Marketing
Még mindig a strand az első, ami eszünkbe jut a Balatonról
A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatása szerint még mindig a strandolás a leggyakoribb balatoni program. Az emberek háromnegyedének ez az első, ami a Balatonról eszébe jut.
A 2019 nyarán, a magyar internetezők körében készült felmérés szerint az emberek háromnegyedének a strandolás jut először eszébe a Balatonról. A 25-29 éveseknél a legnagyobb, 88 százalék ez az arány. A finom borok 20, fesztiválok mindössze 16, a biciklizés 13 és a kertmozi 11 százaléknak ugrik be a tó nevét hallva. Mit csinálunk ezen kívül a Balatonon? Mivel telnek az esős napok? A kutatásban kiderítettük.
 |
Amikor az emlékek mélyére ásunk, rájövünk, hogy a strandolásnál a legtöbb ember jóval több és maradandóbb élményeket őriz a Balatonról: a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásában a válaszadók közel háromnegyede mondta azt, hogy volt szerelemhez kötődő élménye a Balaton partján. A válaszadók 90 százalékának van emlékezetes barátokkal szerzett élménye, 71 százalékuk soha nem felejt el egy vihar előtti fürdőzést, 59 százalékuk talált itt új barátokat. A befagyott Balaton a felmérésben részt vevők kevesebb mint fele számára nyújtott felejthetetlen élményt, és hogy a negatív élményeket is említsük: a válaszadók több mint felének a dugóban utazás, 67 százalék számára az itt tapasztalt magas árak jutnak eszébe.
Hol és mennyi időt?
A déli part szerelmesei többen vannak – legalábbis a most készült kutatásban 31 százalék mondta, hogy jobban szereti a sekélyebb oldalt, míg 26 százalék az északi mellett tette le a voksát – 40 százalék pedig nem tudott dönteni, mindkét partot egyformán szereti, olyannyira, hogy a kitöltők több mint fele szívesen lenne Balaton környéki lakos.
A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásából az is kiderült, hogy minden negyedik válaszadó évente egyszer látogat a Balatonhoz, kétszer csak minden ötödik kitöltő utazik a környékre. A válaszadók 11 százaléka évente több mint nyolcszor fordul meg kedvenc tavunknál.
A válaszadók fele számára egy balatoni utazás csak pár napig tart, minden harmadik kitöltő egy hetet tölt a Balatonnál – ezek a számok nem változtak a Bónusz Brigád tavalyi Balaton-kutatása óta. A válaszadók mindössze 10 százaléka olyan szerencsés, hogy több hetet tölt a tó közelében. A balatoni pihenését minden ötödik válaszadó saját nyaralóban, 28 százalék bérelt apartmanban, 17 százalék szállodában tölti.
Ha jó idő, akkor strand
A válaszadók 67 százaléka jó idő esetén szívesen megy le a strandra – a 30-39 év közöttiek 78 százalékára jellemző ez. Minden ötödik válaszadó szabadstrandokat, illetve a fizetős strand ingyenes időszakait keresi, számukra ez az elsődleges szempont a strand kiválasztásánál, míg 38 százalék leginkább a szállás és a strand közötti távolság alapján dönt. 28 százalék megszokott, megszeretett strandra jár vissza. A válaszadók fele el tudja képzelni, hogy egy messzebbi strandot válasszon, amennyiben az szimpatikusabb számára. És vajon mitől szimpatikusabb egy strand? Ha tiszta, rendezett (64%), kevesen vannak (51%), sok az árnyék (38%) vagy olcsóbb a belépő (38%).
Ha épp nem strandra vágynak, akkor a tájegységre jellemző, Balatonhoz köthető programok közül válogatnak a legtöbben: a válaszadók 45 százaléka járt már balatoni borkóstolón, 44 százalék wellness programon, 35 százalék helyi termelői piacon, 26 százalék pedig tematikus sétán vett részt. A válaszadók 22 százaléka vett már részt tó körüli biciklizésen, de sokan eveztek, vitorláztak is már a tavon.
Az egész napos strandolás után sokan keresnek kulturális élményeket is a közelben: a válaszadók 57 százaléka járt már koncerten a Balaton partján, 47 százalék kiállításon, 42 százalék pedig moziban tett látogatást. Mindössze minden ötödik válaszadó járt már színházi előadáson a Balaton körül, cirkuszi programot csupán 16 százalék választott – ez utóbbival voltak egyébként a legkevésbé elégedettek a látogatók.
A gyerekek szórakoztatása fontos eleme a nyaralásnak. A szülők igyekeznek érdekes, értékes programokat keresni a gyerekeknek, ennek ellenére minden negyedik válaszadó úgy érzi, kevés kifejezetten gyerekeknek szóló programlehetőségről értesül nyaralása során a tó körül. A legnépszerűbb a kalandpark, ahol a kitöltők fele már járt, 41 százalék állatsimogatóba, minden harmadik válaszadó pedig strand által szervezett programra vitte már gyermekét.
Egy hosszabb nyaralás során általában kifogunk 1-2 nap hűvösebb, esős napot – persze ha csak pár napra érkeztünk nyaralni, akkor ez elég bosszantó lehet. Mit csinálnak a legtöbben, ha odakint épp nincs strandidő?
 |
A válaszadók 57 százaléka ekkor is fürdeni szeretne, ezért közeli gyógy- vagy wellnessfürdőt keresnek fel. 51 százalékuk kulturális programot keres, de sokan ilyenkor a szálláson szeretnek pihenni, tévézni, olvasni. Ezt még nagyobb arányban teszik a 25-29 évesek: háromnegyedük eső esetén a szálláson tölti el az idejét.
Étterem csak ajánlásra
Fontos kérdés nyaraláskor, hogy hol és mit együnk, főleg annak tükrében fontos ez, hogy a válaszadók 67 százaléka tapasztalt már irreálisan magas árakat.
 |
A kérdőív kitöltőinek 79 százaléka a szálláshoz közeli éttermeket fedezi fel, a válaszadók 44 százaléka 5 kilométernél többet nem is akar megtenni egy jó étkezésért. 41 százalék a csalódások elkerülése és a pénztárca kímélésemiatt a szálláson is főz, sokan esznek a strandon (61%) vagy épp visznek magukkal szendvicseket (16%). Éttermet a helyiek ajánlása (23%) és az internetes értékelések (33%) alapján választanak legtöbben, 21 százalék a már bevált törzshelyére jár, 5 százalék pedig a legolcsóbbat keresi.
Számtalan balatoni program, élmény várja a Balatonnál nyaralókat – jó néhány elérhető a Bónusz Brigád bónuszaival is.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.