Kövess minket!

Marketing

Mi az a Google?

Fogják kérdezni gyermekeink, hiszen pár évtized múlva a böngészést digitális asszisztensek végzik majd a keresőmotorok helyett. Ennek hatásairól még korai beszélni, a jelent viszont érdemes megvizsgálni, ezért megnéztük, hogy hol helyezkedik el Magyarország a chatbot-térképen.

„A dm jelenleg nem használ chatbotokat, hisz elsődleges célja a közvetlen kapcsolattartás, mind a vásárlókkal, mind a partnerekkel. A »régi « módszerek mellett persze próbálunk újszerű megoldásokat is alkalmazni. A jövőben szeretnénk még nagyobb hangsúlyt fektetni az élmény-faktorra, hisz a digitalizáció, valamint a fogyasztói változások folyamatos kihívások elé állítják a cégeket.”

– tudtuk meg a vállalat sajtóosztályától, amely megközelítőleg letisztult képet ad a hazai piac helyzetéről. Továbbá sokat elárul, hogy a megkérdezett közel húsz vállalkozásból – a dm-en kívül – mindösszesen három válaszolt megkeresésünkre.

A Telenor közleménye szerint, a felhasználók, akik megismerik a chatbotok működését, szívesen használják, pozitív tapasztalataik vannak a tartalommarketinget érintő kísérletekkel kapcsolatban. Hozzáteszik, az elterjedés segítséget és kihívásokat is tartogat a márkáknak, hiszen ahogy egyre több megoldás érkezik, egyre nehezebb lesz újat, izgalmasat létrehozni, ugyanakkor egyre több edukált felhasználó lesz, akik bizalommal kezelik az új platformon érkező információkat, szolgáltatásokat.

A Microsoft egy olyan jövőt képzel, ahol a botok a leggyorsabb módjai az egyszerűbb feladatok elintézésének, mint például a bevásárlás, banki ügyintézés vagy naptárkezelés, valamint a legegyszerűbb módja a komplex feladatok elvégzésének, és az „intelligens” lépéseket igénylő feladatok kipipálásának is, mint például a vakáció foglalása, programajánlatok a nyaralás során, amik a család egyéni preferenciáit és eddigi üdüléseit történetét is figyelembe veszik.

A Telekom közleményében az áll, hogy a chatbotok kísérleti terep a marketing számára, része az általános iparági automatizálási törekvéseknek. Jelenleg nincs is valódi chatbot éles üzemben ezen a téren, az ennek mondottak inkább még csak leprogramozott IVR-ok (automata hangbemondó és önkiszolgáló rendszerek). Úgy gondolják, egy valódi chatbot természetes nyelvi feldolgozásra és mély tanulásra kell, hogy képes legyen, ekkor kiváló eszköz lesz a marketing és az ügyfélkapcsolatok számára.

 

Fotó: rocketbots.io

 

Infrastruktúra és bizalom

Molnár Balázs, az Aliz Technologies ügyvezetője elmondása szerint, bár a feltételek adottak, Európa le van maradva például Ázsiához képest a Facebook Messenger, a Viber, illetve a Whatsapp által okozott fragmentációnak köszönhetően:

„Japánban, Tajvanon, Thaiföldön a legmeghatározóbb chatalkalmazás a Line, Kínában pedig a WeChat, tehát a cégeknek megvan a lehetőségük, hogy átmigráljanak a webről az említett platformokra, amelyek egyébként is jóval előrébb járnak az integrációt tekintve, mint a nyugatiak.”

– nyilatkozta lapunknak a szakember.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a fejlődést nem csak infrastrukturális nehézségek, hanem érzelmiek is gátolják. Kalydi Gergely a Talk-A-Bot ügyvezetőjének véleménye szerint, ahogy megjelennek hasznos és minőségi chatbotok, az emberekben ki fog alakulni a bizalom, pont úgy, mint a webshopoknál, mert egyre többet és jobbat akarnak majd. Magyarország ebből a szempontból érdekes példa, hiszen az online fizetés, hitelkártyahasználat, még mindig nincs olyan szinten, mint a nyugatabbra.

Chatbot-story dióhéjban

A mesterséges intelligencián alapuló „beszélgető programoknak” a története az ötvenes években kezdődött, amikor is Alan Turing megírta notórius „Számítástechnika és hírszerzés” cikkét. Az első két „chatbot”-ig (Eliza és Parry) 1966-ig, illetve 1972-ig kellett várni, amely algoritmusok képesek voltak arra, hogy a beszélgető partnerük kulcs szavai alapján értelmesnek tűnő válaszokat adjanak. Őket követett számos program, akik részben a tudomány, részben pedig a szórakoztatás ügyét szolgálták.

