Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. városmarketing-kutatásának keretében vizsgálta az okosvárosprojektek médiaképét, olyan kérdésekre keresve a választ, mint hogy mennyire hatékony a városok kommunikációja, hogyan tematizálja a sajtó az okosváros-fejlesztéseket, és mi jut el ezekből a nagyközönséghez.

Egy átlagos magyar felnőtt három darab ilyen jellegű hírrel találkozhatott az év folyamán, az okosvárosprogramok közbeszédbe való beágyazottsága tehát ma még meglehetősen limitált.

Az okosvárosprojektek összes megjelenésének reklámegyenértéke 220 millió forintot tett ki, ami szintén relatíve alacsony értéknek tekinthető. Mindezt az is bizonyítja, hogy a médiában kissé egysíkú az okosváros-fejlesztések ábrázolása, a Carlos Moreno által kategorizált három alappillér – a társadalmi integráció, a környezeti fenntarthatóság, valamint a technológiai forradalom – közül csak az utóbbival összefüggő témáknak van markánsabb hírértékük.

A megjelenések 57 százalékában felülreprezentált a technológiával kapcsolatos fogalmak befolyása, és 42-42 százalékuk kötötte az okosvárosokat az innovációhoz, illetőleg a digitalizációhoz. Ennél mérsékeltebb ugyanakkor azon cikkek száma, melyek a fenntarthatósággal, a környezettudatossággal, az egészséggel, az oktatással, az életminőséggel vagy a közbiztonsággal kötötte össze a fejlesztéseket.

A 20 leggyakoribb kifejezés és előfordulási arányuk az okosváros témájú hírekben:

Jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy a mért adatok mennyiben tükrözik a valóságot, hogy a valóságban is ezen fogalmak köré csoportosulnak-e az okosváros-fejlesztések, vagy csupán a média napirendjén torzul el a kép, és ezen kifejezések társításával sokkal könnyebb átlépni a sajtó ingerküszöbét. Az mindenesetre megállapítható, hogy a projektek médiaképe rendkívül pozitív megítélésű: a megjelenések 72 százalékában volt azonosítható pozitív attitűd.

A konkrét ügyek közül 220 megjelenéssel kiemelkedett a zalaegerszegi járműipari tesztpálya terve, ahol az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésére és tesztelésére lesz lehetőség. Szintén jelentősebb nyilvánosságot generált a Digitális Jólét Program 2.0, amellyel kapcsolatban főleg a nethasználat áfájának csökkenéséről és az ingyenes WiFi-szolgáltatás kiépüléséről írt a sajtó. Novemberben a Telekom okosmegoldások-központjának budapesti létrehozása eredményezett magas híraktivitást. Városmarketing-szempontból hatékonynak bizonyult továbbá a Budapest okosváros jövőképe című dokumentum elfogadása, a Dagály-projekt infrastrukturális fejlesztése.

Okosváros témában leggyakrabban említett magyar városok megjelenésszáma:

Szintén érdemi híraktivitást eredményezett a debreceni villamosokon elérhető ingyenes WiFi-szolgáltatás, a tatai okosváros-fejlesztési program indítása, a Smart City Nyíregyháza című fórum megnyitása Rómában és a miskolci CNG-buszokon bevezetett ingyenes WiFi. Ezen fő témák mentén a magyar városok közül Budapest generálta a legtöbb megjelenést (565-öt) az okosvárosprojektekhez kapcsolódó kommunikáció révén, de 290 megjelenésével Zalaegerszeg médiaképében is jelentős szerepet játszott az okosváros-koncepció, amit Miskolc és Debrecen 108, illetve 99 megjelenéssel követett.

Ez a cikk a Médiapiac 2018. január-februári számában jelent meg. Az új számunk a hazai sorozatgyártást helyezte fókuszba. Számos exkluzív és tartalmas beszélgetést talál majd a lapunkban, a címlapinterjúnk pedig Majka Majoros Péterrel készült.

 

A Médiapiac kapható ezeken a standokon, illetve előfizethető ezen az oldalon.