A sportmarketing nem csak munkája része, sokkal több annál: szenvedély, tudomány, küldetéstudat – hangsúlyozza Németh Ottó. A Henkel Beauty Care üzletágának igazgatóját többet között arról kérdeztünk, milyen szempontok alapján dől el, hogy melyik sportolóból válik márkanagykövet. A Médiapiac május-júniusi számában megjelent interjú most online is olvasható.

Ha választania kellene az egyik legnagyobb szépségápolási termékeket gyártó és forgalmazó cég marketingvezetőjeként Viszkok Fruzsi és Szalay Balázs közül, kire voksolna?

Nem vagy, hanem is-is.

Egy ilyen széles termékpalettával rendelkező cég marketingkommunikációjában épp úgy helye van a ma már hétköznapi értelembe vett „sztár” influencereknek, mint a sportolóknak, akik maguk pozitív példaképek, véleményvezérek.

A Henkelnek évtizedes globális együttműködése van a Dakarral, és mi hiszünk abban, hogy ezt lokálisan is meg kell személyesíteni, a márkának szüksége van helyi nagykövetekre. Így ugyanis sokkal közelebb tudunk kerülni a magyar fogyasztókhoz. Szalay esetében egyértelmű volt a választás, hiszen 1996 óta rendszeresen indul a Dakar-ralin. A Henkel nagyon rég jelen van a motorsportban, ragasztástechnikai termékeinkkel a szektor fontos beszállítója, a Szalay vezette Dakar Team támogatásánál tehát más a célcsoport, mint amikor valamelyik kozmetikai márkánk – például a Schwarzkopf – együttműködik egy beauty influencerrel.

Kiket ér el Szalay Balázs?

A szűkebb célcsoportot azok jelentik, akik intenzíven érdeklődnek a tereprali iránt. Aztán ott vannak a benzingőz szerelmesei: rali, Forma–1, MotoGP stb. Ha pedig jó a sztori, szélesebb rétegeket is elérhetünk. Ebben az együttműködésben az én feladatom az volt, hogy ezeket a határokat minél inkább kitágítsam, hiszen Szalay és a Dakar nemcsak a sport, hanem a kaland, az egzotikus helyszínek, a háttértörténet miatt is érdekes.

Kinek a dolga felépíteni a sztorit?

A jó sztori előfeltétele a megfelelő személyiség. Elsősorban a sportolón múlik, mennyire érdekes a története, de az már inkább a menedzsmentjén, hogy az miként van elmesélve. A marketingesnek a dolga kitalálni, hogyan lehet ebbe a sztoriba belefoglalni a márkát. Az igazán jó marketinges pedig még tanácsokat is ad, miként lehet izgalmasabbá tenni a történetet. Szalay esetében szerencsénk volt: önmagát menedzseli, nemcsak pilóta, ő a csapat feje és tulajdonosa is egyben. Sok tekintetben hasonlít Stefano Favaróhoz, aki eleinte saját pénzéből támogatta és tíz év alatt építette fel Talmácsi Gábor MotoGP-világbajnok páratlan sikertörténetét.

A Forbesban megjelent Hookit-lista azt mutatja, manapság azok tudják készpénzre váltani a sportban elért sikereket, akik használják a közösségi médiát, blogjuk, vlogjuk van. Cristiano Ronaldo egyetlen posztja 1,6 millió dollárt ér.

Ha egy sportoló elér egy világra szóló eredményt, automatikusan példakép lesz. Véleményformáló. Az már a következő lépés, hogy kihasználja-e ezt a lehetőséget, és egyes márkákkal együttműködve marketingértelemben is influencerré válik.

Hogyan dönti el, ki legyen a Henkel-termékek nagykövete a szóba jöhető sportolók közül?

Mint már említettem, vannak nemzetközi kampányok, amelyekhez keresünk hazai személyiségeket, egy történetet. Ugyanakkor a márka is kijelöli az irányt. A Fa például adja magát: strandlabda, szörf. Van, amikor nem a termék felől indulunk: tudjuk, kik a célcsoport, és megkeressük hozzájuk a legjobb márkanagykövetet. Megvizsgáljuk, hogy a szóba jöhető sportolók közül kit válaszszunk, hol tart a karrierjében, az illető együttműködik-e már más márkákkal, és azt is, hogy meg tudjuk-e fizetni. De előfordul olyan is, hogy egy sztoriban meglátom a nagy lehetőséget: ilyen volt a Magyar Everest Expedíció. Nekem a Henkeltől függetlenül is a sportmarketing a szenvedélyem, ebből fogok doktorálni a Corvinuson.

Ha már szóba került a tudomány, hogyan számolja ki, mennyit ér egy sportoló?

Rengeteg módszer létezik: ki lehet számolni a megjelenések ROI-ját, meg lehet nézni milyen hatása van a márkára, hogyan pezsdíti fel az értékesítést. Léteznek ma már olyan szponzorációs modellek, amelyek esetén van egy alapdíj, majd külön premizálják, ha a sportoló több médiamegjelenést generál. Persze a mérés nagyon fontos, de a sportmarketing inkább érzelmi alapú: segít megkedveltetni a márkát a fogyasztókkal.

Nem érdemes forintosítani azt, amikor a márkanagykövet karácsonykor tart egy motivációs tréninget a céges kollégáknak, vagy ha egy kiemelt partner megkapja Talmácsi dedikált sisakját.

A sportmarketingben a részvétel vagy a győzelem a fontos?

A sportoló számára mindig a győzelem a fontos. A marketingesnek a kommunikáció, a médiamegjelenés, a tisztességes helytállás. Imre Géza például hatalmas küzdelem után veszítette el az olimpiai döntőjét, pontosan ezért az én szememben az ő ezüstje egy fehér arany.

A hegymászásban nem osztanak ezüstöt. Klein Dávidnak többszöri nekifutásra sem sikerült.

Én biztosan nem vetnék követ arra a sportolóra, aki úgy dönt egy életveszélyes helyzetben, hogy a befektetett energia és pénz, a több hónapos készülődés ellenére nem teljesíti a kitűzött célt. Az expedíció esetében számos részsikert könyveltünk el, a megfogalmazott kommunikációs célokat 50 százalékkal túlteljesítettük, a partnereink elégedettek voltak a teljesítménnyel, a hozzáadott értékkel.

Szalay, Talmácsi, Michelisz. Hazai tehetségből nincs hiány a motorsportban, de van-e annyi pénz a magyar sportmarketingben, hogy a világ élvonalába röpítse őket?

Széles körű összefogással lenne, mi azon dolgozunk a Magyar Marketing Szövetség sportmarketing-tagozatában, hogy közös nevezőre hozzuk a szakmát. A motorsportban ugyanakkor óriási pénzre van szükség a sikerhez, két-hárommilliárd egy közepes csapat büdzséje.

Nem elhanyagolható szempont a piacok fejlettsége: míg egy Forma–1-es csapatnak 18-20 partnere van, egy közepes amerikai baseballklubnak ötven. Itthon jó, ha hat nagy céget meg lehet nyerni egy-egy nagyobb projekthez.

Idehaza a tao révén a futball inkább adóoptimalizáció vagy sportmarketing?

A hazai sportmarketing sok tekintetben gyerekcipőben jár. Mit lehet csinálni, ha egyszer pénzhiányos egy ágazat? Fel kellett építenie az államnak egy rendszert, mesterségesen be kellett indítani a pénzek áramlását.

Az már más kérdés, hogy az arányokkal baj van, és sok tekintetben torzítja a piacot, egyes sportágakban lefojtja a sportmarketinget.

A rendszer most már korrekcióra szorul. De ha nincs pénz, nem jönnek a sikerek, nem mozdul meg a piac, akkor a cégek továbbra sem látnak fantáziát a sportmarketingben, a szakemberek nem nőnek fel a feladathoz. Valahol el kell tehát kezdeni.

És mozgásba jött a piac?

Igen, most már évről évre két számjegyű a növekedés a taón kívüli sportmarketingben.

 

Az interjú a Médiapiac május-júniusi számában jelent meg a sportmarketing-melléklet részeként. A melléklet további cikkeit itt találja. A lapot megrendelheti itt, illetve megvásárolhatja itt.
A cikk szerzője M. László Ferenc

Nézze meg M. László Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.