Kövess minket!

Marketing

Küldetése a szakmai matchmaking

Interjú Katona Norberttel, a Magyar Marketing Szövetség frissen kinevezett operatív igazgatójával.

Évek óta a Magyar Marketing Szövetség vezetőségének tagja. Belülről, irányítóként ismeri a szövetség munkáját. Mondhatjuk, hogy Ön is aktív részese volt a felismerésnek, hogy szükség van egy újrapozícionált szövetségi pozícióra? Beavatná az olvasókat az igény megfogalmazódásától a kiválasztásig, illetve a megállapodásig tartó folyamattal?

A Szövetség, és jómagam is büszkék vagyunk arra, hogy az idén immár 30 éves szervezet az elmúlt 7 évben jelentős fejlődésen ment keresztül. Közel 200 fős tagságát, illetve a projektek, programok, események számát tekintve is a legaktívabb szakmai szervezetté vált.

Az elnök és az elnökség is hisz abban, hogy a fejlődés nem állhat meg; folytatni kívánjuk a megkezdett tudatos építkezést, amelyet valóban jól támogathat felkérésem arra, hogy operatív elemekké bontsam a szövetség stratégiáját. Persze ez nem lehet egy „one-man-show”, a szövetség tagjainak támogatása, aktív munkája nagyon szükséges ehhez.

Egy-másfél éve is felmerült egyébként már a nevem a pozíció kapcsán, de akkor még – a magam részéről – úgy láttam, hogy nem érkezett el az idő: számos egyéb feladatom, projektem megvalósításán dolgoztam. Akkor úgy döntöttem, azokra koncentrálok.

Én úgy látom, hogy az elnök és az elnökség őszintén hisz abban, hogy az új pozíció a Magyar Marketing Szövetség életében egy újabb jelentős mérföldkő, hiszen közvetlen csapatom, az MMSZ Office támogatásával nem pusztán az adminisztrációs teendőket kell ellássuk, hanem operatív igazgatóként az MMSZ stratégiájának megvalósításán, valamint tagjaink szakmai támogatásán is aktívan dolgoznom kell.

Erősíteni kívánják a szövetség saját márkáját. Milyen stratégiai, illetve kommunikációs célokat tűztek ki? Kiket (szakmán belül – belső célcsoport, kívül – külső célcsoport, de melyiket miért határozták meg) és milyen üzenettel kívánnak megszólítani?

Igen, határozottan ez a cél. Látjuk erre az igényt és látjuk erre a lehetőséget is. Ebben a vonatkozásban ez az esztendő kiemelten fontos a Szövetségünk számára. A tavasszal esedékes éves közgyűlésre már abban a szellemben készülünk, hogy tovább erősítsük a szövetség saját márkáját és egyúttal a pozícióját is, a piacon és a szakmán belül egyaránt.

Ezzel összefüggésben középtávon tagjaink számának számottevő bővülésével számolunk, de már rövidtávon szeretnénk, ha láthatóak lennének az általunk szervezett események: a tavaszi Digital Masters edukációs program, az ősz eleji Marketing Summit Hungary vagy például rangos szakmai elismerésünk: Az Év honlapja, a Marketing Diamond Awards vagy az Országos Városmarketing díjak.

Azt látjuk, hogy sok kezdeményezésünk van, amelyeket önállóan ismernek – de nem feltétlenül kötik azokat a szövetséghez. Ezen márkaépítési és kommunikációs eszközökkel kell majd alakítanunk. Ezzel kapcsolatban már idén jóval tudatosabb kommunikációt tervezünk megvalósítani.

Ami a célcsoportokat illeti, a jövőben még nagyobb figyelmet kíván fordítani a megbízói-, illetve hirdetői oldal képviseletére, szakmai támogatására. Határozottan úgy látjuk a szakma alakításában az eddigieknél hangsúlyosabb, tudatosabb szerepet játszhatnak a megbízói szektor képviselői, akik egyébként a KKV-k világától egészen a vezető hazai és világmárkákig átszövik a szakma társadalmát, és jelen vannak szinte minden iparágban.

Az Ön nevéhez fűződik a Marketing Döntéshozók Klubjának megalapítása, amelynek tagjai vallják, hogy a marketing értéket teremt, az üzletet és a fogyasztókat alkotó módon köti össze. Hogy néz ki mindez a gyakorlatban? Hogyan kovácsol hidat a marketing az üzlet és a fogyasztók között?

