Marketing
Korlátlan adatot vezet be a Vodafone a Red tarifákban
Májusban a Vodafone bevezeti új lakossági mobil portfólióját. A RED tarifacsomagokkal újabb korlátok szűnnek meg, hiszen a korlátlan beszélgetés és SMS mellé már korlátlan adat is került a csomagokba.
Magyarországon a Vodafone vezette be elsőként a korlátlan belföldi hívás lehetőségét, elsőként törölte az EU-n belüli roaming díjakat, majd két éve elsőként vezette be a korlátlan EU nemzetközi hívást és üzenetküldést. Idén májustól pedig a Vodafone az a hazai szolgáltató, amely a felhasználók igényeit szem előtt tartva olyan tarifacsomagokat vezet be, amelyek korlátlan adatforgalmat is biztosítanak az előfizetőknek.
A korlátlanság élménye többek között azt jelenti, hogy az adatkeret mint fogalom megszűnik az előfizetők számára. Az új tarifacsomagokkal többé nem kell ellenőrizni, hogy mennyi adatot használtunk el, bárhol, bármikor online lehetünk, és azonnal elérhetjük a kívánt tartalmakat és alkalmazásokat – legyen szó egy 3 másodperc alatt betöltődő Chrome weboldalról, a friss hírekről, egy HD minőségű filmről vagy egy Full HD minőségű Youtube videóról.
Az új tarifacsomagokat a Vodafone a folyamatosan változó felhasználói igények változására reagálva alkotta meg. A vállalat felmérte a hazai mobilhasználók adatkeretre és árazásra vonatkozó preferenciáit és azt találta, hogy a lakossági számlás mobilelőfizetők döntő többsége rendelkezik mobiladatforgalmi kerettel (85%), de csupán 7%-uknak korlátlan az adatforgalma, az ilyen csomagok ára miatt pedig kompromisszumra kényszerülnek a mobilinternet-használatban. A felmérés szerint a lakossági előfizetők többsége számára kiemelkedően fontos a mobiladatforgalmi keret (75%) és mobilinternet díja (77%) a szolgáltató kiválasztásánál.
„Amióta a mobilinternet létezik, azóta él a vágy az ügyfelekben, hogy korlátlanul használhassák. A mobilinternet alapjaiban változtatta meg az életünket: segítségével új módokon tudunk szeretteinkkel, barátainkkal kapcsolatban lenni, feldobja az utazásokat, hiszen útközben olvashatunk, zenét hallgathatunk, közösségi médiát böngészhetünk. Elképesztően hatékonyabbá tette az életünket azáltal, bárhol és bármikor használhatunk navigációt, emailezhetünk, utánanézhetünk az időjárásnak, stb. Amikor az adat elfogy, akkor úgy érezzük, mintha a kőkorszakba léptünk volna vissza. Az új Red tarifákkal az volt a célunk, hogy soha többé ne kelljen ilyet átélni az ügyfeleknek! Szabadon, korlátok nélkül internetezhet minden ügyfelünk az új Red tarifákkal” – mondta el Révész Balázs, a Vodafone Magyarország lakossági üzletágának vezérigazgató-helyettese.
Az új tarifák közül a RED Free 10 990 Ft-os havidíjért 10Mbit/sec le- és feltöltési sebeséggel biztosítja a korlátlan adatforgalmat, míg a RED Infinity World havi 15 990 Ft-os díjért nyújtja a korlátlanság élményét a sebesség maximálása nélkül. Azon ügyfelek, akik vezetékes Vodafone szolgáltatással is rendelkeznek, számukra előbbi már 8 990 Ft-os, míg utóbbi 12 490 Ft-os kedvezményes havidíjért érhető el.
„A Vodafone Magyarország az új Red díjcsomagokkal megteremtette a korlátlanság lehetőségét, viszont ahhoz, hogy az ügyfeleink ezt a lehetőséget maximálisan kihasználhassák, a korlátlan adatkereten túl, szükséges az ügyfelek részéről egyfajta internethasználattal kapcsolatos tudatosság is, és nekünk felelős mobilszolgáltatóként célunk és kötelességünk, hogy ebben a témában is elindítsunk egy diskurzust” – mondta el Révész Balázs.
A tudatosság kérdését vizsgálja Magyarország első, filterbuborékot vizsgáló reprezentatív kutatása, amely a Vodafone Magyarország megbízásából készült. A filterbuborékról, vagyis az internetes algoritmusok és a keresési előzményeink által befolyásolt tartalomfogyasztásról eddig nem készült átfogó hazai kutatás. A 18+ éves internetezők körében készült kutatás megállapította, hogy a híroldalakon és a közösségi médiában kifejezetten zavarja az embereket a filterbuborék. Érdekes, hogy bár csak az internetezők harmadát frusztrálja a filterbuborék jelenség, őket viszont nagyon. Legnagyobb arányban a 18-29 éves korosztályt zavarja a jelenség. A felmérés szerint a közösségi oldalakon a megkérdezettek 60%-a olyan jellegű tartalmakkal találkozik, mint amiket korábban lájkolt vagy megosztott, de csak 39%-uk érzi úgy, hogy az érdeklődési körének megfelelő tartalmakkal találkozik a közösségi oldalakon. Vagyis a felhasználóknak lenne igényük diverzifikáltabb tartalmakra, de mégsem kapják meg ezeket. Híroldalak esetében 62%-uk érzi úgy, hogy nem az érdeklődési körének megfelelő hírekkel találkozik. Ennek ellenére csak 37%-uk keres fel a rendszeresen olvasott portálokon kívül más portálokat is.
A kutatás arra az eredményre jutott, hogy kevesebb, mint a megkérdezettek fele gondolja úgy, hogy nem rajta múlik, hogy milyen tartalmak jelennek meg a közösségi oldalakon, holott a filterbuborék mögött álló algoritmusok pont a felhasználók viselkedése alapján ajánlanak további tartalmakat. Tudatos internethasználattal, a böngészési előzmények rendszeres törlésével és a sütibeállítások módosításával az internetezők színesebb, diverzifikáltabb tartalmakhoz juthatnak, és valóban kiélvezhetik a korlátlan adatkeret nyújtotta maximális internetezési élményt.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.