hogy segítsen kiszabadítani egy 2009 óta fogvatartott üzbég édesanyát, aki 18 év börtönbüntetést kapott, mert részt vett egy békés tüntetésen a kelet-üzbegisztáni Andizhanban. A négy gyermekét nevelő nőt többször megkínozták. Dilorom lelkiismereti fogoly, akit azért börtönöztek be és kínoztak meg, mert élt a véleménynyilvánításhoz és a békés gyülekezéshez való alapvető jogával.
A plakátokon a mozgalom három sikertörténete szerepel.
 |
| Nasrin Sotoudeh (Irán) |
Nasrin 2010 szeptemberében hat év börtönbüntetést kapott, mert a vádak szerint “rendszerellenes tevékenységet folytatott”, és munkája “veszélyeztette a nemzetbiztonságot”. Ismert emberi jogi aktivistaként és ügyvédként többször kritizálta hazájának jogsértő lépéseit, és szembeszállt az igazságtalansággal és az elnyomással. Elítélésekor az Amnesty International lelkiismereti fogolynak nyilvánította, és rögtön globális kampányba kezdett azonnali és feltétlen szabadon bocsátásáért. Nasrin elítélése és fogva tartásának körülményei jól mutatják az Iránban uralkodó helyzetet: börtönt kapott, mert a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető jogát gyakorolta, majd a börtönben megtagadták, hogy láthassa férjét és két kicsi gyermekét. A hatóságok nemcsak őt büntették: a férjét egyszer egy éjszakára letartóztatták, miután a férfi megpróbálta békés tárgyalások útján elérni, hogy engedjék ki a feleségét; 13 éves lányát pedig illegális utazási tilalommal sújtották, amit később – köszönhetően annak, hogy Nasrin tiltakozásul 49 napig éhségsztrájkolt a börtönben – megszüntettek. Az Amnesty International tagjai és támogatói annyi levelet és üzenetet küldtek az iráni hatóságoknak, hogy 2013 szeptemberében Nasrin Sotoudeh 11 másik aktivistával együtt szabadlábra került. Ma már újra együtt van a családjával, és folytathatja a munkáját is. Szabadulása után az Amnesty Internationalnek küldött üzenetében többek között ez írta: “Tudok arról a rengeteg erőfeszítésről, amit értem tettetek, és szeretném megköszönni nektek és a munkatársaitoknak a munkájukat” – írta Nasrin.
 |
| Nabeel Rajab (Bahrein) |
Nabeel Rajan bahreni emberi jogi aktivistát 2012-ben tartóztatták le és ítélték három év börtönre, mert részt vett egy békés kormányellenes tüntetésen. Nabeel ismert aktivista hazájában, akit már több alkalommal ítéltek el a közrend megsértésért vagy illegális gyülekezésért, egyszer pedig három hónapot kellett börtönben töltenie, mert kritizálta Bahrein miniszterelnökét egy Twitter-hozzászólásában. Legutóbb három évet kapott egy tüntetésen való részvételért. A börtönben többször embertelenül bántak vele (magánzárkában tartották fogva egy halott állat tetemével és meztelenül kellett lennie a zárkájában). Nabeel az Amnesty International szerint lelkiismereti fogoly, akit meggyőződése és alapvető jogainak békés gyakorlása miatt zárták börtönbe. A szervezet kampányolt Nabeel szabadon bocsátásért, akit végül 2014 májusában elengedtek. Nabeel ezt mondta az Amnesty Internationalnek: “Láttam a nekem szóló üzeneteket és az akciókat, amit az Amnesty International tagjai csináltak, szeretném nekik egyenként megköszönni, amit tettek, el sem tudjátok képzelni, hogy mennyit jelent.”
 |
| Yorm Bopha (Kambodzsa) |
Yorm Bopha kambodzsai lakhatási jogi aktivistát 2012 szeptemberében tartóztatták le, mert a vád szerint merényletet tervezett két férfi ellen. A valóságban azonban a nő a munkája miatt került a hatóságok célkeresztjébe, hiszen többször élt a gyülekezési és véleménynyilvánítási jogának gyakorlásával, miközben a lakókörnyezetét védte egy kormányzati beruházástól. A nő végül három év börtönt kapott koholt vádak alapján. Az Amnesty International lelkiismereti fogolynak nyilvánította őt, és úgy döntött, hogy a 2013-as Levélíró Maraton egyik esete lesz. Már a Levélíró Maraton előtt annyi levél és aláírás gyűlt össze Yorm érdekében, hogy 2013 novemberében óvadék ellenében szabadon engedték. Mivel azonban ez csak ideiglenes lépés volt, a szervezet tovább folytatta kampányát, és közel 90 000 aláírást és levelet gyűjtött a tavalyi Levélíró Maraton során. Bár a vádakat hivatalosan a mai napig nem ejtették, egyre valószínűtlenebb, hogy Yormot újra börtönbe zárnák. Yorm szabadulásakor ezt üzente az emberi jogi szervezetnek: “Szeretném megköszönni az Amnesty Internationalnek a segítséget és támogatást, amit nekem és a közösségemnek nyújtottak, és szeretném mindenkinek megköszönni, akik időt szántak arra, hogy tiltakozó leveleket küldjenek a kormánynak a kiszabadulásomért.”
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.