Az én nevemhez tulajdonképpen az kötődik, hogy felvetődött bennem egy ilyen fórum hiánya. Az már a szövetség elnökének, Hinora Ferencnek és az egyik alelnöknek, Sütő Ágnesnek a személyes hozzájárulása, hogy hittek benne és támogatták a klub 2016-os megalakulását. Ezért nagyon hálás is vagyok nekik.

Amit egyébként a klub megalapításakor megfogalmaztunk, az máig érvényes és meglepően pontos: gyakorlatias, az új piaci kihívásokra gyorsabban mozduló, a szakmai eredményeiket, gondolataikat a fogyasztók még jobb kiszolgálása érdekében egymással is megosztani képes új marketing szakmai szerveződést kívántunk életre hívni. Ez sikerült: Az eltelt négy esztendő alatt több mint 20 saját klub-eseményen, és 4 éves trendösszefoglalón vagyunk túl – így eleget tettünk a mottónknak, amely így szól: „A szakmáról magunk között, nem csak magunknak!”

A klub tehát platformot teremt, amelyen keresztül a tagok minőségi és működő szakmai kapcsolatrendszert érhetnek el, érdemi marketing- és kommunikációs szakmai párbeszédet folytathatnak, létező projektekhez kapcsolódhatnak, illetve új, döntéshozókat célzó kezdeményezéseket indíthatnak útjukra. Mindez végső soron a vásárlók, illetve az ügyfelek számára is komoly előnyt jelent. Persze ezt ők nem közvetlenül a klubtól, hanem a benne résztvevő szakemberek munkáján keresztül maguktól a márkáktól kapják meg.

Jó példa egyébként a marketing által építendő hídra az az aktuális kezdeményezés, amely az akadálymentes, bizalomra épülő márka – fogyasztó kapcsolat mellett száll síkra a digitális térben és ehhez egy átlátható médiamérés mellett érvel. Ezt az eredetileg a Coca-Cola Company, az Unilever Magyarország és a Vodafone Magyarország szakemberei által életre hívott kezdeményezést például jó magam, és a Marketing Szövetség is fontosnak látja.

A szövetség operatív igazgatójaként, hangsúlyozottan a megbízói oldalról érkezve új vagy más hidakat tervez?

Nem, más hidakat semmi képen sem. A Marketing Szövetség továbbra is platform, amely kölcsönös előnyökkel járó összefogás lehetőségét teremti meg a szakma üzleti alkalmazói, gyakorlati felhasználói és az oktatói szféra szereplői között. Ebben erősek voltunk eddig is, tehát van mire építenem.

Célunk alapvetően nem változott, inkább pontosabb lett: egy olyan aktív, dinamikus és agilis szakmai szövetséget álmodtunk meg, amely erősen elkötelezett a megbízói oldallal való közös értékteremtésben. Ennek érdekében valamennyi meglévő és jövőbeli tagunk – érkezzenek akár a megbízói-, akár a szolgáltatói-, vagy az oktatói szférából – szakmai képviselete és támogatása maradt továbbra is az átfogó küldetésünk.

Szövetségi munkámat, amelyhez majd májustól látok neki teljes erővel, alapvetően egy jó értelemben vett „házasságközvetítőként” fogom fel: nekem azt kell szüntelenül keresnem, hogy ez egyes szereplőket hol és hogyan lehet jól összekötni, úgy hogy szakmai értelemben értékteremtő módon kapcsolódhassanak. Ehhez új, közvetlen kommunikációs megközelítés – de mindenekelőtt célzott figyelem kell. Persze azt remélem, hogy nyitottságom már önmagában is üzenet azok számára, akik keresték a szakmai kapcsolódásokat, azonban nem találtak megfelelő támogatást hozzá. Ezért vagyunk mi: a marketing szakma első számú eligazodási pontja.

Mik azok a marketingeszközök, amikről 10 éve még álmodni sem mert és mit gondol, mik lesznek a 2020-as évek legjobb eszközei?

Előbb mondtam és szentül hiszem, a feladatom és remélem, hogy erősségem is elsősorban az, hogy összefüggésekben gondolkodom, miközben egyedi, személyre szabott megoldást keresek a fogyasztó számára. Így – nem hárítva a kérdést – nem lenne hiteles, és talán szakmailag megalapozott sem, ha néhány vonzónak tűnő eszközt kiragadnék. Ebben egyébként vannak elismerten hitelesebb szakértők is, ilyen kérdésekben nekik érdemes platformot biztosítani.

Ahogy én látom, marketingesként a fogyasztóknak szánt termék/szolgáltatás útját kell egyengetnünk, ezért a kérdést egyszerűen nem lehet a termék, a célcsoport, vagy a csatorna pontos ismerete nélkül szemlélni – persze léteznek trendek, amelyek orientálnak bennünket, és persze a fogyasztókat is az eszközök világában.

