Kövess minket!

Marketing

Két életműrekord született a Virág Judit Galéria legutóbbi aukcióján

Az amerikai magángyűjteményből előkerült Kádár Béla Concertina című alkotása izgalmas licitharc után 110 millió forintért, míg Schönberger Armand 1932-es Abszintivók című műve 85 millió forintért kelt el.

Az őszi árverési szezon legmagasabb leütési árát érte el Kádár Béla tangóharmonikát ábrázoló festménye, a Concertina, amely hosszú utat járt be az elmúlt közel 100 év során. A képet Kádár maga vitte ki hajóval egy amerikai tárlatra a húszas évek közepén, amely először az 1928-as brooklyni kiállításon volt látható, majd New York, Philadelphia, San Diego és Phoenix kulturális intézményeiben rendezett kiállításokon találkozhatott vele a közönség. Az 1970-es években egy Los Angeles-i magángyűjteménybe került a festmény, ahonnan először a Virág Judit Galéria kiállítására, majd most az aukcióra érkezett haza a Bauhaus és a konstruktivizmus jegyeit hordozó műalkotás.

A Concertina 40 millióról indulva, hosszas licitharc után, végül 110 millió forintért cserélt gazdát. Kádár Béla eddigi legdrágábban elkelt festményéért 90 millió forintot fizettek, szintén a Virág Judit Galéria aukcióján. A mostani rekorddal Kádár Béla bekerült az alkotásaikkal százmillió forint feletti leütési árat elért magyar festők csoportjába.

Fotó: Kádár Béla tangóharmonikát ábrázoló festménye, a Concertina

Az aukció második legmagasabb áron elkelt műalkotása Schönberger Armand életművének egyik legfontosabb darabja, az Abszintivók (a nyitóképen), amely a festőművészt és feleségét ábrázolja. A kubizmus és purizmus egyesítését mutató alkotás a kikiáltási árának több mint háromszorosáért, 85 millió forintért talált gazdára, ezzel ez az eddig legdrágábban elkelt Schönberger-mű.

További érdekességek az aukcióról:

Scheiber Hugó Sturm-bál című képe 28 millió forintról indulva 44 millió forintért kelt el. A művész többi alkotását is kiemelt figyelem övezte az árverésen, Bubifrizurás hölgy bárban című festményét 5,5 millió, míg Táncos című művét 4,6 millió forintért vásárolták meg.

Czóbel Béla érett korszakából származik az a festmény, amelyet a legtöbbször reprodukáltak. Az 1941-es Hátakt című alkotás egy svájci magángyűjteményből került most ismét a magyar közönség elé, és 24 millió forintos kikiáltási árat követően végül 30 millió forintért vásárolta meg új tulajdonosa.

Vaszary János 1909-es Virágok és porcelánok című műve 20 millió, Gulácsy Lajos Sárga ruhás nő virágcsokorral című alkotása 17 millió, míg Czigány Dezső Csendélet virágokkal és gyümölcsökkel, Szőnyi István Hajnali táj és Kádár Béla Kompozíció című alkotása is 16 millió forintért kelt el.

Izgalmas licitharc bontakozott ki Munkácsy Mihály műveiért: Reök Lujza képmása című festményét 9 millió forintért, a Farizeus című rajzot 3 millió forintért, az Anya gyermekével című ceruzarajzot 2,2 millió forintért vásárolták meg. A szecessziós Zsolnay-kerámiák a korábbi aukciókhoz hasonlóan ismét kiemelt figyelmet kaptak. A tizenkét alkotás közül a legmagasabb áron egy óriás kaspó kelt el a „Venetian”-sorozatból, 2,8 millió forintot fizetett érte új tulajdonosa.

A II. világháború utáni és a kortárs alkotók művei iránt is kiemelt érdeklődés volt tapasztalható az árverésen. Gyarmathy Tihamér Horizontális és vertikális ritmusok a térben című műve 7,5 millió, Ország Lili Fal című alkotása 5,5 millió, Anna Margit A kis Jorick című festménye 4 millió, míg Nádler István Rózsaszínben című műve a kikiáltási ár több mint duplájáért, 3,4 millió forintért cserélt gazdát. A műtárgypiacon megfigyelhető változást jól mutatja, hogy a Virág Judit Galéria november 17-én megrendezi a Háború utáni és kortárs művek aukcióját.

A Virág Judit Galéria tulajdonosai kiemelték, az idei az egyik legjobban sikerült őszi árverésük. A 207 műalkotás teljes kikiáltási ára több mint 464 millió forintról indult, végül közel 690 millió forintos összleütési értékkel zárult az aukció.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom