Kövess minket!

Marketing

Küldetése a szakmai matchmaking

Interjú Katona Norberttel, a Magyar Marketing Szövetség frissen kinevezett operatív igazgatójával.

Évek óta a Magyar Marketing Szövetség vezetőségének tagja. Belülről, irányítóként ismeri a szövetség munkáját. Mondhatjuk, hogy Ön is aktív részese volt a felismerésnek, hogy szükség van egy újrapozícionált szövetségi pozícióra? Beavatná az olvasókat az igény megfogalmazódásától a kiválasztásig, illetve a megállapodásig tartó folyamattal?

A Szövetség, és jómagam is büszkék vagyunk arra, hogy az idén immár 30 éves szervezet az elmúlt 7 évben jelentős fejlődésen ment keresztül. Közel 200 fős tagságát, illetve a projektek, programok, események számát tekintve is a legaktívabb szakmai szervezetté vált.

Az elnök és az elnökség is hisz abban, hogy a fejlődés nem állhat meg; folytatni kívánjuk a megkezdett tudatos építkezést, amelyet valóban jól támogathat felkérésem arra, hogy operatív elemekké bontsam a szövetség stratégiáját. Persze ez nem lehet egy „one-man-show”, a szövetség tagjainak támogatása, aktív munkája nagyon szükséges ehhez.

Egy-másfél éve is felmerült egyébként már a nevem a pozíció kapcsán, de akkor még – a magam részéről – úgy láttam, hogy nem érkezett el az idő: számos egyéb feladatom, projektem megvalósításán dolgoztam. Akkor úgy döntöttem, azokra koncentrálok.

Én úgy látom, hogy az elnök és az elnökség őszintén hisz abban, hogy az új pozíció a Magyar Marketing Szövetség életében egy újabb jelentős mérföldkő, hiszen közvetlen csapatom, az MMSZ Office támogatásával nem pusztán az adminisztrációs teendőket kell ellássuk, hanem operatív igazgatóként az MMSZ stratégiájának megvalósításán, valamint tagjaink szakmai támogatásán is aktívan dolgoznom kell.

Erősíteni kívánják a szövetség saját márkáját. Milyen stratégiai, illetve kommunikációs célokat tűztek ki? Kiket (szakmán belül – belső célcsoport, kívül – külső célcsoport, de melyiket miért határozták meg) és milyen üzenettel kívánnak megszólítani?

Igen, határozottan ez a cél. Látjuk erre az igényt és látjuk erre a lehetőséget is. Ebben a vonatkozásban ez az esztendő kiemelten fontos a Szövetségünk számára. A tavasszal esedékes éves közgyűlésre már abban a szellemben készülünk, hogy tovább erősítsük a szövetség saját márkáját és egyúttal a pozícióját is, a piacon és a szakmán belül egyaránt.

Ezzel összefüggésben középtávon tagjaink számának számottevő bővülésével számolunk, de már rövidtávon szeretnénk, ha láthatóak lennének az általunk szervezett események: a tavaszi Digital Masters edukációs program, az ősz eleji Marketing Summit Hungary vagy például rangos szakmai elismerésünk: Az Év honlapja, a Marketing Diamond Awards vagy az Országos Városmarketing díjak.

Azt látjuk, hogy sok kezdeményezésünk van, amelyeket önállóan ismernek – de nem feltétlenül kötik azokat a szövetséghez. Ezen márkaépítési és kommunikációs eszközökkel kell majd alakítanunk. Ezzel kapcsolatban már idén jóval tudatosabb kommunikációt tervezünk megvalósítani.

Ami a célcsoportokat illeti, a jövőben még nagyobb figyelmet kíván fordítani a megbízói-, illetve hirdetői oldal képviseletére, szakmai támogatására. Határozottan úgy látjuk a szakma alakításában az eddigieknél hangsúlyosabb, tudatosabb szerepet játszhatnak a megbízói szektor képviselői, akik egyébként a KKV-k világától egészen a vezető hazai és világmárkákig átszövik a szakma társadalmát, és jelen vannak szinte minden iparágban.

Az Ön nevéhez fűződik a Marketing Döntéshozók Klubjának megalapítása, amelynek tagjai vallják, hogy a marketing értéket teremt, az üzletet és a fogyasztókat alkotó módon köti össze. Hogy néz ki mindez a gyakorlatban? Hogyan kovácsol hidat a marketing az üzlet és a fogyasztók között?

Az én nevemhez tulajdonképpen az kötődik, hogy felvetődött bennem egy ilyen fórum hiánya. Az már a szövetség elnökének, Hinora Ferencnek és az egyik alelnöknek, Sütő Ágnesnek a személyes hozzájárulása, hogy hittek benne és támogatták a klub 2016-os megalakulását. Ezért nagyon hálás is vagyok nekik.

Amit egyébként a klub megalapításakor megfogalmaztunk, az máig érvényes és meglepően pontos: gyakorlatias, az új piaci kihívásokra gyorsabban mozduló, a szakmai eredményeiket, gondolataikat a fogyasztók még jobb kiszolgálása érdekében egymással is megosztani képes új marketing szakmai szerveződést kívántunk életre hívni. Ez sikerült: Az eltelt négy esztendő alatt több mint 20 saját klub-eseményen, és 4 éves trendösszefoglalón vagyunk túl – így eleget tettünk a mottónknak, amely így szól: „A szakmáról magunk között, nem csak magunknak!”

A klub tehát platformot teremt, amelyen keresztül a tagok minőségi és működő szakmai kapcsolatrendszert érhetnek el, érdemi marketing- és kommunikációs szakmai párbeszédet folytathatnak, létező projektekhez kapcsolódhatnak, illetve új, döntéshozókat célzó kezdeményezéseket indíthatnak útjukra. Mindez végső soron a vásárlók, illetve az ügyfelek számára is komoly előnyt jelent. Persze ezt ők nem közvetlenül a klubtól, hanem a benne résztvevő szakemberek munkáján keresztül maguktól a márkáktól kapják meg.

Jó példa egyébként a marketing által építendő hídra az az aktuális kezdeményezés, amely az akadálymentes, bizalomra épülő márka – fogyasztó kapcsolat mellett száll síkra a digitális térben és ehhez egy átlátható médiamérés mellett érvel. Ezt az eredetileg a Coca-Cola Company, az Unilever Magyarország és a Vodafone Magyarország szakemberei által életre hívott kezdeményezést például jó magam, és a Marketing Szövetség is fontosnak látja.

A szövetség operatív igazgatójaként, hangsúlyozottan a megbízói oldalról érkezve új vagy más hidakat tervez?

Nem, más hidakat semmi képen sem. A Marketing Szövetség továbbra is platform, amely kölcsönös előnyökkel járó összefogás lehetőségét teremti meg a szakma üzleti alkalmazói, gyakorlati felhasználói és az oktatói szféra szereplői között. Ebben erősek voltunk eddig is, tehát van mire építenem.

Célunk alapvetően nem változott, inkább pontosabb lett: egy olyan aktív, dinamikus és agilis szakmai szövetséget álmodtunk meg, amely erősen elkötelezett a megbízói oldallal való közös értékteremtésben. Ennek érdekében valamennyi meglévő és jövőbeli tagunk – érkezzenek akár a megbízói-, akár a szolgáltatói-, vagy az oktatói szférából – szakmai képviselete és támogatása maradt továbbra is az átfogó küldetésünk.

Szövetségi munkámat, amelyhez majd májustól látok neki teljes erővel, alapvetően egy jó értelemben vett „házasságközvetítőként” fogom fel: nekem azt kell szüntelenül keresnem, hogy ez egyes szereplőket hol és hogyan lehet jól összekötni, úgy hogy szakmai értelemben értékteremtő módon kapcsolódhassanak. Ehhez új, közvetlen kommunikációs megközelítés – de mindenekelőtt célzott figyelem kell. Persze azt remélem, hogy nyitottságom már önmagában is üzenet azok számára, akik keresték a szakmai kapcsolódásokat, azonban nem találtak megfelelő támogatást hozzá. Ezért vagyunk mi: a marketing szakma első számú eligazodási pontja.

Mik azok a marketingeszközök, amikről 10 éve még álmodni sem mert és mit gondol, mik lesznek a 2020-as évek legjobb eszközei?

Előbb mondtam és szentül hiszem, a feladatom és remélem, hogy erősségem is elsősorban az, hogy összefüggésekben gondolkodom, miközben egyedi, személyre szabott megoldást keresek a fogyasztó számára. Így – nem hárítva a kérdést – nem lenne hiteles, és talán szakmailag megalapozott sem, ha néhány vonzónak tűnő eszközt kiragadnék. Ebben egyébként vannak elismerten hitelesebb szakértők is, ilyen kérdésekben nekik érdemes platformot biztosítani.

Ahogy én látom, marketingesként a fogyasztóknak szánt termék/szolgáltatás útját kell egyengetnünk, ezért a kérdést egyszerűen nem lehet a termék, a célcsoport, vagy a csatorna pontos ismerete nélkül szemlélni – persze léteznek trendek, amelyek orientálnak bennünket, és persze a fogyasztókat is az eszközök világában.

Személyes érdeklődésem ugyanakkor van ezen a téren is: érdekel például, hogy a hazai piacon milyen új hirdetési felületek, platformok jelennek meg, kik fogják használni tömegesen a waze hirdetéseket, melyik újabb márka lép fel – példaértékű módon – az instagram-ra, milyen lehetőségeket rejtenek majd az új készpénzkímélő fizetési módok vagy például, hogyan használhatjuk eredményesen a kiterjesztett valóságot például a kereskedelem-támogató megoldásokban.

Követi-e a nemzetközi trendeket és Ön szerint a magyar szakma tud-e innovatív lenni marketing területen? Ha igen, kikre lehet ez jellemző?

Először is leszögezem, hogy a „lart pour lart” típusú újításoknak nem vagyok bekötött szemű híve. Gyakran tapasztalom azt, például egy-egy szoftver vagy app. frissítése során, hogy nem leszek boldogabb az új funkcióktól, viszont morcos leszek, ha egy megszokott és gyorsan üzemeltethető holmit máshol, máshogyan érek el. Lehet, hogy kissé régi-vágásúnak tűnök, de vállalom: szerintem az embereknek ma még nagyobb az igénye arra, hogy kiszámítható rendszerek, megoldások, üzenetek, stabil termékek vegyék körül őket. Amiben fejlődésre vágynak, az mindezek gyors, egyszerű és „handy” működtetése. Jó hír, hogy ilyen megoldások természetesen itthon is készülnek.

Ettől függetlenül, én eddig azt tapasztaltam, hogy újítások akkor születek, ha kilépünk a komfortzónából. Ez persze részben kódolt, mély rendszerlogikai alapvetésekre épül, és ráadásul ez nem csak a személyekre, hanem a szervezetek szintjén is érvényes. Aki jobban adaptálja azt a kultúrát, amely inkubátora lehet az új szakmai – gyakran erős IT lábakra – épülő megoldásoknak, az lesz az igazi „innovátor-hős”.

Az a megértésem, hogy minden szervezetnek meg kell tanulni, hogyan integráljanak innovációs műhelyeket. Azt látom, hogy – más és más szinten ugyan – de ezzel küzdenek a gyakran egy személy bűvöletében élő KKV-szektorban, csak úgy, mint a rendszereket és optimalizált folyamatokat bálványozó multik világánál.

Hinora Ferenc, a Szövetség elnöke nemrégen beszélt a challenge thinking aktualitásáról. Ön mit gondol erről? Milyen személyes motiváció hozta a Szerencsejáték Zrt-től az új feladatkörébe, milyen kihívást lát benne? Mi a fő ambíciója? Mik a személyes célkitűzései – önmaga és a szövetség számára?

Változni, fejlődni nem csak, hogy elkerülhetetlen, hanem törvényszerű is. Fejlődést, változást generálni ugyanakkor többféleképpen lehet, annak azonban belülről fakadó szellemisége a fontos. Ha megértjük, hogy a változás eredménye kell nekünk, arra valójában nagy szükségünk van, akkor szétnézve a lehetőségeken, könnyebben tudunk választani; választani célt, irányt, eszközt és olyan szereplőket, akik segítenek az adott úton, útszakaszon. Valahogy ezt az ösvényt követve vezetett az utam ebbe a szerepkörbe.

De visszakanyarodva a konkrétabb, megfoghatóbb világba: akkor leszek elégedett a tevékenységemmel, ha annak eredményeként úgy tudja a szövetségünk összetrendezni a marketing szakmai szereplőit, hogy azok értékteremtő, egymást inspiráló módon tudjanak kapcsolódni. Persze nem feledhetem én sem, egy jó házasságközvetítő folyamatosan figyelemmel kíséri a szereplőket az úton – és folyamatos útmutatásokat fogalmaz meg nekik szükség esetén. A Magyar Marketing Szövetség is így jár el helyesen, hiszen csak így maradhat továbbra is a szakma első számú eligazodási pontja.

 

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom