Az amerikai magángyűjteményből előkerült Kádár Béla Concertina című alkotása izgalmas licitharc után 110 millió forintért, míg Schönberger Armand 1932-es Abszintivók című műve 85 millió forintért kelt el.

Az őszi árverési szezon legmagasabb leütési árát érte el Kádár Béla tangóharmonikát ábrázoló festménye, a Concertina, amely hosszú utat járt be az elmúlt közel 100 év során. A képet Kádár maga vitte ki hajóval egy amerikai tárlatra a húszas évek közepén, amely először az 1928-as brooklyni kiállításon volt látható, majd New York, Philadelphia, San Diego és Phoenix kulturális intézményeiben rendezett kiállításokon találkozhatott vele a közönség. Az 1970-es években egy Los Angeles-i magángyűjteménybe került a festmény, ahonnan először a Virág Judit Galéria kiállítására, majd most az aukcióra érkezett haza a Bauhaus és a konstruktivizmus jegyeit hordozó műalkotás.

A Concertina 40 millióról indulva, hosszas licitharc után, végül 110 millió forintért cserélt gazdát. Kádár Béla eddigi legdrágábban elkelt festményéért 90 millió forintot fizettek, szintén a Virág Judit Galéria aukcióján. A mostani rekorddal Kádár Béla bekerült az alkotásaikkal százmillió forint feletti leütési árat elért magyar festők csoportjába.

Fotó: Kádár Béla tangóharmonikát ábrázoló festménye, a Concertina

Az aukció második legmagasabb áron elkelt műalkotása Schönberger Armand életművének egyik legfontosabb darabja, az Abszintivók (a nyitóképen), amely a festőművészt és feleségét ábrázolja. A kubizmus és purizmus egyesítését mutató alkotás a kikiáltási árának több mint háromszorosáért, 85 millió forintért talált gazdára, ezzel ez az eddig legdrágábban elkelt Schönberger-mű.

További érdekességek az aukcióról:

Scheiber Hugó Sturm-bál című képe 28 millió forintról indulva 44 millió forintért kelt el. A művész többi alkotását is kiemelt figyelem övezte az árverésen, Bubifrizurás hölgy bárban című festményét 5,5 millió, míg Táncos című művét 4,6 millió forintért vásárolták meg.

Czóbel Béla érett korszakából származik az a festmény, amelyet a legtöbbször reprodukáltak. Az 1941-es Hátakt című alkotás egy svájci magángyűjteményből került most ismét a magyar közönség elé, és 24 millió forintos kikiáltási árat követően végül 30 millió forintért vásárolta meg új tulajdonosa.

Vaszary János 1909-es Virágok és porcelánok című műve 20 millió, Gulácsy Lajos Sárga ruhás nő virágcsokorral című alkotása 17 millió, míg Czigány Dezső Csendélet virágokkal és gyümölcsökkel, Szőnyi István Hajnali táj és Kádár Béla Kompozíció című alkotása is 16 millió forintért kelt el.

Izgalmas licitharc bontakozott ki Munkácsy Mihály műveiért: Reök Lujza képmása című festményét 9 millió forintért, a Farizeus című rajzot 3 millió forintért, az Anya gyermekével című ceruzarajzot 2,2 millió forintért vásárolták meg. A szecessziós Zsolnay-kerámiák a korábbi aukciókhoz hasonlóan ismét kiemelt figyelmet kaptak. A tizenkét alkotás közül a legmagasabb áron egy óriás kaspó kelt el a „Venetian”-sorozatból, 2,8 millió forintot fizetett érte új tulajdonosa.

A II. világháború utáni és a kortárs alkotók művei iránt is kiemelt érdeklődés volt tapasztalható az árverésen. Gyarmathy Tihamér Horizontális és vertikális ritmusok a térben című műve 7,5 millió, Ország Lili Fal című alkotása 5,5 millió, Anna Margit A kis Jorick című festménye 4 millió, míg Nádler István Rózsaszínben című műve a kikiáltási ár több mint duplájáért, 3,4 millió forintért cserélt gazdát. A műtárgypiacon megfigyelhető változást jól mutatja, hogy a Virág Judit Galéria november 17-én megrendezi a Háború utáni és kortárs művek aukcióját.

A Virág Judit Galéria tulajdonosai kiemelték, az idei az egyik legjobban sikerült őszi árverésük. A 207 műalkotás teljes kikiáltási ára több mint 464 millió forintról indult, végül közel 690 millió forintos összleütési értékkel zárult az aukció.