Személyes érdeklődésem ugyanakkor van ezen a téren is: érdekel például, hogy a hazai piacon milyen új hirdetési felületek, platformok jelennek meg, kik fogják használni tömegesen a waze hirdetéseket, melyik újabb márka lép fel – példaértékű módon – az instagram-ra, milyen lehetőségeket rejtenek majd az új készpénzkímélő fizetési módok vagy például, hogyan használhatjuk eredményesen a kiterjesztett valóságot például a kereskedelem-támogató megoldásokban.

Követi-e a nemzetközi trendeket és Ön szerint a magyar szakma tud-e innovatív lenni marketing területen? Ha igen, kikre lehet ez jellemző?

Először is leszögezem, hogy a „lart pour lart” típusú újításoknak nem vagyok bekötött szemű híve. Gyakran tapasztalom azt, például egy-egy szoftver vagy app. frissítése során, hogy nem leszek boldogabb az új funkcióktól, viszont morcos leszek, ha egy megszokott és gyorsan üzemeltethető holmit máshol, máshogyan érek el. Lehet, hogy kissé régi-vágásúnak tűnök, de vállalom: szerintem az embereknek ma még nagyobb az igénye arra, hogy kiszámítható rendszerek, megoldások, üzenetek, stabil termékek vegyék körül őket. Amiben fejlődésre vágynak, az mindezek gyors, egyszerű és „handy” működtetése. Jó hír, hogy ilyen megoldások természetesen itthon is készülnek.

Ettől függetlenül, én eddig azt tapasztaltam, hogy újítások akkor születek, ha kilépünk a komfortzónából. Ez persze részben kódolt, mély rendszerlogikai alapvetésekre épül, és ráadásul ez nem csak a személyekre, hanem a szervezetek szintjén is érvényes. Aki jobban adaptálja azt a kultúrát, amely inkubátora lehet az új szakmai – gyakran erős IT lábakra – épülő megoldásoknak, az lesz az igazi „innovátor-hős”.

Az a megértésem, hogy minden szervezetnek meg kell tanulni, hogyan integráljanak innovációs műhelyeket. Azt látom, hogy – más és más szinten ugyan – de ezzel küzdenek a gyakran egy személy bűvöletében élő KKV-szektorban, csak úgy, mint a rendszereket és optimalizált folyamatokat bálványozó multik világánál.

Hinora Ferenc, a Szövetség elnöke nemrégen beszélt a challenge thinking aktualitásáról. Ön mit gondol erről? Milyen személyes motiváció hozta a Szerencsejáték Zrt-től az új feladatkörébe, milyen kihívást lát benne? Mi a fő ambíciója? Mik a személyes célkitűzései – önmaga és a szövetség számára?

Változni, fejlődni nem csak, hogy elkerülhetetlen, hanem törvényszerű is. Fejlődést, változást generálni ugyanakkor többféleképpen lehet, annak azonban belülről fakadó szellemisége a fontos. Ha megértjük, hogy a változás eredménye kell nekünk, arra valójában nagy szükségünk van, akkor szétnézve a lehetőségeken, könnyebben tudunk választani; választani célt, irányt, eszközt és olyan szereplőket, akik segítenek az adott úton, útszakaszon. Valahogy ezt az ösvényt követve vezetett az utam ebbe a szerepkörbe.

De visszakanyarodva a konkrétabb, megfoghatóbb világba: akkor leszek elégedett a tevékenységemmel, ha annak eredményeként úgy tudja a szövetségünk összetrendezni a marketing szakmai szereplőit, hogy azok értékteremtő, egymást inspiráló módon tudjanak kapcsolódni. Persze nem feledhetem én sem, egy jó házasságközvetítő folyamatosan figyelemmel kíséri a szereplőket az úton – és folyamatos útmutatásokat fogalmaz meg nekik szükség esetén. A Magyar Marketing Szövetség is így jár el helyesen, hiszen csak így maradhat továbbra is a szakma első számú eligazodási pontja.

 

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom

Marketing

Magyar szakember a rangos európai marketinges díj döntősei között

Nyolc jelölt közül választják ki a 2024. év európai marketingesét.

Közzétéve:

A döntős magyar nevezett, Szabó Béla, fotó: Magyar Marketing Szövetség

Szabó Béla, a Magyar Telekom BrandComms Directora bejutott az európai marketingszövetségeket tömörítő Európai Marketing Szövetség (EMC) Európai Év Marketingese Díjának idei döntősei közé. A szakembert az EMC tagjaként a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) nevezte az elismerésre.