A mai értelemben vett chatbotok kora 2010-ben kezdődött, amikor is az Apple megalkotta a Siri névre hallgató személyi asszisztensét, amin felbőszülve szépen sorban a Google (2012, Google Now), az Amazon (2015, Alexa), illetve a Microsoft (2015, Cortana) is hasonlóképpen tett. Ugyanakkor az igazi lehetőséget, és egy egészen új üzleti világot a Facebook és a hozzá hasonló csevegő alkalmazások (Viber, Whatsapp) nyitották meg a vállalatok előtt 2015-ben.

 

Fotó: chatbotmagazine.com

 

A kétezres évek

Innentől kezdve a multinacionális cégek, illetve a kis- és középvállalkozások az említett applikációkon keresztül megalkothatják a saját asszisztensüket. Ugyanakkor a jelenlegi chatbot-tendenciát az internet és a weboldalak kétezres éveihez lehet hasonlítani: Ekkor a cégek már érezték, hogy jelen kell lenni a weben, de még viszonylag kevesen lépték meg, hogy nagyobb befektetéssel akár teljes vállalkozásokat migráljanak kizárólag ilyen felületre – nyilatkozta lapunknak Molnár Balázs. A fejlesztés oldaláról azonban más a helyzet: a szakember szerint a mesterséges intelligencia, beleértve a chatbotokat is nagyjából ott tart ahol 1920-ban az autóipar volt. Több mint kétszázezer autómárka létezett és nem lehetett még tudni, hogy melyik lesz az a néhány száz, amelyik hosszútávon fent fog maradni.

Kalydi Gergely is hasonló véleményen van, lapunknak úgy fogalmazott:

„Többször is hasonlítottuk a chatbot piacot a vadnyugathoz, hiszen új, gyorsan változó, képlékeny és jónéhány helyen a piaci szabványok hiánya is érzékelhető.”

Elmondása alapján a terület újdonságát az is jól mutatja, hogy maga a Facebook és a Viber is folyamatosan változtatja a platformját, a chatbotok és a piac minél hatékonyabb kiszolgálása érdekében.

Mit hoz a jövő?

A Talk-A-Bot ügyvezetőjének beszámolója szerint a chatbotjaikat 1,3 millióan próbálták ki eddig, a chatfelhasználók száma Magyarországon pedig hatmillió. Függetlenül attól, hogy a piac még gyerekcipőben jár ez a szám impozáns jövőt fest a falra. Molnár Balázs szerint azzal lehet majd nagyot szakítani, ha valaki létrehoz egy „business asszisztenst”, amelyre a cégek rácsatlakozhatnak, így megspórolhatják a fáradalmakat és a költségeket. Ez középtávon egy olyan forradalmat eredményezne, mint amilyen a weboldalé volt.

Érthető, hogy ebben rejlik a potenciál, mert a hiedelmekkel ellentétben a jó chatbotok költségesek, ráadásul folyamatosan fejleszteni kell őket. Molnár szerint egy alap chatbotot körülbelül tízmillió forintból „össze lehet hozni”, Kalydi Gergelyék pedig azt szokták az ügyfeleiknek javasolni, mint új kommunikációs és marketing csatornára évente nagyjából hasonló összeget szánjanak, hogy folyamatosan izgalmas és naprakész maradhasson.

Különbözik a véleményük a Google-t, illetve az egyéb keresőmotorokat érintő kilátások tekintetében. Molnár Balázs szerint a felhasználói szokások változása jól mutatja, hogy kommunikációs és így asszisztens platformok fel fogják váltani a jelenlegi web jelentős részét. Ez érdekes változásokat fog eredményezni, például, hogy a hagyományos értelemben vett internetes böngészés, így a keresőmotorok jóval kevésbé lesznek az életünk része. Kalydi Gergely ezzel szemben az erre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta: „Nagyon divatos szó: ökoszisztéma. Ha megjelenik valami új technológia vagy megoldás, az nem azt jelenti feltétlenül, hogy kitúr valami meglévőt a jól megszokott helyéről: vagy átalakul vagy együttműködik vele. Például téves az a feltételezés is, hogy ha a robotok megjelennek, akkor elveszik a munkát, hanem sokkal inkább kiegészítenek minket. Ez is a mottónk: A kreativitás az embereké, a többit bízzuk a robotokra.”

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom

Marketing

Magyar szakember a rangos európai marketinges díj döntősei között

Nyolc jelölt közül választják ki a 2024. év európai marketingesét.

Közzétéve:

A döntős magyar nevezett, Szabó Béla, fotó: Magyar Marketing Szövetség

Szabó Béla, a Magyar Telekom BrandComms Directora bejutott az európai marketingszövetségeket tömörítő Európai Marketing Szövetség (EMC) Európai Év Marketingese Díjának idei döntősei közé. A szakembert az EMC tagjaként a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) nevezte az elismerésre.

A döntősök közül egy személyes interjú után a szakmai zsűri választja ki a végső győztest. A 2024-es Európai Év Marketingese Díjat június 27-én adják át Madridban, a spanyolországi National Marketing Awards gálán.

Az MMSZ egyúttal bejelenti, hogy az idei évtől megalapítja a Hungarian Marketer of the Year díjat, amelynek elismeréseit a szeptember 19-i Marketing Summiton adják át, és amelynek győztese lesz Magyarország jelöltje az EMC 2025. évi European Marketer of the Year kiírásában. 

A 2024-es Európai Év Marketingese Díj döntősei véletlenszerű sorrendben az alábbiak:

  • Szabó Béla – Telekom HU (Magyarország)
  • Gráinne Wafer – Diageo (Írország)
  • Teresa Lameias – Porsche Holding (Portugália)
  • Gemma Juncá – IBERIA (Spanyolország)
  • Giedrė Vilkė – Swissmoney (Litvánia)
  • Ella Swain – Salfordi Egyetem (Egyesült Királyság)
  • Thomas Saliger – XXXLutz (Ausztria)
  • Ulrich Klenke – Deutsche Telekom (Németország)

Az EMC büszkén ismeri el azokat a kiváló marketingszakembereket, akik kivételes stratégiai menedzsment készségekről téve tanúbizonyságot komoly üzleti eredményeket érnek el és fenntartható vállalkozásokat építenek ki a régióban és világszerte. A marketingszakemberek stratégiai, ügyfélközpontú szemléletet hoznak az üzleti életbe, amely hosszútávú versenyelőnyhöz vezet a piacon. A díj döntősei az európai marketingszakma legjavát képviselik, akik az üzleti- és marketing végezettségű szakemberek következő generációját inspirálhatják karrierjük során.

A díjat Európa tizenkét vezető marketingszövetsége támogatja, köztük a Magyar Marketing Szövetség is. 

Tovább olvasom

Marketing

Megszavazta az orosz alsóház a külföldi ügynököknél való hirdetés tilalmát

A tilalom a weboldalakra, a blogokra és a közösségi hálózatokra vonatkozik.

Közzétéve:

Az orosz Állami Duma alsóházának plenáris ülése Moszkvában, fotó: MTI/EPA/Állami Duma

Harmadik, végleges változatában is megszavazta szerdán az orosz parlament alsóháza azt a törvénytervezetet, amely megtiltja reklám elhelyezését a külföldi ügynöknek minősített magánszemélyek által kezelt online médiafelületeken – jelentette az MTI moszkvai tudósítója.

A tilalom a weboldalakra, a blogokra és a közösségi hálózatokra vonatkozik. A törvénytervezetet a 450 tagú alsóház jelen lévő képviselői közül 402-en szavazták meg.

A törvény be nem tartása mind a külföldi ügynökök, mind a hirdetők számára következményekkel jár.

A leendő jogszabály megtiltja a hatóságok által külföldi ügynöknek minősített személyek tulajdonában lévő felületek „médiában és interneten történő reklámozását” is.

Ha egy olyan személy, akit az igazságügyi minisztérium korábban felvett a külföldi ügynökök nyilvántartásába, továbbra is hirdetéseket jelentet meg, pénzbírságra számíthat. Magánszemélyek reklámja esetében ez 50 ezer rubelig, jogi személyekében pedig 500 ezer rubelig terjedhet (a rubel jelenleg mintegy négy forintot ér).

Két adminisztratív szabálysértés után a külföldi ügynök büntetőjogi felelősségre vonható.

A hirdetők 300 ezer rubelig terjedő bírságra is számíthatnak. Vaszilij Piszkarjov, az alsóház biztonsági és korrupcióellenes bizottságának elnöke rámutatott: ha a közlés tájékoztató jellegű, akkor nincsenek korlátozások abban az esetben, ha a vonatkozó előírásnak megfelelően feltüntetik, hogy az információ megosztója idegen ügynök. Az ügynökségeknek a külföldi ügynökök reklámozásának tilalma miatt módosítaniuk kell a bloggerekkel kötött szerződéseket.

A tervezetet az orosz felsőháznak és Vlagyimir Putyin elnöknek is jóvá kell még hagynia.

Hatályba tíz nappal az államfői aláírás után lép majd.

Az orosz igazságügyi minisztérium nyilvántartásában jelenleg 769 személy és szervezet szerepel külföldi ügynöki minőségben.

Tovább olvasom