A döntősök közül egy személyes interjú után a szakmai zsűri választja ki a végső győztest. A 2024-es Európai Év Marketingese Díjat június 27-én adják át Madridban, a spanyolországi National Marketing Awards gálán.

Az MMSZ egyúttal bejelenti, hogy az idei évtől megalapítja a Hungarian Marketer of the Year díjat, amelynek elismeréseit a szeptember 19-i Marketing Summiton adják át, és amelynek győztese lesz Magyarország jelöltje az EMC 2025. évi European Marketer of the Year kiírásában. 

A 2024-es Európai Év Marketingese Díj döntősei véletlenszerű sorrendben az alábbiak:

  • Szabó Béla – Telekom HU (Magyarország)
  • Gráinne Wafer – Diageo (Írország)
  • Teresa Lameias – Porsche Holding (Portugália)
  • Gemma Juncá – IBERIA (Spanyolország)
  • Giedrė Vilkė – Swissmoney (Litvánia)
  • Ella Swain – Salfordi Egyetem (Egyesült Királyság)
  • Thomas Saliger – XXXLutz (Ausztria)
  • Ulrich Klenke – Deutsche Telekom (Németország)

Az EMC büszkén ismeri el azokat a kiváló marketingszakembereket, akik kivételes stratégiai menedzsment készségekről téve tanúbizonyságot komoly üzleti eredményeket érnek el és fenntartható vállalkozásokat építenek ki a régióban és világszerte. A marketingszakemberek stratégiai, ügyfélközpontú szemléletet hoznak az üzleti életbe, amely hosszútávú versenyelőnyhöz vezet a piacon. A díj döntősei az európai marketingszakma legjavát képviselik, akik az üzleti- és marketing végezettségű szakemberek következő generációját inspirálhatják karrierjük során.

A díjat Európa tizenkét vezető marketingszövetsége támogatja, köztük a Magyar Marketing Szövetség is. 

Tovább olvasom

Marketing

Megszavazta az orosz alsóház a külföldi ügynököknél való hirdetés tilalmát

A tilalom a weboldalakra, a blogokra és a közösségi hálózatokra vonatkozik.

Közzétéve:

Az orosz Állami Duma alsóházának plenáris ülése Moszkvában, fotó: MTI/EPA/Állami Duma

Harmadik, végleges változatában is megszavazta szerdán az orosz parlament alsóháza azt a törvénytervezetet, amely megtiltja reklám elhelyezését a külföldi ügynöknek minősített magánszemélyek által kezelt online médiafelületeken – jelentette az MTI moszkvai tudósítója.

A tilalom a weboldalakra, a blogokra és a közösségi hálózatokra vonatkozik. A törvénytervezetet a 450 tagú alsóház jelen lévő képviselői közül 402-en szavazták meg.

A törvény be nem tartása mind a külföldi ügynökök, mind a hirdetők számára következményekkel jár.

A leendő jogszabály megtiltja a hatóságok által külföldi ügynöknek minősített személyek tulajdonában lévő felületek „médiában és interneten történő reklámozását” is.

Ha egy olyan személy, akit az igazságügyi minisztérium korábban felvett a külföldi ügynökök nyilvántartásába, továbbra is hirdetéseket jelentet meg, pénzbírságra számíthat. Magánszemélyek reklámja esetében ez 50 ezer rubelig, jogi személyekében pedig 500 ezer rubelig terjedhet (a rubel jelenleg mintegy négy forintot ér).

Két adminisztratív szabálysértés után a külföldi ügynök büntetőjogi felelősségre vonható.

A hirdetők 300 ezer rubelig terjedő bírságra is számíthatnak. Vaszilij Piszkarjov, az alsóház biztonsági és korrupcióellenes bizottságának elnöke rámutatott: ha a közlés tájékoztató jellegű, akkor nincsenek korlátozások abban az esetben, ha a vonatkozó előírásnak megfelelően feltüntetik, hogy az információ megosztója idegen ügynök. Az ügynökségeknek a külföldi ügynökök reklámozásának tilalma miatt módosítaniuk kell a bloggerekkel kötött szerződéseket.

A tervezetet az orosz felsőháznak és Vlagyimir Putyin elnöknek is jóvá kell még hagynia.

Hatályba tíz nappal az államfői aláírás után lép majd.

Az orosz igazságügyi minisztérium nyilvántartásában jelenleg 769 személy és szervezet szerepel külföldi ügynöki minőségben.

Tovább olvasom